Republikon: A NER államfői nem fékei, hanem kiszolgálói voltak a kormánynak

A Fidesz által megválasztott köztársasági elnökök az elmúlt 16 évben nem valódi fékként és ellensúlyként működtek, hanem többnyire a kormánypárti törvényhozás kiszolgálóiként.

Erre jutott friss elemzésében a Republikon Intézet, amely szerint a köztársasági elnöki szerepről szóló vita különösen aktuális Áder János és Magyar Péter nyilvános csörtéje, valamint a közvetlen elnökválasztásról szóló újabb politikai felvetések miatt.

A Republikon arra is emlékeztet, hogy az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Az intézet szerint azonban a NER négy államfője –Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin és Sulyok Tamás – ezt a szerepet csak korlátozottan vagy egyáltalán nem töltötte be.

Az elemzés szerint Schmitt Pál volt a leglátványosabb példája annak, hogyan válhat az államfő a törvényhozás „motorjává”. Schmitt már hivatalba lépése előtt világossá tette, hogy nem akarja akadályozni a kormányzati törvényalkotást, és ehhez később is tartotta magát, ezt támasztja alá, hogy elnöksége alatt egyetlen törvényt sem küldött vissza az Országgyűlésnek, és alkotmányossági vétóval sem élt. Így akadály nélkül írta alá a NER első éveinek több meghatározó jogszabályát, köztük a médiatörvényt, a magánnyugdíjpénztárak államosítását, az egyházi törvényt és magát az Alaptörvényt is.

Áder János az adatok alapján aktívabb államfőnek tűnhet, hiszen tíz éve alatt 37 politikai és 8 alkotmányossági vétóval élt, de a Republikon szerint ezek többsége inkább kisebb súlyú ügyeket érintett, miközben Áder aláírta például a CEU ellehetetlenítését, a rabszolgatörvényt, illetve a homoszexualitást és a pedofíliát összemosó törvényt is, így az intézet szerint nem véletlen, hogy elnöksége alatt a tüntetések visszatérő skandálása lett a „Ne írd alá, János!”.

Novák Katalin esetében a Republikon azt emeli ki, hogy elnöksége alatt mindössze háromszor vétózott, miközben gond nélkül átmentek rajta olyan törvények is, mint a tanársztrájkok ellehetetlenítése vagy az állam részleges kivonulása a szociális szférából. A kutatás külön foglalkozik a kegyelmi ügyekkel is: Novák 446 kegyelmi kérvényből 40-et írt alá, vagyis a kérelmek közel 9 százalékát. Nem beszélve arról, hogy a bukásához is egy kegyelmi döntés, a K. Endrének adott elnöki kegyelem vezetett.

Sulyok Tamásról az elemzés azt írja, hogy bár a négy NER-es államfő közül ő az egyetlen, aki nem volt a Fidesz tagja, függetlennek mégsem tekinthető. Sulyok eddig két törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, alkotmányossági vétóval viszont nem élt. Aláírta például a gyülekezési törvény módosítását is, amelynek célja a Pride ellehetetlenítése volt. Az intézet szerint kegyelmi ügyekben Sulyok az elődjéhez képest épp az ellenkező végletet képviseli: 1683 kérelemből mindössze 4 esetben adott kegyelmet, vagyis a kérelmek 0,24 százalékában.

Az elemzés második fele európai kitekintést ad a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Ebből az derül ki, hogy az Európai Unióban nem a magyar modell számít jellemzőnek: Magyarországgal együtt hét tagállamban választja közvetetten, vagyis a parlamenten keresztül az államfőt, miközben tizenhárom országban közvetlenül a választók döntenek róla. Külön kategóriát jelentenek az alkotmányos monarchiák, például Belgium, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország és Svédország, ahol az államfői tisztség nem választással, hanem örökléssel töltődik be.

Az intézet szerint a közvetlen elnökválasztás uniós szinten egyre népszerűbb modell, erre Csehország példáját hozza fel, ahol 2012-ben módosították az alkotmányt, miután az utolsó közvetetten választott elnök, Václav Klaus megválasztása körül politikai alku- és korrupciógyanú merült fel. A 2013-as cseh elnökválasztást már közvetlenül tartották.

Az elemzlés végkövetkezetése szerint a magyar államfői tisztség az elmúlt 16 évben nem tudta betölteni az Alaptörvényben kijelölt szerepét, a probléma pedig strukturális: a parlamenti választási rendszer megkönnyíti, hogy az aktuális kormánytöbbség saját politikai köréhez tartozó személyt ültessen a Sándor-palotába. A közvetlen elnökválasztás ugyan önmagában nem garantálná a pártatlanságot, de a Republikon szerint erősebb demokratikus felhatalmazást adna az államfőnek, és csökkentené a mindenkori kormánytól való függést.

Fotó: Facebook