Ruff Bálint: Sokkban vagyok attól, amit miniszterként látok

Első miniszteri interjújában Ruff Bálint arról beszélt, hogy a korábbi kormánytagok felelőssége is felmerülhet az állami szerződések átvilágítása után, és ha a vizsgálatok ezt indokolják, megteszik a szükséges jogi lépéseket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is állította, hogy az általa megismert úgynevezett 3000-es, titkos kormányhatározatok mintegy 80 százaléka nem nemzetbiztonsági ügyeket, hanem a közpénzek átláthatatlan elköltését fedte el.

Először adott interjút miniszteri kinevezése óta Ruff Bálint, aki politikai elemzőből lett Magyar Péter kormányának tagja. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Dull Szabolcsnak az Ötpontban című podcastban egyesesen úgy fogalmazott, hogy: „Amikor ötvenpár napja bekerültem erre a helyre, őszintén mondom, sokkolt, és azóta is sokkban vagyok attól, amit látok”.

A választások eredményével kapcsolatban is azt mondta, hogy nem nagyon van példa arra Európában és a történelemben, hogy külső nyomás nélkül magyarok tömegei, egy heterogén szavazócsoport egyszerre nagyon határozottan mondott volna nemet a régi rendszerre, tulajdonképpen egy alkotmányos forradalom történt áprilisban.

Út a miniszteri székig

Ruff a beszélgetés során tisztázta azokat a pletykákat, melyek arra vonatkoztak, hogy a választás előtt politikai tanácsokkal látta volna el Magyar Pétert. Mint fogalmazott, korábban külső elemzőként sok politikai szereplővel kávézott, és osztotta meg velük véleményét az aktuális politikai helyzetről, kivéve a Fideszt és a Mi Hazánkat, de a Partizánnál meglévő szigorú szerződése miatt hivatalosan nem vett részt kampányokban, nem volt Magyar Péter titkos tanácsadója sem, neki is „pont ugyanazt mondta mindig, mint, amit a Vétó-ban” is hangoztatott.

Elemzőként a rendszert két részre osztaná Ruff. Szerinte a 2010–2016 közötti időszakban még látszottak strukturális átalakítási szándékok, de 2016 után a kormányzásnak véleménye szerint semmi más célja nem volt már, mint bizonyos érdekkörök és magánemberek gazdagítása.

A fogjul ejtett állam

A stratégiai cégek átjátszására példaként említ egy modellt, ahol a magyar állam elad egy nemzetgazdaságilag fontos, jól működő stratégiai céget egy külső szereplőnek úgy, hogy egy állami bank ad hozzá 100 százalékban hitelt és nyújt  az ügylethez bankgaranciát. Majd a cég másnaptól már emelt áron nyújt szolgáltatást a magyar államnak. A 4iG és az autópálya-koncessziók szerinte ilyen logika szerint működtek, de legalább további húsz hasonló esetet is tudna még említeni.

A kancelláriaminiszter állítása szerint az általa megismert 3000-es, úgynevezett titkos határozatok 80 százaléka nem nemzetbiztonsági ügyek voltak, hanem a közpénzek átláthatatlan elköltését és magánzsebekbe vándorlását leplezték.  Ezeket a jövőben, a minősítések felülvizsgálata után nyilvánosságra fogják hozni.

Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállításával kapcsolatban Ruff hangsúlyozza, hogy nem politikai bosszúról vagy önkényről van szó. A kodifikáció hosszú társadalmi egyeztetésen ment át, és a hivatal teljesen független lesz a kormánytól, nagyrészt ügyészek vezetik majd. 

Dull Szabolcs azon kérdésére, hogy volt miniszterek, így Rogán Antal, Lázár János, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, vagy akár Orbán Viktor felelőssége megáll-e, úgy felelt: ő nem vád- vagy nyomozóhatóság, de az átvilágítások után megteszi a szükséges jogi lépéseket. Sokan írták alá ezeket a szerződéseket, így a felelősségük felmerül. Hisz benne, hogy ha a rendőrség, az ügyészség és a titkosszolgálatok végre politikai nyomás nélkül végezhetik a munkájukat, az ország immunrendszere helyreáll majd.

Történelmi igazságtétel, új alkotmányos berendezkedés

Az ügynökakták megnyitásával kapcsolatban Ruff Bálint elmondta, hogy a '90-es rendszerváltás és az azt követő kormányok, különösen az 1998-as Orbán-kormány legnagyobb bűne az volt, hogy nem nyitották meg az ügynökaktákat. A mostani döntés következményeként hatalmas mennyiségű, mintegy 300–500 folyóméternyi eddig át nem adott iratanyag kerül az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához (ÁBTL), és megkezdődik a teljes nyilvánosságra hozatal. Reméli, hogy ez elhozza a múlt feltárásának katarzisát, még ha az érintettek nagy része már nem is él.

A folyamatban lévő alkotmánymódosítással és Sulyok Tamás eltávolításával kapcsolatban elhangzott az a riporteri felvetés, miszerint a hivatalban lévő köztársasági elnök visszahívását egy egyénre szabott kétharmados módosítással sok jogász és Tisza-szimpatizáns is bírálja. Ruff Bálint szerint a 141 fős Tisza-frakció belső viták után döntött így, és ez valójában egy önkorlátozó folyamat, mert nem akartak általános tisztogatást a többi intézményben, sőt
visszaadja a lehetőséget az Alkotmánybíróság tagjainak, hogy ők maguk válasszák az elnököket, és visszaadja a Kúriát a bíróknak, hogy maguk tudjanak dönteni a sajátjaikról. „És itt megáll ez a folyamat.” – hangsúlyozta a miniszter.

Az új Alkotmány megalkotása egy másfél éves, széles körű társadalmi egyeztetést magába foglaló folyamat lesz – ígéri Ruff, a végén az új alkotmányt pedig egy ügydöntő népszavazással fogják megerősíteni.

A választási törvényhez is hozzá kívánnak nyúlni, eltörlik a Fidesz-féle „győztes kompenzációt”, de Ruff Bálint egy sokkal arányosabb, akár kétfordulós rendszer lehetőségét is vizsgálandónak tartja, ahol a választási földrajzot és a körzethatárokat nem pártpolitikai érdekek mentén rajzolják át. Ruff személy szerint maximálisan támogatná a köztársasági elnök közvetlen, lakosság általi megválasztását, mert az erős legitimációt és valós fékeket/ellensúlyokat jelentene a mindenkori kormánnyal szemben. Az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban Ruff támogatja a decentralizációt, a jogkörök és források visszaadását a helyi polgármestereknek és képviselő-testületeknek, megtörve a korábbi paternalista központi irányítást.

Ha majd múlik az eufória

A miniszter úgy érzi, hogy idővel csökkenni fog a Tisza támogatottsága, mert a jelenlegi helyzet szerinte abnormális: a Tisza népszerűségét a kutatások 70 százalék környékére mérik, ami Ruff szerint egy rendkívüli eufória és felszabadulási érzés eredménye, de ennek elmúltával is úgy véli, hogy a stabil többség a továbbiakban is megtartható, ha transzparensen kormányoznak. Ennek keretében ezen a nyáron minden szektorban részletes „örökségbemutatást” (látleletet) tartanak a gazdaság és az egészségügy valós állapotáról.

Ruff szerint a Mi Hazánknak lenne esélye főellenzékké válni, de úgy látja, hogy Toroczkai László szerinte rossz stratégiával a Fidesz szavazóira játszik.

Európai Uniós forrásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a Tisza-kormány trükkök nélkül hazahozta a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrást, amit kastélyok és jachtok helyett a gazdaság újjáépítésére fognak fordítani.

Egy év múlva, jövő nyáron Ruff Bálint akkor lenne elégedett, ha a gazdaság magához térne, az alkotmányozás a konszenzusos végéhez közeledne, az ügynökakták teljesen nyilvánosak lennének, és az országban lévő jelenlegi optimizmus és „derű” megmaradna. Azt szeretné, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulója 2026 októberében egy olyan méltó, nemzeti ünnep legyen, ahol az ország végre hazatalált.

Kép: Ötpontban/YouTube