Azbesztügy: a szakemberek szerint a javaslataik nem jutottak el a döntéshozókhoz

Az azbesztes zúzott követ a szakszerű begyűjtést követően ártalmatlanítani kell. A lerakás is ártalmatlanításnak számít, ha megfelelő szigeteléssel és műszaki védelemmel ellátott helyre kerül az azbesztes kő. A szakértők szerint egy ilyen hulladéklerakó kiépítése is nagyon sokba kerülne, ezért a legjobb az lenne, ha visszakerülne az azbesztes kő Ausztriába, az üres bányaudvarokba.

Körülbelül kétszáz magyarországi településre és ezernél is több helyszínre juthatott azbeszttel szennyezett kőzúzalék négy ausztriai bányából, létrehozva egy nagyon nehezen kezelhető környezetvédelmi problémát. „Az ügy súlyát sokan érzik, de a kármentesítési kísérletek inkább csak fokozzák a káoszt, még ha ezek mögött jó szándék húzódik is meg” – írta a Telex, ami szerint azbesztmentesítéssel régóta foglalkozó, gyakorlati tapasztalatokkal felvértezett szakemberek azt érzik, hogy a javaslataik és a véleményük nem jutott el a döntéshozókhoz.

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője azt mondta, hogy a hozzájuk eljutott információk alapján akár ezernél is több olyan helyszín lehet, ahol azbesztes kőzúzalékot terítettek el.

Ismeretei szerint független laborok napi több tíz mintát vesznek, és ezek döntő része pozitívnak bizonyul.

A védekezés első és fontos lépése Szombathelyen is a kiporzás csökkentése volt, az Oladi platón például az érintett utcákban korlátozták a forgalmat, és a maximális sebességet is 10 kilométer/órára csökkentették. Emellett rendszeresen locsolják is a zúzott kavicsot, hogy ne legyen kiporzás, sőt néhány száz méter hosszan bitumenes bevonattal látták el az utat.

„Ezek a beavatkozások csak a lakosság hangulatának javítását szolgálják, de a sok költség ellenére az azbeszt ott marad a helyszínen, tehát csak ideiglenes megoldások, amiken minél gyorsabban túl kellene lépni. Az azbesztmentesítés lényege, hogy az azbesztet szabályozott körülmények között, szigorú biztonsági előírások szerint, zárt rendszerben összegyűjtik, kiporzásmentesen becsomagolják, majd úgynevezett ADR-fuvarral egy erre engedéllyel rendelkező lerakóban helyezik el, vagyis ártalmatlanítják” – mondta Borsody Gábor, a Drycon Hungary Kft. vezetője.

„Sok az ellentmondás. Mindenki próbálja menteni a helyzetet, és érthető, hogy a polgármesterek cselekednek, hogy megnyugtassák a lakosságot, de nem számolnak a következményekkel, pedig lenne biztonságos megoldás is. Borsody Gábor, aki több mint harminc éve foglalkozik azbesztmentesítéssel, egyetért Simon Gergellyel abban, hogy nagyon sok információ kering, de a megoldást illetően nincs igazi tájékoztatás a lakosság körében. Részben ezért is készítettek a Greenpeace-szel egy sorvezetőt arról, hogy hogyan kell cselekedni, viselkedni, ha valaki azbesztes anyaggal találkozhat nap mint nap.

„Lakókörnyezetben csak a végleges elszállítás az elfogadható megoldás, ami összhangban van a Egészségügyi Világszervezet ajánlásával és a hatályos magyar jogszabályokkal is. Az anyag elhasználódásának mértékén múlik, hogy ezt mikor kell megtenni. Ha kiporzás van, akkor minél hamarabb, mert már most problémát jelentenek, ha aszfalt alatt van az azbeszt, az már inkább távlati dolog” – mondta Ágoston Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke, az Óbudai Egyetem kutatója.

„Komplex technikát alkalmazva, országosan is elsők között cselekedtünk az ügyben” – olvasható Zalaegerszeg polgármesterének a napokban megjelent tájékoztatásában. A kapcsolódó képi anyagokon az látszik, hogy markolóval és lapátokkal szedik fel a zúzott követ, amelynek mozgatása – kedvezőtlen körülmények között – akár többezerszeres határérték-túllépést is előidézhet – állítják a szakértők. Simon Gergely szerint a kalcium-kloridot sem megfelelően használják, azt csak ott kellene kijuttatni, ahol nincs gyalogosforgalom a közelben.

Ha az azbesztes zúzott követ szakszerűen begyűjtik, akkor a jogszabályok szerint maximum egy évig lehet tárolni valahol, utána ártalmatlanítani kell. A lerakás is ártalmatlanításnak számít, ha megfelelő szigeteléssel és műszaki védelemmel ellátott helyre kerül az azbesztes kő. Egy ilyen hulladéklerakó kiépítése is nagyon sokba kerülne, és Ágoston Csaba is azon a véleményen van, hogy a legjobb az lenne, ha visszakerülne az azbesztes kő Ausztriába, az üres bányaudvarokba. Szerinte a forgalmazónak ezt vállalnia is kellene, mert az azbesztes zúzottkőre hibás termékként is lehet tekinteni, amelyet vissza kell vennie az eladónak.

Borsody azt mondta, hogy az azbesztmentesítés egy biztonságos módja, egy olyan komplex, innovatív módszer lehetne, amelynek során több, Nyugat-Európában már alkalmazott, biztonságos technológiát kombinálva történne meg a zúzottkő réteg kiporzásmentes eltávolítása. A módszer lényege egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett, biológiailag lebomló, proaktív hab alkalmazása lenne, szintén erre a célra kifejlesztett, ipari méretű, mobil, zárt rendszerű elszívókkal kombinálva. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas – kukásautóhoz hasonló –, teherautó-alvázra épített, nagy teljesítményű, HEPA-szűrőkkel ellátott porszívót, amely közvetlenül big-bag zsákokba továbbítja a felszívott veszélyes anyagot.

Ennek a műveletnek a végrehajtása is költséges, de lényegesen felgyorsítaná a mentesítést a hagyományos azbesztmentesítéshez képest. Az eddig megismert adatok szerint több tízezer tonna anyagot kellene összegyűjteni és elszállítani egy megfelelő lerakóhelyre úgy, hogy egy gép napi kapacitása körülbelül 50 tonna körül van. Borsody szerint ugyanakkor a szakmai felelősség és a vonatkozó szabályozási környezet egyaránt abba az irányba mutat, hogy az érintett területeken nem kerülhető meg a kontrollált, biztonságos azbesztmentesítési technológia alkalmazása.

„A végén ez a mostani káosz nemcsak többe fog kerülni, mint a szabályos azbesztmentesítés, de közben szükségtelen kockázatnak teszi ki a környezetet és a lakosságot” – mondta a lapnak.

Borsody és más szakemberek többször is próbáltak már javaslataikkal kormányzati szereplőket és önkormányzatokat is megkeresni, hogy sikeresen kezeljék az azbeszthelyzetet, de egyelőre nem sikerült elérniük, hogy legalább a kommunikációban megjelenjenek a releváns szakmai információk. Borsody azt mondta, hogy ők nem kritizálni akarnak, hanem konstruktív együttműködésre törekedni.

Címlapkép: Nyugat.hu (Mészáros D. Zsolt)