Városok sora tagadja meg a szolidaritási hozzájárulás befizetését az új kormány megalakulásáig

Egyre több önkormányzat dönt úgy, hogy az új kormány megalakulásáig nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulást, köztük Nagykanizsa, Orosháza, Szolnok, Hódmezővásárhely és Erzsébetváros.

A szolidaritási hozzájárulás egy olyan, az állam által kivetett elvonás, amelyet elsősorban a nagyobb, tehetősebb önkormányzatoknak kell befizetniük, elvileg azért, hogy a kevésbé fejlett települések finanszírozását segítsék, a gyakorlatban azonban sok önkormányzat szerint ez az összeg közvetlen visszaosztás helyett az állami költségvetésben köt ki.

Április 15-én járt le a szolidaritási hozzájárulás befizetésének határideje, a dátum közeledtével – és az országgyűlési választás elmúltával – egyre több polgármester jelentette be álláspontját a szolidaritási adóval kapcsolatban.

Nagykanizsán a polgármester, Horváth Jácint Facebook-on közölte, hogy nem utalják át az összeget, mert azt akarják, hogy „ne a leköszönő kormány döntsön a felhasználásáról”. A városnak idén több mint egymilliárd forintot kellene befizetnie.

Hasonló döntést hozott Orosháza is, a település csaknem 232 millió forintos aktuális részletet nem fizeti ki. A városvezetés így indokolta a lépést: „Orosháza nemet mond! Bízunk benne, hogy az új kormány visszaadja az önkormányzatok szabadságát”.

Szolnok polgármestere, Győrfi Mihály kijelentette, hogy a város csak az új kormány felállása után hajlandó fizetni: „Nem adjuk a pénzünket Mészáros Lőrincnek vagy Orbán Viktornak! Egyetlen forintot sem bízunk a már ügyvezetőként működő, leköszönő tolvaj Orbán-kormányra! Ezért Szolnok a szolidaritási adót csak a Tisza-kormány megalakulása után hajlandó befizetni! Bízunk abban, hogy az új kormány méltányosabb lesz városunkkal, mint amilyen a Fidesz volt.”

Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter polgármester jelentette be a befizetés megtagadását. „Nem utalunk Orbánnak szolidaritási adót, nehogy Tiborczékhoz kerüljön a 263 milliónk!” – írta. A város idén összesen több mint 691 millió forintot fizetne, amely az elmúlt négy évben közel ötszörösére nőtt. A polgármester jelezte, ha az állam inkasszóval mégis beszedné az összeget, akkor azt „kizárólag a közfeladatok ellátására” használják fel.

A tiltakozókhoz csatlakozott Erzsébetváros is. Niedermüller Péter azt kérte, függesszék fel a beszedést az új kormány megalakulásáig, és a jelenlegi rendszert „önkormányzatokat sújtó fideszes büntetőadónak” nevezte.

A témában megszólalt Csőzik László, Érd polgármestere is, a HVG-nek adott interjújában rendszerszintű problémákról beszélt. Szerinte a jelenlegi forma „sarc”, és bár nem várja, hogy az új kormány teljesen megszüntesse, méltányos lenne, ha részben lemondana róla. Érd például idén több mint 600 millió forintot fizet, miközben folyamatosan hitelből működik. A polgármester nehezményezte azt is, hogy a hozzájárulásból befolyó összegek felhasználása bizonytalan, „semmi nem garantálja, hogy ezt tényleg a szegény borsodi vagy baranyai falvak kapják meg, az is lehet, hogy valamelyik orosz vagy kínai hitel törlesztik, esetleg valamelyik NER-lovag cégét „segítik ki” belőle” – írja bejegyzésében.

A kérdés Budapestet is súlyosan érinti. Karácsony Gergely közösségi oldalán jelezte, hogy az állam 37 milliárd forintot készül inkasszóval leemelni a főváros számlájáról, és ennek elhalasztását kérte. „A főváros az áprilisi béreket sem tudja kifizetni, ha a Magyar Államkincstár inkasszálja az önkormányzat folyószámláját.” – jelentette ki a főpolgármester sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a halasztásra, amire az Államkincstár vezetőjét kérte, a törvény lehetőséget is ad, hiszen 60 napra fel lehet függeszteni ezeket a folyamatokat. Budapest korábban már pert nyert az ügyben, a bíróság kimondta, hogy a kormány jogellenesen vont le több tízmilliárd forintot a fővárostól, ám az összeget azóta sem kapták vissza.

Fotó: Envato