18 milliárd forintba került a Fidesz utolsó kampánykonzultációja
A Nemzeti Petíció a Fidesz-kormány utolsó, közpénzből finanszírozott országos kommunikációs offenzívája volt, ami a választási kampányidőszakra is kiterjedt. Ez a „búcsúpetíció” minden korábbi hasonló kormányzati kampánynál drágább volt.

A Nemzeti Petíció a Fidesz-kormány utolsó, közpénzből finanszírozott országos kommunikációs offenzívája volt, ami a választási kampányidőszakra is kiterjedt. Ez a „búcsúpetíció” minden korábbi hasonló kormányzati kampánynál drágább volt.
A választási év elején indította el az Orbán-kormány a Nemzeti Petíciót, amelyet minden háztartásba postáztak, és amely három ügyben kérte a választók állásfoglalását: a kormányzati narratíva szerint a petíció az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról, az orosz–ukrán háború további finanszírozásáról és a rezsiárak háborúval összefüggő emeléséről szólt. Ez a kampány a választásokig tartott, és a költségei nem voltak nyilvánosak: a távozott kormány korábban csak a technikai költségeket tette közzé, a 24.hu viszont megszerezte a reklámköltéseket is.
A reklámköltés önmagában 18,2 milliárd forint volt
Az erre fordított közpénz legnagyobb része arra ment, hogy a kormány üzenete országos reklámkampányként jelen legyen a választási időszakban. A 2026-os Nemzeti Petíció a közérdekű adatigénylésben megszerzett adatok szerint bruttó 22,2 milliárd forintba került összesen. Ebből bruttó 18,2 milliárd forint reklámköltés volt:
- online hirdetésekre 8,7 milliárd,
- televíziós hirdetésekre 3,5 milliárd,
- sajtóhirdetésekre 3,4 milliárd,
- közterületi hirdetésekre 1,8 milliárd,
- rádiós hirdetésekre 546 millió,
- egyéb reklám- és gyártási jellegű költségekre 314 millió jutott.
Ebben a kampányban különösen hangsúlyos volt az online hirdetések súlya: erre a kategóriára önmagában több ment el, mint amennyit az eggyel korábbi, a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes reklámozására fordítottak. Akkor 8,3 milliárd forint volt a reklámköltés, és a sajtóhirdetések jelentették a legnagyobb tételt ezen belül.
A reklámköltéseknél visszatérően a Balásy Gyula-féle cégbirodalomhoz tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. szerepel.
A reklámköltéseken felül külön tételt jelentett a petíciós küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása és a címzettekhez való eljuttatása, ezt még a Fidesz-kormány maga tette közzé a honlapján. A négymilliárdos technikai költség így állt össze: 3,6 milliárd forint jutott a küldemények összeállítására, a nyomdai borítékok előállítására és a címzettekhez való eljuttatására; a Balásy-féle New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. pedig 431 millió forintot kapott.
Nettó kormánypropaganda volt a Nemzeti Petíció
A Nemzeti Petíció vizuális és politikai üzenetei egyértelműen illeszkedtek a Fidesz választási kommunikációjába. A petíció postázása január végén indult, az eredeti határidőt pedig április 8-ig hosszabbították meg. A hivatalos eredményt május 8-án tette közzé a leköszönő Fidesz-kormány, 1,8 millió kitöltés érkezett, és a válaszadók döntő többsége a kormány álláspontjával megegyező választ adott.
A petíció emblémája rendkívül hosszú időn át pörgött a közmédia különböző műsoraiban is.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely emiatt bejelentést tett a Médiatanácsnál. A beadványuk szerint a közmédiás megjelenések politikai reklámnak minősültek. A hivatalos kampány kezdete, azaz február 21. előtt a törvény szerint efféle politikai hirdetést pedig nem is lehetett volna sugározni.
A Médiatanács végül 2,1 millió forintos bírságot szabott ki a Duna Médiaszolgáltatóra, valamint külön 50 ezer forintos bírságot a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére is. A hatóság viszont társadalmi célú reklámként kezelte az ügyet, vagyis nem abban a keretben vizsgálta, amelyben a bejelentők szerint kellett volna.





