Magyar katonai szerepvállalás Csádban: harci bevetés lehetősége is szerepelt a tervekben

A Telexhez kiszivárgott kormány előterjesztés szerint a csádi elnök 2023-as meghívólevelében nemcsak kiképzési és támogatási feladatokra, hanem szükség esetén közvetlen katonai beavatkozásra is felkérte volna a magyar haderőt. Bár a misszió végül nem valósult meg, a tervek és részletek komoly kérdéseket vetnek fel a magyar szerepvállalás jellegéről és kockázatairól.

A Telexhez kiszivárgott dokumentumok szerint Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök akár fegyveres beavatkozásra is felhatalmazta volna a Magyarországról érkező katonákat. A 2023-ban Orbán Viktornak küldött levél kulcsfontosságú, mert jogi alapot biztosított volna a magyar csapatok csádi jelenlétéhez.
A magyar fél sem pusztán támogató szerepre készült. A két ország közötti jogállási megállapodás szerint a magyar katonák „katonai eszközök felhasználásával” hajthattak volna végre műveleteket, akár a csádi hadseregtől függetlenül is, ha erre felkérést kapnak.

A parlament 2023-ban jóváhagyta a missziót a csádi elnök meghívólevelére hivatkozva, ám csapatok végül nem érkeztek az országba, a felhatalmazás pedig 2025 végén lejárt. A Honvédelmi Minisztérium még 2024 végén is dolgozott a hosszabbításon: kezdetben 30, később akár 200 katonát küldtek volna ki, a misszió logisztikai költségei pedig elérhették volna a 21 milliárd forintot.
A hosszabbítás végül nem került a kormány elé, mert nem tartották időszerűnek.

A Telexhez kiszivárgott előterjesztés szerint a Honvédelmi Minisztérium mellékelte a csádi elnök levelét a döntéshez, azonban a Miniszterelnöki Kormányiroda javasolta annak törlését, mondván: nem szükséges minden részlet nyilvánosságra hozatala.

A meghívólevél azonban kulcsfontosságú dokumentum: a nemzetközi jog szerint egy ország csak ilyen hivatalos felkérés alapján engedheti be más állam fegyveres erőit.
A levél eddig nem volt nyilvános, még a parlament illetékes bizottságai sem ismerték a teljes szöveget.

A csádi elnök levelének részlete 

„Csádi Köztársaság
Átmeneti Elnökség
Elnök
Őexcellenciája Miniszterelnök Úr,
Kormányunk rendkívüli erőfeszítéseket tesz a lakosság jólétének biztosítása és a Csádi Köztársaság területi integritásának megőrzése érdekében. Az ország és a Száhel-övezet stabilitását azonban a terrorista csoportok jelenléte és a szomszédos országokban a közelmúltban bekövetkezett fejlemények befolyásolják.
Annak ellenére, hogy a fegyveres biztonsági erőink mindent megtesznek országunk védelmében, a csádi biztonsági helyzet javítása érdekében üdvözöljük a baráti országok – köztük európai partnereink – által nyújtott segítséget. A 2023. július 6-8. között N’Djamenában, magas szintű katonai szakértőink részvételével tartott megbeszéléseken jól tükröződött az a szándékunk, hogy egy biztonsági együttműködés érdekében Magyarországot meghívjuk országunkba. A megbeszélésekből levont következtetések egyben megerősítették Csádnak a magyar partnereinkhez intézett, annak katonai felszereléseire és szakértelmére vonatkozó speciális igényeit, megalapozva ezzel egy hosszú távú együttműködést.
Ennek fényében az Ön kormányától kérem, hogy biztosítson katonai segítségnyújtást és telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre. Következésképp ezen meghívólevél a magyar fegyveres erők tagjai és egységei Csádi Köztársaságba való telepítése hivatalos jogalapjának minősül.
A magyar fegyveres erők tevékenysége hozzá fog járulni a harci és katonai képességek megerősítéséhez, az állami szereplők és a közigazgatás nagyobb mértékű jelenlétének a sérülékeny területeken történő elősegítéséhez, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, amelyek mind alapvető fontosságúak a térségünk békéje és biztonsága szempontjából.
Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával. Országunk fegyveres erői is készek megosztani tapasztalataikat Magyarországgal.
A magyar fegyveres erőknek jogukban fog állni erőt alkalmazni, beleértve szükség esetén a halálos erőt is, figyelembe véve a harcérintkezési szabályokat, ideértve az országaink között külön egyeztetendő műveleti szabályokat is.
Amíg ennek érdekében egy külön megállapodás megkötése szükségessé nem válik, a magyar fegyveres erők országunk területére telepített elemeinek jogállása a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény értelmében a diplomáciai képviseletek igazgatási és műszaki személyzetével lesz egyenértékű, beleértve a külföldi fegyveres erők számára biztosított általánosan elfogadott mentességeket és egyéb kedvezményeket.”

A dokumentumok alapján a magyar katonák feladata nemcsak kiképzés és tanácsadás lett volna, hanem fegyveres műveletek végrehajtása is – akár önállóan. A megállapodás lehetővé tette volna számukra, hogy saját állományukat vagy védett személyeket is fegyveresen kimentsenek.

A két ország között 2024 szeptemberében stratégiai megállapodást is aláírtak, de azt egyik parlament sem ratifikálta.
Csád biztonsági helyzete továbbra is instabil: az országban évtizedek óta zajlanak fegyveres konfliktusok, és az iszlamista csoportok is aktívak. A francia csapatok 2025 elején kivonultak az országból.

A tervezett magyar misszió kockázataira utal, hogy egy, az előkészítésben részt vevő tiszt szerint akár 50 százalékos veszteséggel is számoltak volna.
A kormány jelenlegi álláspontja szerint a misszió nem indul el, mert a szükséges feltételek nem adottak.

Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI