Tiborcz-ingatlanba költözik az akadémiai kutatóhálózat néhány igazgatósága - erről még a választás előtt döntöttek

Egy Tiborcz István üzleti köréhez köthető irodaházba költözik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat több központi igazgatósága, miközben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az akadémiai autonómia visszaállítását és a teljes kutatóhálózat visszaintegrálását követeli a Magyar Tudományos Akadémia keretei közé.

A HUN-REN több központi igazgatósága a budapesti Infopark E épületébe költözik, egy olyan irodaházba, amely a nyilvános cégadatok szerint Tiborcz István üzleti érdekeltségi köréhez köthető ingatlanalap tulajdonában áll.

Egy, a Magyar Hang birtokába került belső hírlevél szerint a döntés még a választások előtt született meg, az érintett szervezeti egységek pedig várhatóan május közepén-végén foglalják el új székhelyüket. Az átszervezés a központi apparátus dolgozóinak mintegy felét érinti.

A kutatóhálózat szerint a költözés szakmai alapon történt: az Infopark kiemelkedő tudományos és innovációs környezetet jelent, a környéken egyetemek és technológiai cégek működnek, a bérleti díj pedig piaci szintű és kedvezőbb a belvárosinál – érvelnek. Azt is hangsúlyozták, hogy a döntés már 2025 novemberében megszületett.

A lap információi szerint ugyanakkor a HUN-REN rendezvényein rendszeresen feltűnik egy, az említett üzleti körhöz köthető cateringcég is, ezt a kutatóhálózat szabályos, eseti beszerzési eljárásokkal magyarázza.

Ezzel párhuzamosan a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) egy olyan javaslatot fogalmazott meg, miszerint vissza kell helyezni a HUN-REN-hez tartozó intézeteket és az egyetemekhez kiszervezett kutatóközpontokat is az akadémiai keretek közé.

A szakszervezet álláspontja szerint a HUN-REN jelenlegi formáját meg kellene szüntetni, és egy, az akadémiához tartozó, autonóm kutatóhálózatot kellene létrehozni. Érvelésük szerint a kutatás és a felsőoktatás szorosan összefügg, ezért csak együttesen, az érintett dolgozók bevonásával lehet rendezni a rendszerszintű problémákat. 

A TDDSZ emellett erős munkavállalói érdekképviseletet is szeretne, valamint alapbéremelést is szükségesnek tart, hogy a kutatók ne legyenek rákényszerítve másodállásokra.

Ígérik, hogy javaslatokat egy készülő „Tézisek a tudományért” programcsomagban fogják részletezni.

A mostani viták egy több mint egy évtizede zajló átalakítási folyamatba illeszkednek.

A 2010-es évek elején a kutatóintézetek még teljesen az MTA égisze alatt működtek, jelentős autonómiával. A kormány azonban fokozatosan azt az irányt erősítette, hogy a kutatásnak nagyobb gazdasági hasznot kell hoznia, és hatékonyabb működésre van szükség.

A 2010-es évek végén egy átfogó átvilágítás indult, amelyet sokan már az átszervezés előszobájának tekintettek. Az MTA eközben azt hangsúlyozta, hogy a rendszer nemzetközileg versenyképes, és nincs szükség radikális beavatkozásra.

A fordulópont 2019-ben jött el, amikor a kormány törvényi úton leválasztotta a kutatóhálózatot az MTA-ról, és létrehozta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. Ezzel az akadémia elvesztette közvetlen irányítását saját intézethálózata felett.

2023-ban újabb átalakítás következett, megszületett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, amely tovább erősítette a központi irányítást, és végleg elkülönítette a rendszert az MTA-tól. Azóta is folyamatosak a változások, egyes, elsősorban a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatóközpontok például egyetemekhez kerültek át, végképp megbontva az egységes kutatóhálózat eredetileg vallott koncepcióját.

Kép: Wikipedia