Belső levélben figyelmeztették az aranykonvoj ügy kockázataira a napokban lemondott legfőbb ügyészt

Az e-mail a Központi Nyomozó Főügyészségről érkezett Nagy Gábor Bálintnak, a levélíró amiatt aggódott, mint azóta kiderült, joggal, hogy a titkosszolgálati hátterű aranykonvoj ügyben a közreműködő szervezetek a Legfőbb Ügyészségre fognak majd mutogatni, hogy kisebbítsék saját felelősségüket.   

„Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Az őszinte véleményem az, hogy ez a titkosszolgálati művelet nagyon ráéghet a Legfőbb Ügyészségre, ha nem lépünk időben.”

Az idézett mondat egy e-mailből való, amit május 18-án kora délelőtt küldtek el a legfőbb ügyésznek, a napokban lemondott Nagy Gábor Bálintnak. A hivatkozott titkosszolgálati művelet az aranykonvoj ügy, vagyis az ukrán pénzszállítók márciusi feltartóztatása. A levél főbb állításait a 444.hu ismerteti úgy, hogy azokat összeveti azokkal az információkkal – tanúvallomásokkal, belső hatósági vizsgálatok összefoglalóival, közleményekkel -, amiket a sajtó az aranykonvoj üggyel összefüggésben az elmúlt hónapokban a nyilvánosság elé tárt. 

A Legfőbb Ügyészség megerősítette, hogy az e-mail a Központi Nyomozó Főügyészségről (KNYÜ) érkezett, de egyéni véleményt tükröz, ezért informális és nem hivatalos tájékoztatásnak minősült. A KNYÜ alá rendelt Fővárosi Nyomozó Ügyészség ekkor már nyomozott az aranykonvoj ügyben az ukrán pénzszállítók jogellenes fogva tartásának gyanúja miatt. 

Aggályok pontról pontra

A levélíró napokra lebontva veszi végig az aranykonvoj ügy kronológiáját, és rámutat az ügy kockázatos pontjaira: a titkosszolgálattól pénzmosás gyanújával érkezett feljelentés kétes megalapozottságától kezdve a feljelentés gyors ügyészségi elbírálásán át a politikai motivációig.  

A levélíró felhívja a figyelmet arra, hogy a március 5-i rajtaütés előestéjén Orbán Viktor az ATV-ben – mintegy megágyazva a kormányzati narratívának – arról beszélt, hogy a Tisza Pártot bizonyíthatóan pénzeli Ukrajna. Egyúttal megjegyezte, reméli, hogy a hatóságok teszik majd a dolgukat.

Másnap, tehát március 5-én, a rajtaütés napján ugyancsak az akkor hivatalban lévő miniszterelnök egy sajtónyilvános rendezvényen azt hangoztatta, hogy Magyarország rá fogja kényszeríteni Ukrajnát arra, hogy újraindítsa az orosz kőolaj szállítását a Barátság-vezetéken. A Telex június elején tényként írt arról, hogy személyesen Orbán döntött arról, hogy az aranykonvojra le kell csapni a választási kampány hajrájában. 

Az e-mail megerősíti, hogy a feljelentést tevő titkosszolgálat, a pénzmosási ügyben a nyomozásra kijelölt Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a rajtaütést végrehajtó Terrorelhárítási Központ az akció részleteit már azelőtt leegyeztették, hogy a NAV-ot a legfőbb ügyész hivatalosan kijelölte volna a nyomozásra. 

Nincs kibúvó

„Miért kellett a Legfőbb Ügyészséget bevonni? Miért nem az NNI-nél tették a feljelentést?” – teszi fel kérdést a levélíró, amit meg is válaszol. Szerinte a Legfőbb Ügyészség azért a NAV-ot és nem a rendőrséget választotta, mert a törvény szerint a NAV nem tudott kibújni a kijelölés alól, míg a rendőrség ezt megtehette volna.

A levélíró szerint már májusban lehetett látni, hogy az egyre botrányosabb ügyben a közreműködő szervezetek – titkosszolgálat, TEK, NAV - a legfőbb ügyészségre fognak mutogatni, arra hivatkozva, hogy a feljelentést a LÜ azonnal befogadta, amiből a közreműködők joggal következtettek arra, hogy a pénzmosás alapos gyanúja fennáll. A nyomozás azóta kiderítette, hogy a pénzmosás alapos gyanúja valóban nem állt fenn, a bűncselekmény elkövetése nem igazolható, ezért a NAV fel is függesztette az eljárást.   

Fotó: Facebook