Közvagyon, elszámoltatás, offshore pénzek – ezt mondták az NVVH jelöltjei

Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága meghallgatta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére pályázókat. A testület Ligeti Miklós jogász, Unger Anna Róza politológus és Sárvári Nicholas üzletember közül jelölhet elnököt. A parlament pénteken, titkos szavazáson dönt.

A jogász

A Fidesz és a KDNP már korábban jelezte, hogy nem vesz részt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének kiválasztási folyamatában. Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságba négy civil szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége küldött delegáltat.

A meghallgatáson elsőként megszólaló Ligeti Miklós arról beszélt, hogy végre megvan a politikai akarat az elszámoltatásra, ugyanakkor figyelmeztetett: a vizsgálandó vagyon nem vár a párnacihában arra, hogy visszaszerezzék. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója fontosnak tartja, hogy a hivatal a különböző szakterületek legjobb szakembereit foglalkoztassa, miközben arra is ügyelnie kell, hogy partneri alapon működjön együtt a többi hatósággal.

„A mandátuma a hivatalnak nem korlátozódik az elmúlt 16 évre, tehát ez nem egy "nertelenítési" hivatal. A jogi korlátok fennállnak, az elévülési idővel szembesülni kell, nem lehet boszorkányüldözéssé átformálni egy jogi eljárást” – fogalmazott. Hozzátette: a hivatal munkája akkor lesz sikeres, ha a bíróság jogerős ítéletei visszaigazolják a tevékenységét.

Szerinte nem biztos, hogy minden esetben lesz lehetőség az elszámoltatásra, ugyanakkor az is fontos, hogy a hivatal működése rávilágítson azokra az összefüggésekre, gazdasági és politikai folyamatokra, amelyek a közvagyonnal való visszaélésekhez vezettek.

Ligeti Miklós fenntartja korábbi mottóját: „Az motivál, hogy végre csináljuk meg az elszámoltatást, ha már ez 1990-ben elmaradt.”

Saját alkalmasságára vonatkozó kérdésre azt mondta, nincs olyan karrierút, amely egy soha nem látott hivatal élére vezetne. Kiemelte az átlátható működés fontosságát, amit szerinte nem hatásvadász eszközökkel kell megvalósítani. A külhoni szervezeteken keresztül eltüntetett vagyonokkal kapcsolatban azt mondta: a NER kényszeresen dokumentált mindent, ezért el kell kezdeni a kormányhatározatok átvizsgálását, ami önmagában még nem garancia a pénz visszaszerzésére. A magántőkealapokról le kell választani a közpénzt, ami szabályozási kérdés, a letelepedési kötvényekről pedig azt mondta, hogy ebben az ügyben már történtek feljelentések, a 60 milliárd forintos összeg azonban eltörpül a NER-es vagyonszerzésekhez képest.

Ligeti szerint azt a stratégiát is ki kell dolgozni, hogy mit lehet kezdeni a lefoglalt vagyonnal, ha még nincs vele kapcsolatban jogerős bírósági ítélet. Hogy hányan dolgoznának a hivatalban, azt pontosan nem tudta megmondani, de nagyságrendileg 200 fős szervezetben gondolkodik annak érdekében, hogy a hatóság minden területen rendelkezzen a megfelelő személyi állománnyal, és ne csak Budapesten legyen jelen.

Az egyetemi oktató politológus

Unger Anna bemutatkozásában kitért arra, hogy kényszerűségből autoriter rezsimek kialakulásával és ezek lebontásának feltételeivel is foglalkozik, így „elég jól ismeri”, mi történt Magyarországon. A politológus szerint az NVVH működésének nem célja a közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan kidolgozása. Ha a hivatal szakmai alapon jár el, nem lesz politikai boszorkányüldözés, és a hivatal nem vizsgál majd senkit „pofára”. Kiemelte, hogy meg kell nevezni azokat a szereplőket, akik azért kapták a fizetésüket, hogy megvédjék a közvagyont, ezt azonban nem tették meg.

„Ha nincs elszámoltatás és igazságtétel az autoriter rendszer áldozatainak, és nem büntetik meg a bűnösöket, akkor az újonnan létrejövő demokrácia nem lesz tartósan konszolidálható” – mondta. Hozzátette: ha a korrupció feltáratlan marad, akkor az ellopott vagyont arra is használhatják, hogy idővel visszatérjenek a hatalomba, ahogy az Peruban történt.

Unger szerint a végleges stratégiát a négy elnökhelyettessel kell majd kialakítani. Úgy számol, hogy a munkához 150 ember elegendő lehet.

„Nagyon remélem, hogy hat év múlva már nem lesz szükség erre a munkára, és már csak meg kell bökni a magyar ügyészséget, hogy végezzék a munkájukat” – fogalmazott a jelölt.

Kérdésre válaszolva Unger Anna a legnagyobb bűnnek a magántőkealapokat nevezte, ahol „berakták a pénzünket egy talicskába és eltolták”.

Az üzletember

Sárvári Nicholas megtisztelőnek tartja, hogy a TISZA Párt képviselőcsoportja őt jelölte az elnöki posztra. A kanadai és magyar állampolgárságú közgazdász szerint Magyarországon kevés az ismeret arról, hogyan működik a pénz globális áramlása. Ezzel kapcsolatban be is mutatott egy anyagot, amelyben nemzetközi pénzintézetek kapcsolati ábrájával szemléltette az offshore hálózatokat.

„A vagyonvisszaszerzésnél látni kell azt, hogy más országok jogrendszerében kell majd keresgélni, és eszközöket kell majd használni arra, hogy a vagyon lekövetése, ugyanakkor annak visszaszerzése is egy jogilag megtervezett út legyen” – fogalmazott a Magyar–Kanadai Kereskedelmi Kamara elnöke.

Sárvári a hivatal vagyonvédelmi feladatát emelte ki, miközben kijelentette, hogy magyarként szégyelli a kialakult helyzetet. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy törvényben kell garantálni a fellebbezési lehetőségeket és a panasztételt, majd úgy fogalmazott: „Szeretnék az emberek szemébe nézni, és azt mondani nekik, hogy képesek voltunk létrehozni egy ilyen rendszert.”

Az Akotmányügyi Bizottság az NVVH elnökhelyettes-jelöltjeit zárt ülésen hallgatja meg. A parlament pénteken titkos szavazással választja meg a hivatal felsővezetőit. 

Címlapkép: Kontroll