Június 12-én jön az uniós migrációs paktum, Magyarország nullán áll

Egyszerre képvisel szigort és szolidaritást az Európai Unió pénteken életbe lépő migrációs és menekültügyi paktuma. A Fidesz folytatja a pánikkeltést, miközben a párthoz közelállónak tartott szakértők jóval visszafogottabb véleményt fogalmaznak meg az új rendszerről. Mivel az Orbán-kormány blokkolta a mechanizmus bevezetését, Magyarország nem áll sehogy. 

A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk minden fórumon, utcán, parlamentben, közösségi médiában nyomás alatt tartja a Tisza-kormányt a pénteken életbe lépő uniós migrációs paktum okán. Ellenzéki politikusok naponta ismételgetik, hogy a paktum végrehajtása fenyegetést jelentene Magyarország szuverenitására és alkotmányos önazonosságára. Miközben az MCC kuratóriumi elnöke, Orbán Balázs apokaliptikus jövőről posztol, 

az MCC-univerzumba tartozó Migrációs Központ szakértői jóval árnyaltabban fogalmaznak a paktumról az Indexen megjelent összefoglalójukban. Ennek első mondatában azt írják, hogy a paktum „igazságosabb teherviselést és szolidaritást kíván teremteni a tagállamok között”.   

A 24.hu írása arra is emlékeztet, hogy a 2024-re kitárgyalt paktum hivatalos neve Új migrációs és menekültügyi paktum, ami elárulja, hogy nem egy korábban nem létezett mechanizmus bevezetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi, egyszeri megoldásokon alapuló rendszert miként lehet úgy átalakítani, hogy egységesen érvényes szabályokkal vegye elejét a bevándorlásnak. És egyúttal ismerje el azt, hogy menekültek igenis léteznek. Ez a szemlélet Magyarországon, ahol az Orbán-kormány politikai terméket csinált a 2015-ös menekültválságból, és tudatosan mosta össze a jobb élet reményében útnak indult gazdasági bevándorlókat a hazájukból valamilyen okból menekülni kényszerült emberekkel, valóban újdonságnak számít. 

Az EU határára (frontország) érkezők adatai a kötelező átvilágítás után bekerülnek egy olyan összeurópai adatbázisba, az Eurodac-ba, amelyhez a hatóságok elvileg valamennyi uniós tagállamban hozzáférnek majd. 

Különbségtétel menekült és menekült között

Azok, akik olyan országokból jönnek, ahonnan az EU nagyon kevés menedékkérelmet szokott jóváhagyni, tranzitzónákba kerülnek, ügyüket pedig gyorsított eljárásban, 12 hét alatt el kell bírálni. Ha a válasz nemleges, akkor kiutasítják, kiutasíthatják őket. Normál menekültügyi eljárásba elvileg tehát csak olyanok kerülnek, akik esetében az üldöztetés valóban fennáll. 

Kötelező szolidaritás

A front-, a tranzit- és a célországok közötti konfliktus kezelésére egy úgynevezett kötelező szolidaritást találtak ki, ami hasonló ahhoz az áttelepítéshez, amit a Fidesz korábban ellenzett. (Magyarország tranzitország, célországnak az EU tehetős nyugat-európai, illetve skandináv tagállamai számítanak)

A szolidaritási mechanizmusban a tagállamok három lehetőség közül választhatnak:

1. vagy átvesznek menekülteket egy bizonyos határig

2. vagy fizetnek az ellátásukra egy közös uniós alapba emberenként nagyjából húszezer eurót

3. esetleg technikai segítséget nyújtanak – rendőröket, ágyakat, infrastruktúrát küldenek a leterhelt tagállamokba.

A Tisza-kormány az első kettőt kizárta, a harmadikat hajlandó lenne vállalni.

Orbánék miatt nulláról indulunk

Mivel az Orbán-kormány kezdettől fogva blokkolta az Új migrációs és menekültügyi paktumot, és egyedüli tagállamként annak végrehajtására tervet sem nyújtott be az Európai Uniónak, a Tisza-kormány gyakorlatilag a nulláról indul úgy, hogy a paktum június 12-én életbe lép. Ezzel összefüggésben a Válasz Online cikke megjegyzi: az uniós mechanizmushoz Magyarországnak, ha másból nem is, pénzügyi érdekből megérné csatlakozni. Mert ebben az esetben nem vonnák tovább a napi 1 millió eurónyi büntetést a nekünk járó uniós forrásokból. 

Címlapkép: Facebook