Magyar Péter figyelmeztette Sulyok Tamást: megfosztási eljárás indulhat, ha nem írja alá az Alaptörvény módosítását

A miniszterelnök szerint ha Sulyok Tamás köztársasági elnök nem írja alá az Országgyűlés által hétfőn elfogadandó Alaptörvény-módosítást, akkor megindítható vele szemben a hivatalvesztéshez vezető eljárás.

Az Országgyűlés hétfőn szavazhat az Alaptörvény 17. módosításáról, amely jelentős változásokat hozna a magyar közjogi rendszerben. A javaslat többek között érinti a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, az Alkotmánybíróság működését, a bírói önigazgatást, a közpénzek védelmét és az országgyűlési képviselők mandátumának szabályait is.

Magyar Péter szombaton közösségi oldalán azt írta, hogy az elfogadott módosítást az államfőnek öt napon belül kell aláírnia, ellenkező esetben pedig szerinte megindulhat ellene a megfosztási eljárás.

„Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek 5 napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás.” – írta Magyar Péter.

Az Alaptörvény módosításáról szóló parlamenti vita kedden több mint tíz órán át tartott. A később benyújtott módosító indítványok nem változtattak azon a rendelkezésen, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését irányozza elő. Keddi közvetítésünk visszanézhető itt.

Sulyok Tamás félti a jogállamiságot

Sulyok Tamás csütörtökön közleményben reagált a tervezett változtatásokra. A köztársasági elnök szerint a módosítás több ponton ellentétes lehet a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás alapelveivel.

Az államfő úgy véli, hogy a módosítás elfogadása után utódja politikai kinevezettként kerülhet a pozícióba. Kiemelte azt is, hogy jelenleg az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult a köztársasági elnök hivatalából való megfosztására.

„A köztársasági elnöki intézmény mindeddig stabil alkotmányos keretek között működött. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása törést hoz ebben a rendben.” – fogalmazott Sulyok Tamás.

A rendelkezést többek között az Amnesty International is bírálta. A szervezet szerint bár a cél önmagában nem vitatható, a szabályozás nem biztosítja megfelelően az államfő tisztességes eljáráshoz való jogát, és nem tartalmaz elegendő jogi garanciát az eltávolításhoz.

Az Alaptörvény-módosítás tervezetének legfontosabb elemei az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozása, az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítése és a bírói önigazgatás bővítése.

A tervezett változtatások között szerepel:
•    az országgyűlési képviselők számára 12 éves, illetve három ciklusos időkorlát bevezetése;
•    a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése;
•    70 éves életkori határ bevezetése az Alkotmánybíróságon;
•    a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása;
•    a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása;
•    az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreinek visszaállítása;
•    a közpénzek védelmének megerősítése;
•    a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése;
•    a vármegyék visszanevezése megyékre;
•    az önálló szabályozó szervek alkotmányos szabályainak felülvizsgálata;
•    az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése és egységes rendészeti igazgatás kialakítása.

A módosítás elfogadása esetén a magyar közjogi rendszer egyik legnagyobb átalakítása következhet be az Alaptörvény 2011-es hatálybalépése óta.

Fotó: Magyar Péter/Facebook