Új korszakot ígér a közlekedésben Magyar Péter és Vitézy: indulnak az út- és vasútfejlesztések

A kormány egyszerre jelentett be országos közút- és vasútfejlesztéseket: míg a Magyar Közút már 80 helyszínen kezdett útfelújításokba, addig a kabinet döntött a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról is.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közölte, hogy a Magyar Közút jelenleg 80 helyszínen, összesen 250 kilométernyi útszakaszon végez felújítási munkákat.

A miniszter szerint a 31 ezer kilométeres országos fő- és mellékúthálózatból mintegy 20 ezer kilométer rossz állapotban van, ezért sürgős beavatkozásra van szükség. Példaként említette, hogy Komárom-Esztergom vármegyében, Tardos és Vértestolna között jelenleg 3000 tonna aszfaltot terítenek le.

Vitézy bírálta az előző Orbán-kormány közlekedéspolitikáját is. Azt írta, hogy 2024-ben mindössze 18 milliárd forintot fordítottak az országos közúthálózat felújítására, miközben szerinte propagandára és a Budai Várban épülő Miniszterelnöki Kabinetiroda új épületére ennél több közpénz jutott. Úgy fogalmazott:

a vidéki úthálózat elhanyagolása az előző kormányzat öröksége, amelyet a jelenlegi költségvetési helyzet miatt nem lehet egyik napról a másikra felszámolni, de a munkát már megkezdték.

Szintén csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány döntött a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról. A Baross Gábor Program részleteit jövő héten ismertetik Vitézy Dáviddal közösen.

A program előkészítéséről a miniszter már július elején beszélt a Parlamentben, amikor a közösségi közlekedés fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot ismertette. Elmondása szerint a több mint tíz évre szóló Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv célja a vasúti infrastruktúra, a járműpark és a szolgáltatások átfogó megújítása, amelyhez az Európai Unióból érkező források is hozzájárulnak.

Vitézy akkor arról is beszélt, hogy a jelenlegi, elavult vasúti járművek cseréjének értéke megközelíti a 3000 milliárd forintot, miközben az első ütemben mintegy 700 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre. A tervek között szerepel új InterCity-szerelvények beszerzése, valamint egy országos közlekedésszervező és egy gördülőállomány-kezelő létrehozása, amelyek a menetrendek összehangolását, a járműbeszerzéseket és a közszolgáltatások szervezését végeznék.

A miniszter korábban hangsúlyozta: a tervezett átalakítás nem jelent privatizációt vagy piacliberalizációt, hanem az állami közlekedési szolgáltatások hatékonyabb megszervezését célozza.