Tömegesen kerülhettek tudtuk nélkül választók a roma névjegyzékbe
Feljelentést tesz a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a választás rendje elleni bűncselekmény miatt, tömegesen fordultak ugyanis a jogvédő szervezethez a választás napján olyanok, akiket tudtuk és beleegyezésük nélkül kerültek fel a nemzetiségi névjegyzékbe. Az érintettek nagy része a szavazóhelyiségben szembesült azzal, hogy nem szavazhatnak pártlistára, kizárólag az adott nemzetiség listájára.

Feljelentést tesz a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a választás rendje elleni bűncselekmény miatt, tömegesen fordultak ugyanis a jogvédő szervezethez a választás napján olyanok, akiket tudtuk és beleegyezésük nélkül kerültek fel a nemzetiségi névjegyzékbe. Az érintettek nagy része a szavazóhelyiségben szembesült azzal, hogy nem szavazhatnak pártlistára, kizárólag az adott nemzetiség listájára.
A TASZ tudomása szerint nagyrészt a roma nemzetiségi névjegyzékbe vettek fel választókat.
A roma nemzetiségi listára szavazók száma március végén bővült két nagyobb hullámban, és bár értesülve a listára kerülésükről sokan még időben le tudtak iratkozni arról, végül még így is több mint 44 ezer ember szerepelt a roma nemzetiségi névjegyzékben.
A civil jogvédő szervezet szerint a kampányban több településen élelmiszercsomag-osztást szerveztek az Országos Roma Önkormányzathoz és a Fideszhez köthető szereplők, és a csomagokat sokszor csak a személyes adatok megadása után lehetett átvenni. Ezekkel az adatokkal nyílhatott lehetőség a névjegyzékbe vételi kérelmek kitöltésére és leadására csalók által is – vélelmezik.
Hangsúlyozták azt is, hogy a kampányidőszakban több mint 10 ezer embert meghatalmazott útján vettek fel a névjegyzékbe, ami a jogvédő szervezet szerint valószínűsíti, hogy visszaéltek az adataikkal, és a tudtuk nélkül adtak be a nevükben hamis kérelmet.
Zsugorodó német, bővülő roma névjegyzék
A fentieknek azért van jelentőségük, mert a magyar választási rendszer szerint az országgyűlési választáson egy adott nemzetiség kedvezményes szabályok szerint tud mandátumot szerezni, ha nemzetiségi listát állít, egy nemzetiségi listás hely megszerzéséhez pedig körülbelül egy "normál" listás mandátumhoz szükséges szavazat negyede is elegendő lehet.
Ezzel a lehetőséggel sokáig a Fidesz is élt, pontosabban visszaélt több cikluson keresztül, egészen pontosan 2018-tól, ettől az időponttól kezdve ugyanis a német nemzetiségi színekben bejutott Ritter Imre rendre a hatalmi párt előterjesztéseit támogatta szavazatával, magyarul a Fidesznek minden egyes szavazás alkalmával a rendelkezésére állt plusz egy szavazat.
Az áprilisi választás előtti hónapokban azonban egy érdekes jelenségre lehettünk figyelmesek: tömegesen kezdtek leiratkozni a választópolgárok a német nemzetiségi listáról, február 6-ra pedig már 30 ezer alá, 29170-re csökkent azok száma, akik pártlisták helyett csak német nemzetiségi listára szavaztak volna, ami azt vetítette előre, hogy ha a tendencia tovább folytatódik, egyszerűen számszerűen lesznek kevesen ahhoz, hogy még kedvezményes feltételek mellett tudjanak képviselőt juttatni az Országgyűlésbe.
A német nemzetiségi önkormányzat ugyan a választások előtt lecserélte Ritter Imrét és más listavezetőt állított, azonban a folyamatot ez sem volt képes megállítani, a leiratkozók száma csak tovább nőtt, amiben minden bizonnyal az egyre kiélezettebbé váló választási küzdelem is szerepet játszott: senki nem kívánt egy bizonytalan nemzetiségi mandátum érdekében lemondani normál pártlistás voksáról.
A Political Capital 2025 június vége óta követte a nemzetiségi névjegyzékek alakulását. Ez idő alatt egészen 2026 februárjáig inkább csökkenés volt megfigyelhető a roma listán, amit főként természetes fogyással magyaráztak. A választási értesítők kiküldése után pedig még többen le is iratkoztak. Március elején azonban fordulat állt be a folyamatban: 6-ától növekedni kezdett a regisztráltak száma, majd 18-a után meredek emelkedés indult. Március 23-ára már több mint 41 ezer fő szerepelt a roma nemzetiségi névjegyzékben.
Az adatok alapján több településen is hirtelen, jelentős bővülés történt, ami arra utalt, hogy a folyamat szervezetten zajlott.
Végül azonban a hatalmas, közel 80 százalékos részvétel felülírta a sanda politikai szándékokat, a roma nemzetiségi listára nem jutott arányosan annyi szavazat, amennyiből kijött volna az egyetlen roma mandátum.
Bár ez a végső, elsöprő nagyságú kétharmados Tisza győzelem mértékén semmit sem változtatott volna, hiszen egyetlen mandátumon most nem múlt semmi, mégis fájhatott a Fidesznek az elveszett hely, hiszen a roma lista vezetője, Aba-Horváth István többször kijelentette, hogy a korábbi kormány hatalmon maradását támogatta volna.
Az pedig, hogy a roma listáról nem tudta behúzni a Fidesz az egyetlen nemzetiségi mandátumot, annak is köszönhető volt, hogy Tiszás és civil aktivisták tucatjai figyelték és rögzítették a választási visszaéléseket, voksvásárlást, láncszavazást, és egyéb bevett praktikákat a mostani országgyűlési választások alkalmával.




