Sz. Bíró Zoltán: elkerülhetetlen az orosz energiáról való leválás

Az Oroszország-szakértő szerint a magyar–ukrán kapcsolatok javulása új külpolitikai korszakot jelezhet, amelynek része lehet az orosz energiafüggőség és az Orbán-kormány keleti politikájának fokozatos felszámolása.

A magyar–ukrán kapcsolatokban bekövetkezett közeledés, valamint a kárpátaljai magyarok jogainak rendezéséről született megállapodás új helyzetet teremthet Magyarország külpolitikájában – erről beszélt Sz. Bíró Zoltán történész és Oroszország-szakértő a Válasz Online podcastjében.

A szakértő az új magyar kormány és az ukrán vezetés között létrejött egyezséget jelentős előrelépésnek nevezte. Úgy véli, az elmúlt években a magyar kormány nem a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviseletére használta fel a kisebbségi kérdést, hanem Ukrajnával szembeni politikájának igazolására. Sz. Bíró szerint az új magyar vezetés megjelenése lehetőséget teremtett arra, hogy Kijev partnerként tekintsen hazánkra, ami az ukrán fél részéről is nagyobb kompromisszumkészséget eredményezett.

„Ha valóban ők lettek volna fontosak, akkor egy pillanatig sem azt a politikai kurzust viszi Ukrajnával kapcsolatban, amelyet képviselt.” – fogalmazott Sz. Bíró a kárpátaljai magyarok kulturális és oktatási jogainak helyreállításáról. Hozzátette: hogy korábban mintha túszul ejtették volna őket, mindig rájuk hivatkozva próbálta fenntartani azt a barátságtalan, kifejezetten ellenséges politikát, amelyet hosszú éveken keresztül képviselt az előző kormány, az utolsó időszakban pedig szabályosan uszított Ukrajna és az ukránok ellen. 

Milyen lesz a kapcsolat Oroszországgal?

A történész úgy látja, a Magyar Péter vezette kormány várhatóan óvatosabb hangot üt meg Oroszországgal kapcsolatban, ami önmagában érthető megközelítés. Ugyanakkor vitatja azt az elképzelést, hogy a háború lezárulta után Európa automatikusan visszatérhetne az orosz energiahordozók széles körű használatához. Szerinte számos kérdés továbbra is nyitott, nem tudni, milyen feltételekkel ér véget a konfliktus, vállal-e felelősséget Moszkva az Ukrajnában okozott károkért, illetve változik-e az orosz vezetés Nyugattal szembeni politikája.

Sz. Bíró hangsúlyozta, hogy Magyarország technikai és infrastrukturális szempontból már rendelkezik azokkal a lehetőségekkel, amelyek szükségesek az orosz energiahordozóktól való fokozatos függetlenedéshez. Bár az új kormány időt kaphat az átállás végrehajtására, szerinte hosszú távon nem kerülhető meg a leválás kérdése.

A beszélgetés során szóba került a Paks II. beruházás is. Az Oroszország-szakértő szerint már a projekt létrejöttének körülményei is komoly aggályokat vetnek fel. Arra emlékeztetett, hogy a szerződéseket abban az időszakban véglegesítették, amikor Oroszország már megszállta a Krímet, és fegyveres konfliktust szított Kelet-Ukrajnában. Véleménye szerint egy ilyen horderejű nukleáris együttműködés alapfeltétele a hosszú távú kölcsönös bizalom, amely akkor már erősen megkérdőjelezhető volt.

Az orosz politikai rendszer jövőjével kapcsolatban Sz. Bíró arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Magyarországon demokratikus választások útján leváltható egy kormány, Oroszországban a hatalomváltás más mechanizmusokon keresztül történhet.

Meglátása szerint a változás kulcsa az orosz elit belső átalakulása lehet, és már önmagában jelentős előrelépés volna, ha a döntéshozók egy része a háború befejezése mellett kötelezné el magát.

A szakértő kiemelte az elmúlt évek Ukrajna-ellenes kommunikációját is. Úgy véli, a kampány jelentősen hozzájárult a magyar közvélemény Ukrajnával kapcsolatos negatív attitűdjeinek erősödéséhez, miközben a konfliktusról kialakult kép torzult. Szerinte a jelenlegi politikai változások lehetőséget adhatnak arra, hogy Magyarország kiegyensúlyozottabb és konstruktívabb kapcsolatot alakítson ki szomszédjával.

Sz. Bíró Zoltán szerint az orosz nagykövet közelmúltbeli bekéretése Orbán Anita által szimbolikus jelentőségű lépés volt, amely azt jelezheti Moszkva számára, hogy az ország külpolitikájában új irányvonal körvonalazódik. Az Oroszország-szakértő úgy látja, a következő évek egyik meghatározó kérdése az lesz, hogy Magyarország milyen mértékben tud eltávolodni az elmúlt másfél évtized orosz orientációjától.

Fotó: Youtube / Válasz Online