Elsodorhatja a legfőbb ügyészt az ukrán pénzszállító ügye

Rövidesen kiderülhet, ki adott utasítást az aranykonvoj ügyében a hatóságoknak, és kit terhel az esetleges büntetőjogi felelősség. A kormány a NAV-nál, a TEK-nél és az érintett szolgálatoknál kezd belső vizsgálatot.

Márciusban a magyar hatóságok – köztük a NAV és a TEK egységei – megállítottak egy ukrán pénzszállítmányt, amely Magyarországon keresztül közlekedett a megszokott útvonalán Bécs és Kijev között. Bár az ukrán fél a jogszabályoknak megfelelően előzetesen bejelentette a szállítmányt és annak útvonalát, a hatóságok lefoglalták a mintegy 27 milliárd forint értékű készpénzt és aranyat.

Az ukrán kísérőket őrizetbe vették, megbilincselték, csuklyát húztak a fejükre, majd kihallgatták őket. Az ukrán konzult sem engedték kapcsolatba lépni velük, végül 24 óra elteltével kiutasították őket az országból.

A vagyontárgyakat csak két hónappal később szolgáltatták vissza a tulajdonos ukrán banknak, miközben az intézkedéshez szükséges jogi alapot az Orbán-kormány időközben teremtette meg.

A történtek miatt a választásokat követően a Fővárosi Nyomozó Ügyészség jogellenes fogva tartás és más bűncselekmények gyanúja miatt indított eljárást.

A HVG arról írt, hogy a legfőbb ügyész pozícióját is megingathatja Fürcht Pál lemondása. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője részben azért távozott posztjáról, mert álláspontja szerint az ukrán aranykonvoj ügyében jogsértő megoldásokkal és eljárásokkal szembesült.

A rendelkezésre álló információk szerint a nyomozás során felmerült kérdések nemcsak az intézkedés végrehajtóit, hanem annak elrendelőit is érinthetik. Az ügyben megfogalmazott gyanúk akár a Terrorelhárítási Központ vezetéséig is elérhetnek, miközben a döntések politikai hátterét is vizsgálják.

A főügyész távozása az ügyészségen belül is komoly feszültségeket okozott. Több forrás szerint a konfliktus túlmutat egyetlen nyomozáson, és az ügyészségi vezetés működésével kapcsolatos, régóta húzódó vitákat is felszínre hozta.

A cikkre Magyar Péter közösségi oldalán reagált. Azt írta:

„Az aranykonvoj ügyben azonnali belső vizsgálatot rendeltünk el a NAV-nál, a TEK-nél és az érintett szolgálatoknál.”

A miniszterelnök felszólította a legfőbb ügyészt is, hogy haladéktalanul szólaljon meg az ügyben.

A Telex még június elején írta meg, hogy információik szerint Orbán Viktor dönthetett arról, hogy le kell csapni az „aranykonvojra”, és még a rajtaütés pontos időpontja is a kormányzattól érkezett. A lap szerint 2026 márciusának elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkársága felől érkezett az utasítás, hogy a pénzszállító járműveken végrehajtott akciónak március 5-én kell megtörténnie.

Később a 444 számolt be arról, hogy birtokába került egy belső jelentés, amelyet a NAV készített annak feltárására, hogy pontosan mi történt az akció során, és milyen hibák történhettek az adóhatóságnál. A dokumentum szerint a NAV az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése nyomán, a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján járt el az ukrán pénzszállítókkal szemben indított pénzmosási ügyben.

A NAV elismerte, hogy ilyen vizsgálat valóban zajlik, és azt ígérte, hogy annak eredményét nyilvánosságra hozzák.

A közel harmincoldalas jelentés vezetői összefoglalója 24 pontban sorolja fel az ellenőrzés megállapításait. Ezek szinte kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról vagy konkrét jogsértésekről szólnak. A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása a Legfőbb Ügyészség szerepére vonatkozik, amely kijelölte a pénzügyőröket az eljárás lefolytatására.

A jelentés szerint a pénzmosás gyanúja miatt indított ügynek a NAV illetékes főosztályához történő érkezése kapcsán felmerült a feljelentést továbbító ügyészi szerv, vagyis a Legfőbb Ügyészség jogszerűtlen eljárása a nyomozás elrendelése és az eljáró hatóság kijelölése során.

Vagyis a NAV belső vizsgálata szerint az ukrán pénzszállítók elleni akcióban részt vevő egyetlen olyan szervnek, amely elvileg nem áll a kormány irányítása alatt, megkerülhetetlen szerepe volt abban, hogy a rajtaütés megtörténhetett. A jelentés szerint a feljelentés aláírásával megteremtette az akció jogi feltételeit, ugyanakkor nem járt el jogszerűen.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója a rajtaütést megalapozó feljelentést közvetlenül Nagy Gábor Bálintnak címezte.

Arról, hogy Orbán Viktor büntetőjogi felelőssége is felmerülhet-e az ukrán aranykonvoj feltartóztatása miatt, korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.

A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált az aranykonvoj ügyében. A tájékoztatás szerint az eljárás azután indult, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal 2026. március 4-én feljelentést tett pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyészség közölte: a feljelentés alapján fennállt a pénzmosás egyszerű gyanúja, ezért másnap az ügyet a NAV Bűnügyi Főigazgatóságához továbbították, egyúttal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölték ki nyomozó hatóságként. A NAV ezt követően rendelte el a nyomozást.

A Legfőbb Ügyészség hangsúlyozta, hogy a későbbi akcióról előzetesen nem volt tudomása, arról csak utólag értesült. Közlésük szerint a NAV által folytatott nyomozás jelenleg is felderítési szakaszban van.

Az ügyészség azt is megerősítette, hogy a pénzszállítmány feltartóztatásának körülményei miatt külön eljárás folyik a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás és más bűncselekmények gyanúja miatt.

A közlemény szerint a legfőbb ügyész utasítása alapján a nyomozóknak az ügy minden szálát ki kell vizsgálniuk, függetlenül attól, hogy kik vagy mely szervezetek érintettek. Az ügyészség azt ígéri, hogy a közeljövőben érdemi eredmények várhatók, amelyekről részletes tájékoztatást adnak majd.

Címlapkép: Facebook