Nem minden esetben fizeti ki a kormány a kórházak adósságát

Bár a kormány korábban a kórházi adósság teljes rendezését ígérte, a gyakorlatban nem minden intézmény jut hozzá a teljes összeghez. A fennmaradó 15,5 milliárd forint kifizetését új feltételekhez kötik, ami a beszállítók szerint tovább nyújtja az egészségügy finanszírozási feszültségeit, és hónapokig tartó „kényszerhitelezést” eredményezhet.

A Népszava szerint a kabinet összesen 95,5 milliárd forintos adósságrendezést jelentett be 2025 végére, de az eddig kifizetett mintegy 80 milliárd után a maradék már nem automatikusan érkezik meg. A tervezet alapján az összeget március végéig utalják, a beszállítók azonban csak április végére juthatnak hozzá.

Az új szabályozás kulcseleme a „tolerálható adósság”: azok a kórházak, amelyek túllépik a meghatározott keretet, nem kapják meg teljes egészében a pénzt. Az Orvostechnikai Szövetség szerint ez egy rejtett szankciórendszer, amely különbséget tesz az intézmények között.

A rendelet három kategóriába sorolja a szolgáltatókat: egyes – jellemzően egyházi vagy önkormányzati – intézmények teljes kompenzációt kapnak, mások csak részlegeset. A szakmai szervezetek szerint ez nem pusztán technikai korrekció, hanem a költségvetési fegyelem kikényszerítése.

A háttérben ráadásul jelentős, vitatott tételek is húzódnak, amelyek kifizetése évek óta késik. Egyes beszállítók már 2023 óta nem jutottak a pénzükhöz.

A legnagyobb adósságok az egyetemi centrumoknál halmozódnak fel: a Pécsi Tudományegyetem közel 10 milliárd, a debreceni és a szegedi intézmények 8–9 milliárd forinttal tartoznak.

A késedelmes és részleges kifizetések az ellátást is érinthetik: a beszállítók szigorítanak, előrefizetést kérnek vagy visszafogják a szállításokat, ami eszközhiányhoz, halasztott műtétekhez és növekvő várólistákhoz vezethet.

A szakma szerint az állam továbbra is a beszállítókra tolja a finanszírozás egy részét, miközben a kórházak működését egyre inkább pénzügyi kényszerek határozzák meg.