Az egészségügy csak 2027-től kapja meg az ígért évi 500 milliárd forintos többletet

Az egészségügy 2026-ban nem kapja meg teljes egészében a választások előtt beígért évi 500 milliárd forintos többletforrást. Az első teljes csomaggal csak 2027-től számolhat az ágazat, miközben több kórház számára már az idei működés finanszírozása is kérdéses.

A Népszava cikke szerint erről Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter beszélt a Magyar Kórházszövetség siófoki konferenciáján. A tárcavezető az államháztartás átvett helyzetével és a nemzetközi gazdasági környezettel indokolta a halasztást. 

Arra a kérdésre, mi lett a 2026-ra is vonatkozó választási vállalással, úgy felelt: „azt mondtuk, hogy minden teljes finanszírozási évben”.

A miniszter szerint valamennyi pluszpénz még idén is kerül az egészségügybe, és újabb adósságrendezésre is sor kerül. A konszolidáció összegét azonban nem nevezte meg, arról előbb a pénzügyminiszterrel kell megállapodnia.

Ez a jelen lévő kórházi vezetőket láthatóan nem nyugtatta meg, egyikük arra figyelmeztetett, hogy ha az intézmények nem kapnak pénzt, már az ellátás is veszélybe kerülhet. Hegedűs annyit ígért, hogy figyelik a kórházak pénzügyi helyzetét, és a konszolidáció „meg fog történni”.

A miniszter maga is arról beszélt, hogy az adósságok időszakos kifizetése nem jelent tartós megoldást, mert míg az egészségbiztosító egyes kezelésekért kevesebbet fizet, mint amennyibe azok ténylegesen kerülnek, a tartozások minden rendezés után újra felhalmozódnak, de a finanszírozási díjak érdemi emelését azonban ugyancsak 2027-re tervezik.

Az akkorra ígért 500 milliárd legnagyobb része a szakdolgozók bérrendezésére menne, ugyanis a tervek szerint több mint 123 ezer ember fizetését alakítanák át, a jelenlegi sávos rendszer helyett pedig a végzettséget és a szolgálati időt is jobban figyelembe vevő bértáblát vezetnének be. 

Hegedűs azt is ígérte, hogy senki nem keresne kevesebbet, azt viszont azt nem mondta meg, mekkora emelésre lehet számítani, valamint arra sem válaszolt, hogy a korábban felmerült 25 százalék helyett valóban már csak 15 százalék szerepel-e a tervekben.

A fennmaradó összegből emelnék a kórházi kezelések, a szakrendelések, a laborvizsgálatok és a krónikus ellátás finanszírozását. Több pénzt kapna az alapellátás is: a háziorvosi praxisok támogatását az inflációhoz kötnék, külön segítenék a fiatal orvosokat és a tartósan üres körzetek betöltését. Utóbbiból jelenleg több mint ezer van az országban.

A várólistákat részben pénzügyi ösztönzőkkel rövidítenék, így a többletműtéteket vállaló kórházak a normál összeg 1,3-szeresét kaphatnák, ennek jelentős részét pedig az operációban részt vevő dolgozók között kellene felosztani. Előtte felülvizsgálnák azoknak a listáját is, akik már több mint egy éve várnak beavatkozásra. Egy egri próba során pusztán ezzel körülbelül 30 százalékkal csökkent a nyilvántartott várakozók száma.

A 2027-es tervek között szerepel egy 46 milliárd forintos CT–MR-fejlesztés, továbbá 24 milliárd forintot szánnának a mentőszolgálatra. Ebből 156 új mentőautót vásárolnának.

Nem csak a finanszírozáshoz nyúlnának hozzá: Hegedűs bejelentette, hogy valamennyi kórházi vezetői posztot újrapályáztatnák, bár később hozzátette: ez egyelőre javaslat, amelyet fokozatosan vezetnének be. A jelenlegi igazgatók sem lennének automatikusan kizárva, de a gazdálkodás mellett már az ellátás minősége, a betegbiztonság és a vezetői teljesítmény is számítana. Az értékelésbe a betegeket is bevonnák.

Az egészségbiztosító működését is átalakítanák: az intézmények finanszírozásánál idővel már nemcsak az elvégzett vizsgálatok és műtétek számát vennék figyelembe, hanem a várakozási időt, a kezelések eredményességét és a betegek tapasztalatait is. Emellett létrehoznának egy, a minisztériumtól és a kórházfenntartótól független hatóságot az ellátás minőségének ellenőrzésére.

Fotó: Facebook