Kisiklott reform: hatalmi harcok miatt lett alkotmánysértő a katonák jogállásának szabályozása

A Honvédségről készült propagandafilmek jól menedzselt szervezetet mutattak. A haditechnika megújítására a NER sokat költött, és ebben ért is el eredményeket. Az embert, aki az új eszközöket működteti, sokkal kevésbé becsülték meg. Pedig a haderőreform, a Zrínyi 2026 Program szlogenje az volt, hogy "középpontban a katona". 

A 2010-es évek végén indított haderőfejlesztés során a modern haditechnikai eszközök beszerzése megvalósult, de a katonákat érintő humánpolitikai reformok elmaradtak. Emiatt a honvédség továbbra is elavult, túlbürokratizált rendszerként működött. Minden résztvevő látta, hogy szükség van reformra, de a hogyan kérdéses volt. A kormányzati belharcok nem segítették a fejlődést, falhoz csapták a katonaság amúgy is rosszul működő rendszerét.

A reform középpontjában a Honvédek Jogállásáról szóló törvény (HJT) átalakítása állt, a jogszabály a katonák szolgálati viszonyának szinte minden területét érinti. A cél egy új kerettörvény megalkotása volt. 

A reformot belső konfliktusok, hatalmi harcok hátráltatták. A Honvédelmi Minisztériumban három erőközpont – Szalay-Bobrovniczky Kristóf (volt) honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor (volt) vezérkari főnök és Vidoven Árpád (volt) közigazgatási államtitkár – eltérő elképzeléseket képviselt, amik gyakran kioltották egymást. Emellett a Karmelita és a honvédségi vezetés között is vita alakult ki arról, hogy a katonák jogállását szigorúbb, a hadrafoghatóságot előtérbe helyező vagy inkább munkavállalói szemléletű szabályozás szerint alakítsák át.

A közel két évig tartó torzsalkodás vége az lett, hogy a régi HJT-t nem váltotta fel új törvény, ehelyett a katonák jogállását kormányrendeletben szabályozták. Így ők lettek az egyetlen állami alkalmazotti csoport, aminek jogállását nem törvény és törvényi garanciák rendezik, hanem alacsonyabb szintű jogszabály, ami bizonytalanságot okozott az állományban. Ezt csak fokozta, hogy a szolgálati nyugdíj pótlására tervezett megoldást végül az előző kormány elvetette. 

A HVG tényfeltáró cikkében szó esik még a következőkről:

• a Honvédelmi Minisztérium belső vitáiról
• a Karmelita és a HM közötti csatáról
• az erőfitogtatás okozta joghézagokról és károkról
• a történtek alkotmányellenességéről
• arról, mit kellett eltűrniük a katonáknak
• és miért csak “félédes” Ruszin-Szendi megoldási javaslata