Az Európát sújtó hőhullámok fekete mérlege

A valós szám valószínűleg jóval magasabb, mivel az adatok a kontinens alig felét fedik le, és nem tartalmazzák az augusztusi haláleseteket. Az elmúlt 20 évben az európai régióban a hőhullámmal összefüggő halálozás több mint 30 százalékkal nőtt.

A kontinens alig feléről származó, hiányos adatok szerint Európa négy, egymást követő, rekordot döntő hőhulláma során ezen a nyáron legalább 35 ezerrel több ember halt meg, mint amennyire normál körülmények között számítani lehetett. Németországban, Franciaországban és Spanyolországban a halálozási többlet már önmagában is meghaladta a 25 ezret az ideiglenes országos adatok szerint, és a szakértők szerint ez a szám jelentősen emelkedni fog, miután az augusztusi adatokat is összesítik – írja a The Guardian.

A május óta Nyugat-Európát sújtó egymást követő hőhullámok több száz meteorológiai állomáson megdöntötték az eddigi hőmérsékleti rekordokat, Franciaországban pedig a legmelegebb országos átlaghőmérsékletet mérték valaha.
Németországban június végén három egymást követő napon dőlt meg a rekord: 46 állomáson haladta meg a hőmérséklet a 40 °C-ot, míg Spanyolországban tartósan 42 °C feletti hőmérsékleti csúcsok voltak jellemzőek. A tudósok szerint az ember által okozott globális felmelegedés miatt az ilyen szélsőséges események egyre gyakrabban fordulnak elő és egyre intenzívebbek.

A halálesetek száma Németországban a legmagasabb

A múlt hét végén az ország április 6. és augusztus 9. közötti időszakra vonatkozóan becslések szerint 14 ezer hőhullámmal összefüggő halálesetet jelentett. A Robert Koch Intézet (RKI) közegészségügyi ügynökség szerint csak a június 22–28-i héten 9 600 ember halt meg.

A 2008 óta rendelkezésre álló, szisztematikusan összeállított, EU-szintű többlethalandósági adatok szerint az egyetlen másik nyári hét, amelyben magasabb többlethalálozási arányt regisztráltak, 2022 júliusában volt, amikor a Covid még szedte áldozatait.

Ez a nyár messze a legrosszabb volt a hőhullámmal összefüggő halálesetek tekintetében Németországban a nyilvántartások kezdete óta. Az EU legnépesebb országában az eddigi csúcsot 2018-ban regisztrálták, akkor 8900 haláleset történt. A normál nyári időszakokban a hőhullámmal összefüggő halálesetek száma gyakran 2 000 alatt marad – közölte az RKI.

A Carlos III Egészségügyi Intézet halálozási nyomonkövetési rendszerének adatai szerint május és a jelen hét között Spanyolországban 4947 haláleset tulajdonítható a hőségnek, így 2026 Spanyolország történelmének legrosszabb éve a hőhullámmal összefüggő halálesetek tekintetében, meghaladva a 2022-ben rögzített 4520-at.

Az egyes országok eltérő módon számolják ki és mutatják be adataikat. Spanyolország és Németország valós időben modellezi a hőhullámmal összefüggő halálesetek becsült számát: a napi hőmérsékleteket és a halálozási arányokat összehasonlítva számítják ki a hőhullámnak tulajdonítható halálesetek számát.

Az ilyen becslésekre azért van szükség, mert a hőhullámot ritkán jelölik meg közvetlen halálokként. A legtöbb esetben a hőhullám súlyosbítja a már meglévő egészségügyi problémákat, például a légúti vagy szív- és érrendszeri betegségeket, és az áldozatok szívroham, stroke vagy veseelégtelenség következtében halnak meg. A végleges ok-okozati összefüggés megállapítása hetekig, sőt hónapokig is eltarthat, és sok ország még az augusztus eleji adatokat sem tette közzé. Karl Lauterbach, Németország volt egészségügyi minisztere a múlt héten kijelentette, hogy az eddig közzétett számok valószínűleg alulbecsültnek bizonyulnak majd.

Trópusi időjárás Franciaországban

Franciaországban, ahol több mint 500 meteorológiai állomás rögzített 40 °C-nál magasabb hőmérsékletet, és egy időben az ország 98 százalékára hőhullám-riadó volt érvényben, először az „összes okból” származó többlethalálozási adatot teszik közzé, majd később a végleges ok-okozati összefüggést.

A francia nemzeti egészségügyi hatóság a múlt héten közölte, hogy május vége és július 22. között az „összes okból” bekövetkezett többlethalálozások száma 7300 volt. Az augusztusi adatok még nem álltak rendelkezésre, és az előzetes adatok elektronikus halotti anyakönyvi kivonatokon alapultak, amelyek a teljes halálozásnak csupán 80 százalékát teszik ki.

Éghajlati válság és elöregedő népesség

Olaszország, amelynek nemzeti hőhullám-megfigyelő rendszere helyi önkormányzati adatokat használ – ami gyakran jelentős késedelmet jelent –, eddig csak hiányos valós idejű mutatókat jelentett, nem pedig összevont országos halálozási adatokat. A modellek szerint csak június 22. és 28. között 2700-zal több ember halt meg a szokásosnál, és az epidemiológusok szerint az országban a hőhullámnak tulajdonítható halálesetek száma a hivatalos nyilvántartásba vételkor valószínűleg 5000 és 8000 között lesz.

Azok között az európai országok között, amelyek már jelentettek rendkívüli halálozási számokat, szerepel az Egyesült Királyság is, ahol az egészségbiztonsági ügynökség júliusban közölte, hogy modellezése szerint a májusi és júniusi hőhullámok Angliában 2877 hőhullámmal összefüggő halálesetet okoztak.

Az Egészségügyi Világszervezet májusban közölte, hogy az elmúlt 20 évben az európai régióban a hőhullámmal összefüggő halálozás több mint 30 százalékkal nőtt, és az éghajlati válság, valamint a népesség elöregedése miatt várhatóan jelentősen tovább fog emelkedni.