Rendszerváltást sürgetnek a képzőművészetben: a műkritikusok szerint át kell alakítani az intézményrendszert

Átfogó reformjavaslatot tett közzé a hazai kortárs képzőművészeti intézményrendszer átalakításáról az AICA Magyar Tagozata. A műkritikusok szakmai állásfoglalásukban több ponton is rendszerszintű változtatásokat sürgetnek, és egy új kulturális politika kialakításához ajánlják fel szakmai tudásukat.

A dokumentum egyik központi eleme egy önálló, szakmai alapon működő kulturális minisztérium létrehozása. A javaslat szerint az intézmény az úgynevezett „arm’s length” elv mentén működne, mely szerint a politikai döntéshozók csak a kereteket határoznák meg, a konkrét szakmai döntéseket pedig független testületek hoznák meg. A minisztérium egyik kulcsfeladata lenne a kulturális TAO-rendszer kiterjesztése, valamint a magán- és vállalati támogatások ösztönzésének átalakítása.

A műkritikusok a finanszírozási rendszer átalakítását is szükségesnek tartják. A Nemzeti Kulturális Alap működésében növelnék a független szakmai szereplők arányát, átláthatóbb és kiszámíthatóbb pályázati rendszert vezetnének be, és lehetővé tennék a többéves működési támogatásokat, különösen a kisebb szervezetek és fiatal alkotók számára.

Kiemelt pont a Magyar Művészeti Akadémia szerepének csökkentése is. A javaslat szerint felül kell vizsgálni az MMA alkotmányos státuszát, és újra kell osztani az oda koncentrált pénzügyi forrásokat és intézményi infrastruktúrát. Ennek részeként a Műcsarnok kikerülne az akadémia fennhatósága alól, és vezetéséről pályázati úton, független szakmai grémium döntene.

Az állásfoglalás szerint problémás az is, ahogyan jelenleg az állami művészeti források egy része elosztásra kerül. A kritikusok úgy látják, hogy az ösztöndíjrendszer – például a Derkovits-, Pécsi- és Kállai-ösztöndíjak – és az állami alkotóházak működtetése nem áll megfelelő demokratikus kontroll alatt, mivel egy részvénytársasági formában működő szervezeten keresztül történik. Ezt a struktúrát szerintük át kell alakítani, és átláthatóbb, ellenőrizhetőbb rendszert kell kialakítani.

A javaslat kitér az oktatásra is: a műkritikusok a művészettörténet visszaemelését szorgalmazzák a Nemzeti Alaptantervbe. A tantárgy 2024-ben került ki a tantervből, ugyanakkor az állásfoglalás szerint fontos szerepe van a kritikai gondolkodás fejlesztésében.

Az AICA hangsúlyozza, hogy a dokumentumot párbeszéd-kezdeményezésnek szánják. A szervezet kész részt venni a részletes szakpolitikai javaslatok kidolgozásában, és céljuk, hogy egy új, szakmai alapokon nyugvó kulturális intézményrendszer jöjjön létre Magyarországon.

Fotó: Műcsarnok - Kunsthalle Budapest / Facebook