Fele annyiból folytatnák a Gondosóra programot jövőre, túlárazás és pazarlás nélkül

A Tudományos és Technológiai miniszter elmondása szerint feszített volt a tempó, de zavartalanul megtörténhet az átállás.

A 2026-os költségvetésben szereplő 27 milliárd forint helyett jövőre mintegy 13 milliárd forintból működtetné és fejlesztené tovább a kormány a Gondosóra programot, jelentette ki Tanács Zoltán a kedd délelőtt tartott sajtóbeszélgetésen. A Tudományos és Technológiai Minisztérium szerint az eddigi működés átvilágítása során indokolatlanul drága szerződéseket és a program esetleges politikai célú felhasználására utaló dokumentumokat is találtak, ezügyben már nyáron feljelentés született. A 4iG-vel kötött szerződés az év végén lejár, a szolgáltatás működtetését pedig állami keretek között, a korábbinál költséghatékonyabban szerveznék újjá.

A Gondosóra program több mint egymillió embert és családjaikat érinti, ezért a minisztérium szerint kiemelten fontos, hogy az átállás ne okozzon fennakadást. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Bicskei László parlamenti államtitkár, valamint Vitkovics Péter, a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. (KSZK) ügyvezetője sajtóbeszélgetésen ismertette a program jövőjével kapcsolatos terveket.

Hangsúlyos volt, hogy a minisztérium célja a Gondosóra megőrzése, ugyanakkor a működés felülvizsgálata után a jelenleginél lényegesen olcsóbb konstrukció kialakítását tartják szükségesnek. A tárca szerint a program 2022-es indulása óta mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendű kiadással lehet számolni, még az Orbán-kormány által elfogadott 2026-os költségvetés 27 milliárd forintot biztosított a működésre. A jövő évre körülbelül 13 milliárd forintos költségvetéssel számolnak. Ebből nemcsak a szolgáltatás fenntartását, hanem annak fejlesztését is finanszíroznák. A cél az, hogy a költségek csökkentése ne menjen a program működésének rovására, a fejlesztéseket 2027 második felére helyezték kilátásba.

Bicskei László arról is beszélt, hogy az átvilágítás során több ezer dokumentumot tekintettek át, és a vizsgálat során indokolatlanul drágának ítélt szerződésekkel, valamint külső vállalkozók bevonásával is találkoztak. Az eddigi működésben a KSZK a 4iG-re bízott több fontos feladatot, köztük az informatikai infrastruktúra működtetését, a szoftverfejlesztést és az eszközbeszerzést. A minisztérium ismertetése szerint a rendszerhez kínai gyártású eszközöket is beszereztek egy dubaji cégen keresztül, a diszpécserszolgáltatást pedig szintén kiszervezték.

Fontos megjegyezni, a szolgáltatás működtetése összetett informatikai hátteret igényel, a készülékek mellett a kommunikációs infrastruktúrát, a szoftvereket, a diszpécserközpontot és közel egymillió SIM-kártyát is kezelni kell. A minisztérium szerint mindezeket úgy kell átvenniük, hogy a felhasználók a változásból lehetőleg semmit ne érzékeljenek.

A tárca a korábbi szerződéses konstrukciót azért is bírálta, mert álláspontjuk szerint nem vette kellően figyelembe az állam érdekeit, és nem készítette elő a szolgáltatás későbbi átadását sem. A 4iG-vel kötött szerződés december 31-én lejár, és a minisztérium közlése szerint nem hosszabbítható meg, így az új vezetésnek néhány hónap alatt kellett kidolgoznia a működtetés új modelljét.

Tanács Zoltán szerint a rövid határidő miatt rendkívül nagy feladatot jelentett a folyamat megszervezése, a közbeszerzés lefolytatására már nem maradt elegendő idő, ezért a szolgáltatás folytonosságának biztosítása érdekében a házon belüli megoldás mellett döntöttek.

Vitkovics Péter, a KSZK ügyvezetője elmondta azt is, hogy a folyamatot gyakorlatilag az alapoktól kellett újraépíteniük. Jelenleg már a tesztelési időszak előkészítésénél tartanak, az informatikai rendszer új architektúráját megtervezték, és kialakították az integrációs környezetet is. A hardverek és a szoftverek jelentős részét már átadták. Az átállás egyik legnagyobb technikai kihívása, hogy decemberben közel egymillió SIM-kártyát kell átmigrálni. Ez önmagában is komoly feladat, különösen az ünnepek előtti időszakban. Vitkovics ugyanakkor azt mondta, a jelenlegi ütemterv alapján decemberig befejezhető az átállás, így a szolgáltatás működése zavartalanul folytatódhat.

A diszpécserszolgáltatást szintén átveszik, jelenleg mintegy 120 diszpécser dolgozik ezen a területen, és a KSZK a jövőben is számítana a munkájukra. Az ügyvezető szerint a személyi állomány átvétele a munkaerőpiac szokásos folyamatai mentén történhet meg.

Uniós forrás helyett továbbra is állami pénzből működhet

A sajtóbeszélgetésen a program finanszírozásának korábbi tervei is szóba kerültek. A minisztérium ismertetése szerint 2022-ben is uniós forrásokból szerették volna megvalósítani a szolgáltatást, ez azonban nem sikerült. A jelenlegi kormány szintén megpróbált uniós támogatást szerezni a programhoz, de a korábbi konstrukcióval kapcsolatos aggályok miatt nem jutottak hozzá a tervezett forrásokhoz. Így a Gondosóra működtetését továbbra is állami költségvetésből finanszíroznák.

A program politikai célú felhasználásának gyanúja is felmerült

A minisztérium szerint az átvilágítás során olyan szerződéseket is találtak, amelyek felvetik a Gondosóra politikai célú felhasználásának gyanúját, emiatt feljelentést tettek, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is fordultak. Bicskei László két adatfeldolgozási szerződést említett, amelyek a minisztérium értelmezése szerint felvetik annak gyanúját, hogy a program keretében kezelt adatokat a Fidesz rendelkezésére bocsátották, az egyik szerződésben a párt részéről Kubatov Gábor neve is szerepelt.

Az adatátadás hivatalosan az eszközök beüzemelésének és aktiválásának elősegítését szolgálta, a szerződések időzítése és tartalma azonban szerintük további vizsgálatot indokol, hiszen a 2026-os választások előtti hónapokról van szó. 

Több százezer készülék maradhatott használaton kívül

Arról is szó esett, hogy az előző kormányzati időszak utolsó szakaszában mintegy 200 ezer készüléket küldtek ki, több milliárd forint értékben, ezek közül azonban a minisztérium tudomása szerint sokat azóta sem aktiváltak. Ezért figyelemfelhívó programot indítanának, ami arra ösztönözné a felhasználókat, hogy kapcsolják be a náluk lévő Gondosórát, hiszen az eszköz vészhelyzetben életet menthet. Akiknek nincs szükségük rá, azokat arra kérnék, hogy juttassák vissza, így a készülékek olyan emberekhez kerülhetnének, akik valóban használnák őket.

A visszajelzések alapján egyesek azért nem aktiválták az eszközt, mert attól tartottak, hogy politikai üzeneteket kaphatnak rajta keresztül. A minisztérium azt ígéri, hogy a programot a jövőben nem használják ilyen célokra.

Új funkciókkal is bővítenék a Gondosórát

A működtetés átalakítása mellett a program hosszabb távú fejlesztése is napirenden van. A miniszter szerint a Gondosóra egyik legnagyobb előnye az egyszerűsége, ugyanakkor a technológiai fejlődés lehetőséget adhat arra, hogy a jövőben további szolgáltatásokkal segítsék az időseket és a rászorulókat. A fejlesztési koncepció kidolgozását 2027 második felére tervezik. Ennek során az egészségügyi, valamint a szociális és családügyi területtel is együttműködnének. A lehetséges irányok között szerepel a krónikus betegek támogatása, a demenciával élők segítése és tájékozódásuk megkönnyítése, valamint különféle egészségügyi mérőeszközök összekapcsolása a rendszerrel. Előfordul, hogy az idősek nem közvetlenül egészségügyi vészhelyzetben használják az eszközt, hanem azért kérnek segítséget, mert például elfogyott a tűzifájuk. A szolgáltatás jövőbeli fejlesztésénél ezért nem kizárólag az egészségügyi, hanem a mindennapi élethelyzetekből adódó szükségleteket is figyelembe vennék.

A 2G-s technológia jövőjét is megvizsgálják

A Gondosóra jelenlegi eszközei 2G-s hálózaton működnek. Bár a technológia régebbi, a minisztérium szerint továbbra is vannak előnyei, a hálózat bizonyos körülmények között nagyobb távolságon biztosíthat elérhetőséget, az eszközök pedig alacsonyabb energiafogyasztásuk miatt ritkábban szorulhatnak töltésre. Ugyanakkor több európai ország a következő években tervezi a 2G-hálózatok kivezetését, ezért a technológia hosszú távú fenntarthatóságát is vizsgálni kell. Egyelőre nem született döntés arról, hogy szükség lesz-e az eszközök cseréjére, vagy milyen technológia válthatná fel a jelenlegi rendszert.