Magyar Péter: „Nem uralkodni fogok, hanem szolgálni”

Letette miniszterelnöki esküjét Magyar Péter az Országgyűlésben. Magyarország új kormányfője első parlamenti felszólalásában kijelentette, hogy négy lépés vár a magyar társadalomra: a szembenézés, az igazságtétel, a megbékélés, majd az újrakezdés. Beszédében lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, aki nevetve reagált az elhangzottakra. Az új miniszterelnök a magyar állam nevében bocsánatot kért a bicskei gyermekotthonban és a Szőlő utcai javítóintézetben történt bűncselekmények áldozataitól is. Az ellenzék nem tapsolta meg Magyar Péter parlamenti beszédét.

Magyar Péter - az Országgyűlés által megválasztott kormányfő -  eskütétele után egyórás programadó beszédet intézett a Házhoz, amelyben vázolta azt a négy pontot, amely szerinte szükséges ahhoz, hogy a magyar társadalom egészségesen tudja meghaladni az Orbán–Gyurcsány-korszakot, valamint az elmúlt 36 év rendszereinek hibáit.

Legfontosabb lépés: a szembenézés

Magyar a szembenézést tartja az első és legfontosabb lépésnek. Ezt kell követnie az igazságtételnek, a megbékélésnek és az újrakezdésnek. A miniszterelnök kiemelte, hogy sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc nem jött el az alakuló ülésre. A kormányfő szerint megbukott az a politikai működés, amely egymásból élt és egymás ellen mozgósított, miközben kiüresítette az államot. A legnagyobb történelmi lehetőségnek az uniós csatlakozást tartja, amelyet véleménye szerint ez a rendszer elvesztegetett. Magyar hangsúlyozta: a nép nem fogja hagyni a szembenézés elmaradását.

A miniszterelnök ezután hosszas felsorolásba kezdett: elmondása szerint 3 millió ember él szegénységben, 800 ezer nyugdíjas a létminimum alatt, 400 ezer gyermek pedig nélkülözésben nő fel, miközben a leköszönő kormány már elérte az éves költségvetési hiány 90 százalékát. Kiemelte, hogy több tízezer ember hal meg idő előtt az egészségügy kivéreztetése miatt, 900 ezer embernek nincs háziorvosa, éveket kell várni egy-egy vizsgálatra vagy műtétre, a várható élettartam pedig 5 évvel rövidebb az európai uniós átlaghoz képest.

Magyar szerint a szembenézés első lépése annak tisztázása, hogy a korábbi pártpolitikai vezetők mekkora károkat okoztak. Úgy véli, az igazi kérdés az lesz: az egykori polgári jobboldal hogyan engedhette meg azt a mérhetetlen gyűlöletet és társadalmi megosztottságot, amelyet a Fidesz–KDNP-kormányzás okozott. A leköszönő ellenzék szerinte megelégedett a következmények nélküli ellenzékiséggel, a magyar nép azonban nem ilyen ellenzéket érdemel. A Tisza Párt képviselői megfogadják, hogy lezárják a korszakot, amely szembefordította egymással a magyarokat, és ezentúl erősebb lesz az, ami összeköt, mint az, ami elválaszt.

Sulyoknak üzent, nevetést kapott

A szembenézés után igazságtételre van szükség, hiszen a demokratikus újjáépítés egyik alapfeltétele az eltitkolt bűnök és szerződések, valamint a következmények nélküli hatalmi visszaélések felderítése. Ezért az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. Magyar szerint ez lesz a legfontosabb hivatal, melynek feladata a kampányban is többször említett célok megvalósítása: feltárni az elmúlt húsz év visszaéléseit, kivizsgálni a korrupciós eseteket, az MNB ügyeit, a tao-rendszert, a túlárazásokat, a magántőkealapokat, és minden olyan ügyletet, ahol felmerül a közvagyon sérelme, a hűtlen kezelés, a pénzmosás, a költségvetési csalás vagy a vagyonkimentés gyanúja. A hivatal nem lesz a végrehajtó hatalom alá rendelve, hanem autonóm szervezetként fog működni. A miniszterelnök függetlenséget, szakmaiságot és átláthatóságot ígért, mert szerinte az elszámoltatás csak úgy lehet hiteles, ha az intézmény szilárd, független állami alapokon nyugszik.

Magyar beszédében hangsúlyozta, hogy közjogi intézmények tucatjaival kapcsolatban veszett el a társadalmi hit és bizalom. Véleménye szerint kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, és magára hagyták a nemzetet a bajban. 

Ezen a ponton felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy legkorábban még aznap, de legkésőbb május 31-ig távozzon hivatalából. A kormányfő ironikusnak nevezte, hogy Sulyok korábban jogállamról és a nemzet egészének képviseletéről beszélt, miközben ez az elmúlt években nem valósult meg. Példaként említette, hogy az államfő nem szólalt fel akkor, amikor Orbán Viktor a fél országot kiirtandó rovarnak nevezte, vagy amikor a titkosszolgálatot küldték rá a Tisza Pártra. Magyar szerint Sulyok Tamás alkalmatlan a nemzet egységének megtestesítésére.

Bocsánatot kért az áldozatoktól

Ezt követően a megbékélés fontosságáról beszélt. Kiemelte ugyanakkor, hogy nyílt, vérző sebű áldozatoktól nehéz azt kérni, hogy dolgozzanak a megbékélésen. Úgy fogalmazott: a megbocsátás nem jelent felejtést, és valódi megbékélés nem épülhet kimondatlan fájdalmakra, felderítetlen bűnökre.

A magyar közjogi folytonosság házában a magyar állam nevében bocsánatot kért a bicskei gyermekotthon és a Szőlő utcai javítóintézet áldozataitól, valamint a gyermekvédelmi rendszer minden érintettjétől, megüzenve nekik: nincsenek egyedül. Továbbá bocsánatot kért minden magyartól az előző évtized elvesztegetett lehetőségeiért, a megaláztatásokért, a leszakadás újratermelődéséért, és azért, mert túl sok gyermek nőtt fel úgy, hogy születési helye és családi háttere határozta meg, meddig juthat az életben. Bocsánatot kért mindazon civilektől, tanároktól, újságíróktól és egészségügyi dolgozóktól is, akiket az elmúlt rendszerben meghurcoltak és ellenségként kezeltek.

Magyarország miniszterelnöke a magyar emberektől azt kérte: tanuljanak a múlt hibáiból, és ne hagyják magukra a politikusokat a hatalomban. Arra buzdított mindenkit, hogy vitatkozzanak, és kérjék számon a döntéshozókat, ha bárki visszaélne a tőlük kapott felhatalmazással. Arra kérte a társadalmat, hogy kezdjenek el újra beszélgetni, törekedjenek egymás megértésére, és tanulják újra a nemzetben élés közös szabályait, elfogadva, hogy nem szabad kirekeszteni a nemzetből azt, aki máshogy gondolkodik.

„Magyarország mindenki közös otthona, ezért újrakezdésre van szükség” – fogalmazott a miniszterelnök. A Tisza Párt szlogenjét felidézve kijelentette: lépésről lépésre, tégláról téglára fogják visszaépíteni a közszolgáltatásokat, a társadalmi összetartozást, a reményt és a szabad piacot, hogy a szegénységben élő honfitársainknak ismét esélyük legyen a felemelkedésre. Ígéretet tett az idősek helyzetének és az egészségügy állapotának javítására is, biztosítva az orvosok és ápolók megbecsülését, valamint az alapellátás széleskörű elérhetőségét.

Ágh Pétert is kritizálta

Beszédében arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy érezzék át a választás történelmi súlyát (amelyre a Fidesz soraiból többen felnevettek). Bejelentette, hogy elindítják Magyarország alkotmányos rendszerének felülvizsgálatát, megerősítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint kezdeményezik a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását. A kétharmados többséggel rendelkező Tisza-frakció tagjait arra kérte: sose felejtsék el azt az embert, aki néhány évvel ezelőtt egy szál pulttal állt ki a térre.

Kitért arra is, hogy az ellenzéki képviselőknek is hatalmas a felelősségük. A Fidesz frakciójának azt üzente, hogy bár a kölcsönös tisztelet megadásával kívánják megkezdeni a parlamenti munkát, van egy ügy, amely mellett nem mehetnek el szó nélkül. „Ágh Péter mandátumának körülményei túlmutatnak egyetlen választókerületen” – mondta Magyar, hangsúlyozva, hogy a szóban forgó kerületben olyan politikai machinációk történtek, amelyeket a jövőben nem szabad megengedni egyetlen választáson sem. Példaként említette, hogy ott indították el azt a Fideszhez köthető, de függetlenként induló Magyar Pétert, aki a Tisza Párt elnökének névrokona.

A kormányfő kijelentette: a vasiak képviselete akkor is biztosítva lesz, ha kimondják, hogy manipulatív, pitiáner és jogellenes választási módszerekre nem lehet jogállami demokráciát építeni. Külön kitért Ágh Péter tiszás kihívójára, Strompová Viktóriára is, keményen üzenve Lázár Jánosnak, aki korábban a felvidéki származású jelöltet „leszlovákozta”. Strompová a könnyeivel küszködött a teremben, miközben képviselőtársai tapssal álltak ki mellette. „Strompová Viktória története megmutatja, hová vezet az, ha a politika akarja megmondani, ki tartozhat a nemzethez és ki nem” – szögezte le a miniszterelnök.

„A szabadság nem egy főnév, hanem ige”

Beszéde zárásához közeledve Magyar úgy fogalmazott: olykor nehezebb szabadnak lenni, mint rabnak. Szerinte Magyarország történelmi pillanat előtt áll, mert a magyarok úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a sorsukat. „Úgy döntöttek, hogy az egész világnak megtanítják: a szabadság nem egy főnév, hanem ige” – egy felemelő cselekvés, amelynek semmi nem állhat az útjába. A miniszterelnök ezért köszönetet mondott minden magyar embernek.

Figyelmeztetett azonban arra is, hogy a szabadság nem garancia, hanem felelősség a hazáért. A miniszterelnök szerint csakis rajtuk múlik, hogyan élnek ezzel az eséllyel egy emberségesebb ország felépítése érdekében. Ha ez sikerül, pár év múlva nemcsak azt mondhatják majd el, hogy leváltották a kormányt, hanem azt is, hogy egy jobb, szebb Magyarországot hoztak létre. „Isten áldja Magyarországot, és Isten áldjon minden magyart itthon és szerte a világon!” – zárta beszédét Magyar Péter.

Fotó: Kontroll