4 millárdnyi adományból futott az orbáni DPK-kampány

Lehullt a lepel a Fidesz digitális kampányközpontjáról, megérkezett a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. első hivatalos éves beszámolója. Egy elhanyagolható piaci tevékenységű, ám több mint 4 milliárd forint alapítványi tőkéből működtetett, 70 fős digitális hadtest képe rajzolódik ki.

A hagyományos sajtó- és influenszerközpontok (mint a Megafon vagy a KESMA) mellett a Fidesz gőzerővel építette a digitális mozgósítás és adatbázis-építés új generációs infrastruktúráját. Orbán Viktor tusványosi bejelentése után a „Digitális Polgári Körök” (DPK) hálózata lett az új csodafegyver, amelynek célja a kormánypárti szimpatizánsok online térben való megszervezése és szűrése. A most nyilvánosságra került cégbírósági dokumentumok alapján végre pontos képet kapunk arról, mekkora tőkével és milyen struktúrában működik ennek a propagandisztikus gépezetnek az operatív parancsnoksága.

Érdemi piac nélkül: 155 millió vs. 4,1 milliárd forint

A beszámoló legárulkodóbb része a cég bevételeinek szerkezete. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-nek a valóságban szinte egyáltalán nincs piaci lába: a belföldi áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó nettó árbevétele mindössze 155,5 millió forintot tett ki az első üzleti évben.

Ezzel szemben a cég „egyéb bevételei” – amelyek kizárólag vissza nem térítendő támogatásokból állnak – elérték a csillagászati 4 118 297 000 forintot (több mint 4,1 milliárd forint).

A mellékletekből az is kiderül, pontosan honnan származik ez a gigantikus tőkeinjekció:

• Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány, működési támogatása, rendezvényszervezési céllal:  3,9 milliárd forint
• Magánszemélyi adomány (név nélkül) – 200 millió forint

Ez a struktúra igazolni látszik, amiről korábban a sajtó – különösen a 444, a HVG és a 24.hu –  beszámolt, miszerint az anyavállalatként funkcionáló Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványt kifejezetten egy politikai projekt finanszírozási hátterének biztosítására hozták létre. A sajtó korábban arról számolt be, hogy a kormányközeli V-Híd Zrt. mintegy 1,8 milliárd forinttal támogathatta az alapítványt – a Kft. szintjén megjelenő közel 4 milliárdos továbbutalt összeg azt mutatja, hogy a finanszírozási csatornák még a becsültnél is hatékonyabban és nagyobb volumenben szállították a tőkét a kampánygépezetbe.

Mire ment el a pénz? Gigantikus rendezvények és online hadviselés

A kapott milliárdokat az ügynökség szinte az utolsó fillérig elégette az első évben, így a működését végül

46,6 millió forintos adózott veszteséggel zárta.

A kiegészítő melléklet tételesen bemutatja, milyen kiadások kellettek a professzionális online befolyásolási struktúra fenntartásához:

• Vásár, kiállítás, rendezvény költségek: 1 446 830 000 Ft
  • Ez a hatalmas, közel másfél milliárdos tétel közvetlen bizonyítéka a Digitális Polgári Körök országos kiterjedésű, intenzív toborzó- és hálózatépítő rendezvényeinek, amelyekkel a szimpatizánsokat fizikai térben is mozgósították.
• Hirdetés, PR, marketing, reklám: 912 801 000 Ft
  • Közel egymilliárd forint áramlott közvetlenül az online térbe, Facebook-hirdetésekre, célzott kampányokra és a digitális infrastruktúra reklámozására.
• Szakértői díjak, tanácsadás: 383 387 000 Ft
  • Ez a tétel fedezi a háttérben álló politikai stratégák, tanácsadók és külső szakértői körök díjazását.
• Bérleti díjak: 296 579 000 Ft
  • Egy induló nonprofit céghez képest rendkívül magas összeg, amely komoly szerverparkok, IT-licencek vagy prémium irodák bérletére utal.

A 70 fős szellemi hadtest

A HVG és a 444 korábbi tényfeltáró anyagai szerint a DDÜ-n belül egy kiterjedt digitális apparátus dolgozott, amely Facebook-csoportok kezelésével, online moderációval, mozgósítással és célzott adatbázis-építéssel foglalkozott. A beszámoló ezt a gyanút is készpénzre váltja, a cég statisztikai állományi létszáma 70 fő, és a dokumentum külön kiemeli, hogy valamennyien szellemi foglalkozásúak.

A 70 fős koordinátori és tartalomgyártói állományra a cég 503,3 millió forint bérköltséget és 151,9 millió forint egyéb személyi kifizetést költött. A hivatalos mutatószámok alapján az 1 főre jutó havi átlagos bérköltség nettó/bruttó arányában 599 000 forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy a Fidesz nem lelkes amatőrökkel, hanem piaci szinten megfizetett, teljes állású digitális szakemberekkel építette fel a háttérbázisát.

A láthatatlan hálózat: Nagy Károly, Partos Bence

A hivatalos dokumentumokat a cég részéről Nagy Károly ügyvezető jegyzi. Bár a kampány egyik fő stratégájaként megnevezett Partos Bence (a Mandiner korábbi főszerkesztő-helyettese) hivatalosan nem tulajdonos és nem tisztségviselő a Kft.-ben, Nagy Károllyal való szoros szakmai és üzleti kapcsolata jól dokumentált.

A két személy közötti legfontosabb operatív és ideológiai kapocs a Mindset Pszichológia (Mindset Pszichológiai Szaklap és Rendelő hálózat). Partos Bence a Mindset alapító-tulajdonosa, míg Nagy Károly szintén vezető szerepet tölt be a lapot és az ehhez kapcsolódó Transzparens Újságírásért Alapítványt koordináló körökben. Az alapítvány egy darabig minőségi pecsétet ütött egyértelmű propagandistákra azzal, hogy együtt mérte őket a tisztességes sajtóval, később viszont a Fidesz-kormánnyal kritikus újságírók, szerkesztőségek hiteltelenítésére is használták.

A választók online térben való elérése, a Digitális Polgári Körökbe jelentkezők politikai szűrése és profilozása nem csupán technikai, hanem komoly viselkedéslélektani feladat, ezt igyekezhette egy helyre sűríteni a DDÜ-ben a Fidesz-kampány.