Megszavazta a parlament a gyűlöletkeltő reklámok betiltását

Elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, amely jelentősen átalakítja a közterületi reklámozás szabályait. A jogszabály egyik legfontosabb eleme, hogy gyakorlatilag megszünteti a homlokzatokra kifeszített gigaplakátokat és reklámhálókat, valamint korlátozza a gyűlöletkeltő politikai reklámok megjelenését is.

A szabályozás értelmében a jövőben közterületről látható reklámot alapvetően csak meghatározott reklámhordozókon – például utcabútorokon, hirdetőoszlopokon vagy villanyoszlopokon – lehet majd elhelyezni. A most tiltottá váló reklámfelületek tulajdonosainak 2026 végéig saját költségükön kell eltávolítaniuk az eszközöket.

A parlamenti vita során az ellenzék részéről felmerült egy olyan módosítás is, amely szerint az állam fizette volna a lebontás költségeit és kártalanította volna az érintetteket, ezt azonban végül nem fogadták el.

A reklámok engedélyezésével, ellenőrzésével és szankcionálásával kapcsolatos hatáskörök a megyei kormányhivataloktól az önkormányzatokhoz kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a települések saját maguk léphetnek fel a szabálytalan reklámhordozók ellen, és akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak.

A törvény másik fontos eleme, hogy korlátozza a gyűlöletkeltő politikai reklámokat. 

A jövőben tilos lesz olyan politikai hirdetést közzétenni, amely sérti az emberi méltóságot, egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget bélyegez meg, kollektív bűnösséget sugall, vagy társadalmi csoportok ellen próbál ellenségképet kialakítani. A szabályok nemcsak a pártok kampányaira, hanem a közérdekű közleményekre és a társadalmi célú reklámokra is vonatkoznak, így az állami és kormányzati kommunikációra is.

A jogszabály emellett kimondja, hogy politikai plakátokat és hirdetéseket csak választási kampányidőszakban lehet közzétenni. Egyetlen kivételt a népszavazások jelentenek, ahol a kiírás és a szavazás közötti időszakban megengedett a kampány.

 

Mit jelenthet a változás a reklámpiac számára?

A G7 elemzése szerint a változás nemcsak a városképet alakíthatja át, hanem a teljes közterületi reklámpiac erőviszonyait is. A legnagyobb vesztesei azok a cégek lehetnek, amelyek jelentős számú óriásplakáttal, reklámhálóval vagy épülethálós felülettel rendelkeznek, mivel ezek közül sok eszköz megszűnhet.

Közel 16 ezerről várhatóan 5 ezer körülire esik majd vissza a fővárosi köztéri hirdetések száma, ez alapjaiban rendezi át a piacot.

A reklámköltések várhatóan részben más felületekre vándorolnak át. Az elemzés szerint ennek nyertesei lehetnek a buszmegállókban, citylight-hálózatokon és egyéb utcabútorokon jelen lévő szereplők, köztük a francia hátterű JCDecaux, illetve a NER-hez köthető reklámcégek is.

A főváros és az önkormányzatok szintén fontos szereplőkké válhatnak, hiszen a reklámengedélyezés és a településképi szabályozás jelentős része hozzájuk kerül. Ez nagyobb mozgásteret adhat számukra a városkép alakításában, ugyanakkor több adminisztratív és ellenőrzési feladatot is jelent.

A G7 szerint a szabályozás egyszerre jelent településképi reformot és piaci újraosztást: miközben eltűnhetnek a városképet uraló gigaplakátok, a reklámbevételek nagyobb arányban koncentrálódhatnak néhány nagy szereplőnél és az önkormányzatok által kontrollált felületeken.