Trump a választási pofon után Hszivel és Putyinnal keres alkut
Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin csütörtökön, magyar idő szerint reggel fél nyolckor ül le először hármasban a kínai Sencsenben. Trumpnak ez az első külföldi útja, mióta a republikánusok elvesztették a Kongresszus mindkét házát. A vereség után többet érne neki egy külpolitikai siker, Hszinek viszont azt is mérlegelnie kell, mit tud Trump betartani abból, amit megígér.

Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin csütörtökön, magyar idő szerint reggel fél nyolckor ül le először hármasban a kínai Sencsenben. Trumpnak ez az első külföldi útja, mióta a republikánusok elvesztették a Kongresszus mindkét házát. A vereség után többet érne neki egy külpolitikai siker, Hszinek viszont azt is mérlegelnie kell, mit tud Trump betartani abból, amit megígér.
Mire Trump gépe szerdán leszállt Sencsenben, Hszi már külön tárgyalt Putyinnal, az ázsiai–csendes-óceáni gazdasági fórum, az APEC üzleti találkozóján pedig a szabad kereskedelem mellett érvelt. Ugyanott Putyin arról beszélt, hogy szerinte a nyugati szankciók elvesztették az erejüket. Hszi aztán kiment a reptérre, ahol a vörös szőnyegen röviden megölelte Trumpot. A Reuters szerint kínai elnökként most először ment ki egy külföldi vezető elé. Szeptemberben Trump várta őt ugyanígy Washington mellett.
Csütörtökön előbb kettesben tárgyalnak, a menetrend szerint magyar idő szerint 5:45-től, aztán csatlakozik hozzájuk Putyin. Hszi szabad kereskedelemről szóló beszéde után lesz mit tisztázniuk, Washington ugyanis épp a csúcs előtt szigorította az amerikai csúcschipekre vonatkozó szabályokat, hogy kínai cégek külföldi adatközpontokon keresztül se férjenek hozzájuk. Peking válaszlépéseket ígért, miközben a két ország kereskedelmi fegyverszünete januárban lejár.
Hszi többet kérhet Trumptól, csak kérdés, mit tud megadni
Amikor szeptemberben Hszi Washingtonban járt, Trump pártja még a Kongresszus mindkét házában többségben volt. Novemberben a demokraták visszavették a képviselőházat, és a Szenátusban is kilenc republikánus helyet szereztek meg, amire csaknem hetven éve nem volt példa félidős választáson. Az AP összesítése szerint januártól 56–44-es többségük lesz a felsőházban.
A Washington Postnak nyilatkozó külpolitikai elemző szerint Trump gyengébb alkupozícióból indul, mint amikor szeptemberben ő fogadta Hszit, ezért könnyebben tehet engedményeket, hogy életben tartsa a kereskedelmi fegyverszünetet. Csakhogy Hszinek azzal is számolnia kell, hogy a demokraták és a Trumppal elégedetlen republikánusok együtt szigoríthatják a chipexportot vagy felgyorsíthatják a tajvani fegyverszállításokat. Utóbbi már most is része az alkunak, Trump ugyanis a Reuters szerint maga mondta, hogy egy 14 milliárd dolláros tajvani fegyvercsomagot alkueszközként tart vissza.
Putyinnak már maga a találkozó is jól jön, ugyanis úgy ülhet egy asztalhoz az amerikai és a kínai elnökkel, hogy ezért előtte semmilyen érdemi engedményt nem kellett tennie Ukrajnában.
Pénteken még úgy volt, hogy Ukrajna kimarad
A csúcs bejelentésekor a Fehér Házból még azt lehetett hallani, hogy az ukrajnai háború várhatóan kimarad a tárgyalásból. Hétfőn aztán Trump indulás előtt sorolta az újságíróknak, miről akar beszélni, és az atomfegyverek, Irán meg a kereskedelem után Ukrajnát is odatette, a kedvenc témájának nevezve. Frank-Walter Steinmeier német elnök szerint Hszi egy korábbi beszélgetésükön ingerülten fogadta ugyanezt az ötletet, és azt mondta neki, hogy ha egy európai háborúról tárgyalnak, akkor az európaiaknak is ott kell ülniük az asztalnál.
Sencsenben sem ők, sem az ukránok nem ülnek ott, Volodimir Zelenszkij pedig már előre Jaltát emlegette, attól tartva, hogy a nagyhatalmak az érintettek nélkül kezdenek alkudozni a befolyási övezeteikről. Kedden aztán más miatt is a Krímre került a figyelem, ukrán csapások után ugyanis a tengerbe omlott a megszállt félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi híd közúti szakaszának egy része. A hidat 2018-ban maga Putyin avatta fel.
Közben Irán ügyében Trumpnak jól jöhet Hszi segítsége, Kína ugyanis az iráni olaj legnagyobb vásárlója, és már közvetíteni is próbált. A közvetett amerikai–iráni tárgyalások azon akadtak el, hogy ki engedjen először. Teherán a blokád feloldását és az olajexport újraindítását akarja, Washington pedig már a tárgyalás elején ellenőrizhető vállalásokat kér az iráni atomprogramról. Közben kedden az amerikaiak egy rakétaindító állást támadtak a Hormuzi-szorosban fekvő iráni Kesem-szigeten, Teherán pedig azt közölte, hogy válaszul amerikai katonai létesítményeket vett célba Kuvaitban.
A három ország saját atomfegyvereiről is lenne mit megbeszélni, februárban ugyanis lejárt az Új START, amely felső határt szabott az amerikai és az orosz hadrendben álló stratégiai robbanófejek számának. Az AP szerint Moszkva még egy évig tartotta volna magát a korlátokhoz, Trump viszont már olyan egyezményt akar, amelybe Kínát is bevonják. Peking régóta azt mondja, hogy előbb az amerikaiak és az oroszok csökkentsék a saját, jóval nagyobb készleteiket, Washingtonban pedig első egyeztetésként kezelik a csütörtöki tárgyalást. Már az is eredmény lenne, ha a végén meg tudnák mondani, ki és mikor ül le erről legközelebb.
Fotó: Philippine Star / Facebook





