Vučić bukásával a VMSZ stratégiája is megbukott

A szerbiai választási fordulat a vajdasági magyarok politikai képviseletét is átalakíthatja. Sövény Ferenc, a Vajdasági Magyar Újrakezdés alelnöke szerint megbukott az a modell, amely a belgrádi és budapesti hatalomhoz való igazodástól várta a magyar közösség megmaradását, de változik a vajdasági magyarság jövője. Tímár Áronnal, a DE! Akcióközösség alapító tagjával a választási visszaélésekről beszélgettünk.

Új politikai korszak kezdődhet Szerbiában, a választási eredmény nyomán 14 év után leváltják az eddigi kormánypártot, amelynek élén az elmúlt 12 évben Aleksandar Vučić állt. A változás a vajdasági magyar közösség politikai viszonyaira is hatással lehet, hiszen a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hosszú ideje a Szerb Haladó Párt (SNS) szövetségese, miközben szoros kapcsolatot ápolt Orbán Viktor kormányával is.

Az új szerb parlamentben a magyar közösséget várhatóan mindkét politikai oldalon képviselik majd magyar politikusok: az Egyetemista Lista három magyar jelöltet is indított, Beszédes Nagy Andra matematikatanárt, dr. Krizmanics Imrét, a Belgrádi Egyetem professzorát és Lázár Tibor képzőművészt, pedagógust. A VMSZ a választás előzetes eredményei alapján két mandátumot szerzett, így a párt listájáról is két magyar képviselő kerülhet a parlamentbe.

A hatalommal való szövetség nem garantálta a magyarok megmaradását

Sövény Ferenc szerint a vajdasági magyarok politikai döntésében meghatározó szerepet játszott, hogy egyre kevésbé hisznek a VMSZ több mint egy évtizede képviselt politikájában. A párt azt az álláspontot képviselte, hogy a magyar közösség érdekeit akkor lehet a leghatékonyabban érvényesíteni, ha jó kapcsolatot tart fenn a mindenkori szerb és magyar kormánnyal.

„Csakis úgy lehet magyar érdeket érvényesíteni, hogy ha a hatalmi párttal jó viszonyban vagyunk, hogyha a budapesti igényeket, a budapesti magyar kormány igényeit kiszolgáljuk. Ugyanúgy a belgrádi igényeket is” – idézte fel Sövény a VMSZ politikájának lényegét.

Szerinte ez a megközelítés mostanra megbukott. A magyarországi kormányváltás után ugyanis a VMSZ elveszítette egyik legfontosabb politikai támaszát, a szerbiai választási fordulat pedig a belgrádi szövetség jövőjét is bizonytalanná tette.

„Most a belgrádi is kidőlt, úgyhogy ez a fajta narratíva teljesen megdőlni látszik” – fogalmazott.

Sövény szerint a változás igénye nem csupán a politikai szövetségek megingásából fakad. A vajdasági magyar közösség létszámának csökkenése ugyanis egyre súlyosabb problémát jelent. Mint mondta, az elmúlt tíz évben mintegy hetvenezerrel lett kevesebb a délvidéki magyarok száma: a korábbi, körülbelül 250 ezres közösség létszáma 180 ezer körülire csökkent.

A politikus szerint a választók egy része azért fordult az Egyetemista Lista felé, mert változást szeretne, és nem tartja elegendőnek a korábbi politikai modell folytatását.

A fiatalok részvétele is figyelemre méltó volt, Sövény a választási megfigyelés során azt tapasztalta, hogy sok, korábban politikailag passzív, harminc év alatti választó most először vagy hosszú idő után ment el szavazni. Úgy érezték, elérkezett az a pillanat, amikor tehetnek a változásért.

Mit jelentett a VMSZ szövetsége Vučićcsal és Orbánnal?

Sövény Ferenc szerint a VMSZ belgrádi kapcsolatai lehetővé tették, hogy a párt vezetői közvetítőként lépjenek fel a szerb és a magyar kormány között. Ezzel bizonyos előnyöket és állami pozíciókat is ki tudtak járni, a magyar közösség érdekeinek képviselete azonban szerinte túlságosan az anyagi források elosztására és a belső politikai kapcsolatokra szűkült.

„Az érdekérvényesítésük [...] inkább csak a hatalmi források elosztására és a pénzeszközök, az anyagi eszközök elosztására korlátozódott” – mondta.

A magyar kormány által a Vajdaságba juttatott támogatásokkal kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg. Elismerte, hogy jelentős összegek jutottak el a közösség tagjaihoz, de szerinte a támogatási rendszer nem érte el megfelelően az eredeti célját.

„Valószínűleg a gyakorlati elosztási mechanizmusok nem a legjobb módon működtek, és akkor egy relatíve szűk érdekkörnek a zsebében landolt a legnagyobb része ezeknek a támogatásoknak” – fogalmazott.

Sövény szerint ezért a jövőben nem elegendő egyszerűen fenntartani a támogatásokat: azok elosztását is át kell alakítani. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az átlagemberek boldogulására, a helyben maradást segítő programokra, valamint arra, hogy a fiatalok aktívabban részt vehessenek a közéletben.

Azt is hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarok jogainak biztosításához nem feltétlenül a parlamenti képviselet létszáma vagy a háttéralkuk jelentik a legfontosabb eszközt. Sokkal többet számíthat, hogyan viszonyul a magyar kormány a közösséghez, és mennyire képes érdemben képviselni az érdekeit.

Balkanizáció: szerb szavazatvásárlás és a magyar levélszavazatok rendszere

A műsorban a szerb választási visszaélések és a VMSZ szerepe is szóba került, illetve még a magyarországi választásokban a levélszavazatok gyűjtésében a VMSZ felelőssége. Sövény Ferenc a levélszavazatok gyűjtésének gyakorlatát egyértelműen bírálta.

Szerinte fel kell számolni azt a rendszert, amelyben pártokhoz köthető vagy álcivil szervezetek aktivistái házról házra járnak, átveszik a levélszavazási csomagokat, segítséget ajánlanak a kitöltéshez, majd össze is gyűjtik és továbbítják azokat.

„Ez a gyakorlat teljes mértékben fel kell számolni” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a választóknak külső beavatkozás nélkül is képesnek kell lenniük a levélszavazatok kitöltésére és visszaküldésére.

A szavazatvásárlás gyanúja Tímár Áron beszélgetésében is felmerült. Tímár egy olyan dél-szerbiai település példáját említette, ahol a magyarok alacsony számára tekintettel kérdéseket vetett fel a VMSZ által kapott szavazatok mennyisége. Ugyanakkor egyértelműen jelezte, hogy az általa felvetett gyanút nem tudja bizonyítani.

Tímár a szerbiai választási megfigyelés tapasztalatairól szólva azt mondta, hogy a magyarországi választásokon szerzett ismereteik azért lehettek hasznosak, mert szerinte

Magyarország az Orbán-kormány alatt több szempontból „balkanizálódott”.

Úgy látta, hogy a két országban hasonló módszerekkel próbálták befolyásolni a választókat, többek között a szavazatok lefotóztatásával, a láncszavazással és a kiszolgáltatott emberek függőségi helyzetének kihasználásával.

A szerbiai terepen a megfigyelők fizikai fenyegetésekkel is találkoztak, de Tímár szerint a látható jelenlétük több helyen hozzájárult a visszaélések megakadályozásához. Kiemelte a szerb fiatalok mozgósítását is, akik aktívan részt vettek a választások tisztaságának védelmében.

Új alapokra kell helyezni a magyar közösség képviseletét

Sövény Ferenc szerint a politikai változás lehetőséget teremthet arra, hogy a vajdasági magyarok képviselete kevésbé függjön egyetlen párt hatalmi kapcsolataitól. Úgy véli, a szerbiai törvények alapvetően garantálják a magyar közösség jogait, a probléma sok esetben azok gyakorlati alkalmazásával van.

A jövőben ezért a jogállamiság helyreállítása és a demokratikus intézmények működése mellett a magyar közösség önszerveződését is erősíteni kell. Sövény szerint a fiatalokat jobban be kell vonni a politikába és a saját sorsuk alakításába, hogy a Vajdaságot ne pusztán szülőföldjüknek, hanem olyan helynek érezzék, ahol érdemes maradniuk és boldogulniuk.

A magyar kormány támogatására a jövőben is szükség lehet, különösen a vajdasági magyar sajtó fenntartásában. Sövény azonban azt szeretné, ha a támogatott médiumok nem valamelyik párt propagandáját szolgálnák, hanem korszerű, a közösség egészét megszólító sajtótermékekként működnének.

A szerbiai politikai fordulat tehát Sövény szerint nemcsak a kormányzati szereplők cseréjéről szólhat. A tét az is, hogy a vajdasági magyar közösség képes lesz-e nyitottabb, pluralistább politikai életet kialakítani, és olyan feltételeket teremteni, amelyek között a fiatalok számára is vonzó marad a szülőföldjük.