Ma 08:42

Hatvanpuszta főépítésze: nem hacienda, farm és feldolgozóüzem

Taraczky Dániel a hatvanpusztai birtok főépítésze egy márciusi interjúban kitért az épületegyüttes eredetileg tervezett funkciójára, az Orbán családra és a műemlékvédelemre is.

Biofarmnak és feldolgozóüzemnek tervezték a hatvanpusztai birtokot, amelyet lakó- és szállásfunkció egészít ki – erről is beszélt a birtok főépítésze, Taraczky Dániel az Octogon építészeti magazinnak adott, még márciusban megjelent interjújában. A beszélgetést a HVG szúrta ki, miután azt teljes terjedelmében közzétették online.

Taraczky azt állítja, hogy egy olyan gazdaság kialakítására kapott megbízást, ami helyi termeléssel és feldolgozással mintegy száz ember egész éves zöldség- és gyümölcsszükségletét tudná biztosítani. Hozzátette: Orbán Viktor ezért beszélt arról, hogy az édesapja nem családi birtokot vagy luxushaciendát építtet Hatvanpusztán, hanem gazdaságot, majorságot.

Taraczky arról is beszélt, hogy a hatvanpusztai projekten 2010, tehát a Fidesz hatalomra kerülése előtt kezdett el dolgozni.

Az interjúban szóba került a birtok műemléki épületeinek sorsa is

Taraczkyt május végén a Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága első fokon elmarasztalta a hatvanpusztai uradalom védett istállóépületeinek lebontása miatt. A testület megállapítása szerint az építész a bontással jogszabályokat és az etikai kódex rendelkezéseit is megsértette. Az eljárás Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő panasza nyomán indult. Az elsőfokú határozat értelmében Taraczky egy évig nem tervezhet, és pénzbírságot is kell fizetnie. Az építész fellebbezett a döntés ellen.

Taraczky márciusi interjújában azzal érvelt, hogy az építkezés megkezdése előtt az egykori épületek rendkívül rossz állapotban voltak. Elmondása szerint számos fénykép dokumentálja az építkezés előtti és közbeni állapotokat, és úgy látja, a helyszín megmentése érdekében szükség volt a beavatkozásra.

„Ha nem csinálnak vele semmit, ott ma gereblyézni lehetne, és nem műemlékről beszélni” – fogalmazott ez építész.

Az építész szerint a műemlékvédelem nem feltétlenül jelentheti azt, hogy minden védett épületből múzeumot kell kialakítani. Szerinte érdemes esetenként olyan új funkciókat találni, amik mellett az épületek a jelen igényeinek is megfelelnek. Úgy vélte, a tulajdonosok kezdeményezhették volna a műemléki védettség megszüntetését, helyette azonban az egykori hodály újjáépítését választották az eredeti elképzelésekhez igazodva, de a mai követelmények figyelembevételével. Ezért kerültek a tervekbe olyan funkciók, mint a lakás, a könyvtár, a vendégház és a feldolgozóüzem. Az építész szerint pusztán az eredeti állapot helyreállítása nem lenne elegendő ahhoz, hogy az épületek megfeleljenek a mai állattartási és egyéb előírásoknak.