Erdélyi szülők aggódnak az MCC beszántása miatt, Magyar Péterhez írtak levelet

Áll a bál az MCC Alapítvány megszűnésének ügyében Erdélyben, Magyar Péterhez és Ruff Bálinthoz írtak nyílt levelet. A határon túli magyarok leginkább arra panaszkodnak, hogy a hiányossággal rendelkező román oktatási rendszert egészítették ki az MCC által nyújtott képzések. 

„Kérlek, mérlegeljétek, az MCC Alapítvány megszüntetése után milyen formában lehet ezt a képzésprogramot továbbvinni, például tandíjas rendszerben. Fektessetek le szigorú költségvetési szabályokat, kontrollmechanizmusokat, de ne vegyétek el a gyerekektől ezt a lehetőséget!”

– írta egy aggódó erdélyi szülő a Facebookon Magyar Péter miniszterelnököt és Ruff Bálintot, a Miniszterelnökséget vezető minisztert megszólítva. A bejegyzés a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti alapítványának hétfői felszámolási bejelentésére reagált, és rövid idő alatt rengeteg hozzászólást generált.

A kommentelők jelentős része – Szatmárnémetitől Székelyudvarhelyig – a szakmai munka folytatását követeli. Hangsúlyozták: nem a gyerekek és az oktatók a hibásak a kialakult helyzetért, ráadásul a legkisebbek szintjén egyáltalán nem találkoztak pártpolitikai befolyásolással. Sokan kiemelték, hogy a program a romániai állami oktatási rendszer hiányosságait pótolta: játékos tanulást, széles látókört és olyan közösséget adott a tizenéveseknek, amiért a diákok még szombatonként is önként, örömmel keltek fel. A szülők különösen a kisiskolásoknak szóló Fiatal Tehetség Program (FIT) kapcsán szólaltak meg; elmondásuk szerint a gyerekek itt éveken át „felejthetetlen élményekkel és hasznos gyakorlati tudással gazdagodtak”.

A kommentfolyamban kibontakozó vita ugyanakkor rávilágít az MCC körüli feszültségekre is: a magas szakmai minőség és a pazar infrastruktúra mögött korlátlan állami anyagi forrás állt. Miközben a szülők egy része a gyerekek fejlődését félti, a kritikusabb hangok a korábbi pénzszórást rótták fel a szervezetnek.

Ahogy arról a Kontroll is beszámolt, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány megszűnése egyenes következménye a parlament által június közepén megszavazott alaptörvény-módosításnak és az ahhoz kapcsolódó törvénycsomagnak, amely elrendelte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kivezetését.

Az MCC vezetősége közleményben reagált a helyzetre. Mint írták, „semmilyen váratlan vagy rendkívüli fejlemény nem történt”. A kekva-forma megszüntetését követően felkeresik az eredeti alapítót, a Tombor családot, hogy nyilatkozzon a továbbműködtetési szándékáról. Amennyiben ők a folytatás mellett döntenek, az intézmény más szervezeti formában, önfenntartóként működhet tovább.

Egyelőre kérdéses, hogy a budapesti jogi átalakulás mit hoz Erdélyben. Szervezeti és jogi szempontból az MCC Erdély egy különálló alapítványi struktúra, így a mostani megszüntető határozat közvetlenül nem terjed ki rá. Az elapadó központi finanszírozás miatt azonban az erdélyi hálózat is magyarországi támogatás nélkül marad.

Ennek ellenére az MCC Erdély az elmúlt hetekben is úgy toborzott a programjaira, mintha mi sem történt volna. A Transtelex már áprilisban megkérdezte a szervezet alkalmazottait és hallgatóit arról, mire számítanak. A beszámolókból kiderült: miközben a menedzsment kifelé a zavartalan működés látszatát próbálta fenntartani, belső körökben már tavasszal alternatív túlélési forgatókönyveket kerestek.

Fotó: Facebook / Kelemen Hunor