Orbán Viktor szerint Sulyok a rendszerük védvonala volt, de elmenekült

Orbán Viktor kötcsei beszédében saját politikai rendszerének „védvonalaként” írta le az alkotmányos intézményrendszert, amelynek Sulyok Tamás is fontos szereplője volt, majd azt mondta, hogy a volt köztársasági elnök „elmenekült”. Megfogalmazása azt a képet erősíti, hogy a volt államfőt a Fidesz korábbi rendszerének részeként, annak politikai akaratát körülvevő intézményként kezelte.

Orbán Viktor a szeptember 12-i kötcsei pikniken tartott, mintegy egyórás beszédében értékelte a Fidesz és a KDNP választási vereségét, valamint azt, hogyan látja a korábban felépített politikai rendszer sorsát. A beszéd most került nyilvánosságra a Vadhajtások Youtube-csatornáján,  a volt miniszterelnök részletesen beszélt azokról az intézményekről is, amelyeket saját megfogalmazása szerint a „nemzeti rendszer” védvonalainak tekintett.

Orbán szerint ennek a rendszernek a középpontjában a szuverén magyar állam állt, az intézmények pedig ennek védelmét szolgálták.

„Tehát mi fölépítettünk egy nemzeti rendszert, amelynek a középpontjában a szuverén magyar állam állt. Ennek védvonalai voltak. A hatalmi rendszer az egy védvonalrendszer. Van egy szándékot megtestesítő központi akarat, amelyet védvonalak vesznek körül. Ennek a nemzeti rendszernek az első védvonala az maga az alkotmányos intézményrendszer volt. Ezt a védvonalat szétverték.”

Ezután tért rá Sulyok Tamás szerepére. Orbán nem egyszerűen korábbi köztársasági elnökként beszélt róla, hanem egy olyan intézményi rendszer szereplőjeként, amelyet saját politikai rendszerének védvonalaként határozott meg.

„Az elnök, aki ennek a védvonalnak fontos szereplője volt, elmenekült.”

A kijelentés azért is figyelemre méltó, mert Orbán ezzel a saját szavaival helyezte Sulyok Tamást abba a rendszerbe, amelynek középpontjában szerinte a „központi akarat” állt, és amelyet az alkotmányos intézmények vettek körül. A beszéd alapján így nem egy politikailag független intézményrendszer képe rajzolódik ki, hanem egy olyan szerkezeté, amelyben az államfő és az Alkotmánybíróság is a kormányzati politikai rendszer védelmét szolgáló „védvonalak” között szerepelt.

Orbán az Alkotmánybíróság helyzetéről is hasonló módon beszélt. Az alkotmánybírák egy részét szerinte eltávolították, mások pedig átálltak.

„Az alkotmánybírók egy része, akik szintén ennek a nemzeti rendszernek a védvonalához tartoztak, első védvonalához, a becstelenül átálltak.” Majd hozzátette: „Egy másik részét eltávolították, a becsületesebbjét, és maradt egy-két becsületes ember, aki még ott van, de már kisebbségben.”

Majd összefoglalta, szerinte mi történt az általa felvázolt intézményi rendszerrel:

„Ezért az alkotmányos védvonalunkból az elnök is és az alkotmánybíróság is kiesett.”

A beszéd ezen része különösen érdekes abból a szempontból, hogy Orbán Viktor nem valamiféle kívülálló, a kormánytól független alkotmányos ellensúlyként írta le az államfőt, hanem saját rendszerének egyik fontos védvonalaként. A volt államfő szerepét egyértelműen a saját korábbi politikai rendszerének részeként határozta meg.

Sulyok Tamás júliusban írta alá azt az Alaptörvény-módosítást, amely megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Ugyanez a törvénymódosításban vezették be az alkotmánybírók életkorának bevezetett 70. életévet, illetve megbízatásuknak a hosszát 12-ről 9 évre csökkentették. Ezáltal jelentősen átalakult a 15 fős testület összetétele.

A beszéd másik fontos része a választási vereség értékelése volt. Orbán a Fidesz és a KDNP „földrengésszerű vereségéről” beszélt, és azt mondta, a vereség okát szerinte egy „politikai feladvány” megoldatlanságában kell keresni.

„Ha választási vereség van, akkor a következő sorrendben kell eljárni. Először is a halottakat el kell temetni. Mert a földrengés már csak ilyen, ez egy földrengésszerű vereség, úgy kell eljárni, mint a földrengés idején szoktunk. A halottakat el kell temetni. A ténylegeseket ténylegesen, akik pedig elárultak bennünket, azokat meg a lelkünkben kell eltemetni. Ha ezen túl vagyunk, ezek fájdalmas veszteségek, mert minden temetés fájdalmas, de át kell rajta esni. Ha ezen túl vagyunk, akkor a sebesülteket el kell látni. Ki kell menteni a romok alól és el kell őket látni. Ha ezen is túl vagyunk, akkor a kárt fel kell mérni. Most vagyunk nagyjából itt. És ha a kárt felmértük, tervet kell készíteni a jövőre. Ennek ez a sorrendje.”

Orbán szerint külön kell választani az elmúlt 16 év kormányzásának mérlegét és a választási vereség közvetlen okait. Azt állította, hogy a korábbi korrupciós, luxuskiadásokkal kapcsolatos vagy más politikai támadások önmagukban korábban sem akadályozták meg a Fideszt a választási győzelemben.

A mostani helyzetet szerinte az tette különlegessé, hogy 16 év kormányzás után, kedvezőtlen gazdasági környezetben, egy korábban nem kormányzó kihívóval szemben kellett volna megnyerniük a választást, miközben Brüsszel nyomása és külföldi titkosszolgálati beavatkozás is nehezítette a helyzetet.

Fotó: Sulyok Tamás / Facebook