Szijjártó Péter minisztériuma is kiszórta a közpénzt

A holdról is látható mennyiségű közpénzt szórt ki hazai és határon túli alapítványok és szervezetek támogatására a korábbi Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), valamint a felügyelete alá tartozó ügynökséget és cégeket is alaposan megfinanszírozta – ez derül ki a KKM májusban feltöltött szerződéslistáiból.

A Magyar Hang nem teljes körű, de a legfontosabb tételeket kiemelő összesítésében összesen 76,5 milliárdos kiadásról számolhattak be, ezt a keretet a 2025-ös és az idei évre osztotta ki a Szijjártó Péter minisztériuma. 6,2 milliárd forintot kapott indoklás nélküli adományként a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA). A szervezet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak (kekva) számít, így az állam a kiadásaiba elvileg nem szólhat bele, habár a kiadásait finanszírozza.

A KEOMÁ-t Szijjártóhoz közeli emberek irányítják: az alapítvány elnöke Magyar Levente volt külügyi államtitkár, a volt külügyminiszter egykori helyettese, és tag még Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, aki a minisztérium alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke. A szervezet főként határon túli műemlékek és ingatlanok felvásárlásával foglalkozik, öt országban több tucatnyi épületet vehettek már meg. Hogy a mostani forrást mire használnák fel, az nem derült ki, ugyanis a KEOMA a Magyar Hang kérdéseire nem reagált. Az alapítvány egyetlen vezető beosztású munkatársa, havonta bruttó 3,2 millió forintot keres, a személyét azonban homály fedi.

Rókusfalvi is lubickolt a közpénzesőben

2,7 milliárd forint jutott a választások előtti hónapban a „közösségi bormarketing kapcsán jelentkező feladatok támogatására”, a pénzt a Magyar Bormarketing Ügynökség kapta meg, amelynek a vezetője Rókusfalvy Pál korábbi borászati kormánybiztos és borász. Kommunikációs cége, a Roxer azon kevés kiváltságos közé tartozott, aminek a Balásy Gyula-féle cégmamutok mellett is leesett pár milliárdnyi forint az állami közbeszerzéseken. Egy űrkiállításra is milliárdokat költött Szijjártó tárcája: a Hun-Ren Támogatott Kutatócsoportok Irodája 2,18 milliárd forintot kapott „Magyar Űrhajós Program keretében megvalósuló, űrkutatáshoz kapcsolódó kiállítási feladatokra”. Több mint félmilliárd forinttal gazdagodott emellett a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, amelyet a bukott miniszterelnök török vállalkozó barátja, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Adnan Polat vezet.

A határon túl még tágabbra nyílt az állami pénztárca

A legnagyobb támogatási összegeket azonban határon túli támogatások formájában permetezte szét a külügyminisztérium. Az erdélyi Fundatia Pro Economica alapítvány 2024 novemberében 23,4 milliárd forintot kapott „gazdaságfejlesztési program” címszóval. Ezt 2025 őszén további másfél milliárddal fejelte meg a KKM, a Kós Károly Programra és Románia magyarlakta területeinek gazdasági felzárkóztatására hivatkozva. Közel 4 milliárd forintot kapott több tételben tavaly és idén a Moldovai Csángómagyarok Szövetsége is, olyan magasztos célokra, mint a szakmai feladatok ellátása vagy az irodafenntartás. A szabadkai Prosperitati Alapítványnak juttatott 528 milliós, valamint az eszéki, horvátországi Economica Hungariának juttatott 447 millió forintos gazdaságfejlesztési forrás elenyészőnek tűnik a csángókéhoz képest.

Szépen csurrant-cseppent az ügynökségeknek is

A korábbi Külügyminisztérium hatalmas összegeket fordított a saját felügyelete alá tartozó ügynökségek és cégek működtetésére is. A hazai vállalkozások külpiaci tevékenységét is segítő HEPA (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) 2024 novembere és 2025 decembere között 13 milliárd forintot kapott a „külgazdasági feladatokkal kapcsolatos közszolgáltatásra”, vagyis az alaptevékenységének elvégzésére. A közszolgáltatásba a kiállítások szervezése már nem tartozott bele, hiszen a HEPA-nak egy év alatt plusz 1,3 milliárdot jutottak nemzeti standok felállítására, legyen szó a párizsi World Nuclear Exhibitionról vagy a Keleti nyitás országaiban (Egyesült Arab Emírségek/Dubaj és Kína/Hangzhou) tervezett kiállításokon való részvételről.

A külügy alá tartozó importügynökség, a HIPA Zrt. ugyanebben az időszakban 11,2 milliárd forintot kapott szakmai feladatainak ellátására, és 200 millió forintot egy rendezvény szervezésére. A szintén kormányzati fenntartású Magyar Diplomácia Akadémia pedig tavaly és idén 4,7 milliárd forintból folytatta közfeladatnak számító oktatási tevékenységét.