„Ki szeretné, hogy a saját gyereke ide kerüljön?” – döbbenetes hiányosságokat tárt fel a kormány a gyermekvédelemben

Élelemért szexuálisan bántalmazott gyerekek, 20 hónapos koráig kórházban tartott egészséges kisgyerek, több ezer megfelelő elhelyezésre váró fiatal és százával bezárt férőhelyek a szakemberhiány miatt – lesújtó képet fest a magyar gyermekvédelem állapotáról a kormány frissen bemutatott diagnózisa. A jelentés szerint a rendszer 2026-ra a strukturális összeomlás határára sodródott. Magyar Péter miniszterelnök a magyar állam nevében ismét bocsánatot kért az áldozatoktól, és 10 milliárd forintos azonnali gyermekvédelmi krízisprogramot jelentett be.

A budai Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központban mutatták be a Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárság átfogó gyermekvédelmi diagnózisát. Már maga a helyszín is megmutatja a rendszer egyik legsúlyosabb problémáját: az intézményben több mint száz gyermek számára lenne férőhely, jelenleg azonban csak negyvenen élnek ott, mert nincs elegendő szakember a további csoportok működtetéséhez.

Kátai-Németh Vilmos családügyi és szociális miniszter a jelentés bemutatásakor arról beszélt, hogy egy új gyermekvédelmi rendszer felépítéséhez először pontosan látni kell a számokat, és meg kell hallgatni azokat a szakembereket, akiknek a véleményére korábban méltánytalanul nem voltak kíváncsiak, mert csak így lehet továbblépni. A diagnózis elkészítése során Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi államtitkár és csapata mintegy ötszáz gyermekvédelemben dolgozó szakembert hallgatott meg.

A miniszter szerint a kép letargikus. Magyarországon mintegy 130 ezer gyermek él veszélyeztetettként nyilvántartva, az utógondozói ellátásban lévőkkel együtt pedig körülbelül 23 ezren vannak állami gondoskodásban. A diagnózis alapján ráadásul 2500–2700 gyermek nem a szükségleteinek megfelelő helyen él, vagy megfelelő elhelyezésre vár. A miniszter szerint a rendszer már most az összeomlás szélén áll, ezért azonnali beavatkozásra van szükség.

A nyilvánosságra került bántalmazások nem kivételes esetek

Gyurkó Szilvia a kétszáz oldalas jelentés ismertetésekor arról beszélt, hogy az elmúlt években nyilvánosságra került gyermekbántalmazási ügyeket nem lehet néhány kirívó, egymástól független történetként kezelni.

Ezek szerinte annak a lenyomatai, hogy a gyermekvédelmi rendszer számos esetben nem képes arra, amit a jogszabályok szerint biztosítania kellene.

A diagnózis szerint ráadásul még a bántalmazások országos számáról sincs egységes adat. Mindössze hét megye és Budapest tudott részletes, típusok szerinti statisztikát közölni. A rendelkezésre álló adatok azonban így is súlyosak.

Pest megyében 2023-tól a vizsgálatig 69 bántalmazási esetet regisztráltak 22 gyermekotthonban. Tizenöt esetben – öt szexuális és tíz fizikai bántalmazásnál – az intézményben dolgozó nevelő volt az elkövető.

A budapesti, állami fenntartású intézményekben 252 adminisztrált bántalmazási esetet tartottak nyilván. A különböző, egymást részben átfedő kategóriák között 177 kortárs bántalmazás, 74 fizikai, 37 érzelmi, 28 felnőtt által elkövetett és 18 szexuális bántalmazás szerepelt. Mindössze 31 esetben történt rendőrségi bejelentés. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a tényleges szám a látencia miatt ennél lényegesen magasabb lehet.

Az egyik legsúlyosabb eset Bács-Kiskun megyében került elő: a vizsgálat szerint voltak olyan gyermekek, akik élelemért cserébe vetették alá magukat szexuális bántalmazásnak. A korábbi hatósági ellenőrzések éhezést, ételért történő fizikai, pszichés és szexuális bántalmazást, prostitúciót, szerhasználatot és életveszélyesen leromlott lakókörnyezetet is feltártak.

Gyurkó Szilvia a sajtótájékoztatón arra kérte az újságírókat, nézzenek körül az intézményben, majd feltette a kérdést: ki szeretné, hogy a saját gyereke ilyen környezetbe kerüljön?

Egy évig rühes volt egy kislány, mire segítséget kapott

A szakemberhiány következményeit az államtitkár egy konkrét történettel érzékeltette. Elmondása szerint találkozott egy kislánnyal, akinek kopaszra volt nyírva a haja. Kiderült, hogy a gyermek körülbelül egy évig rühességgel küzdött, fejbőrén olyan terület is kialakult, ahol elhaltak a hajhagymák.

A családdal korábban nem volt komoly probléma. A helyzet az apa másfél évvel korábbi halála után kezdett romlani, a megyében azonban nem volt elegendő szakember ahhoz, hogy időben észleljék a helyzetet és segítséget nyújtsanak a családnak.

Gyurkó Szilvia szerint a történet jól mutatja, hogy a gyermekvédelem feladatai nem a gyermekotthonok kapujában kezdődnek. Ha az alapellátás nem képes időben segítséget nyújtani egy krízisbe került családnak, a problémák súlyosodnak, és végül olyan gyermekek is szakellátásba kerülhetnek, akik megfelelő segítséggel családjukban maradhattak volna. Ehhez azonban szakemberek kellenének, de az ágazatban az alulfizetettség miatt hatalmas a fluktuáció

Több száz szakember hagyta el a pályát

A diagnózis szerint az elmúlt két évben tovább romlott a helyzet. Gyurkó Szilvia szerint a kegyelmi botrány, valamint az arra adott rossz kormányzati reakciók következményeként több száz dolgozó hagyta el a gyermekvédelmet.

Országosan körülbelül húsz százalék körüli a szakemberhiány, egyes területeken azonban az ötven százalékot is eléri. A nagy fluktuáció miatt folyamatosan cserélődnek azok az emberek, akiknek a gyermekek számára biztonságot és állandóságot kellene jelenteniük. Gyurkó szerint ilyen körülmények között nem lehet biztonságos és támogató környezetet teremteni.

Az állami fenntartású intézményekben 2021 elején 43 engedéllyel rendelkező, de nem működő gyermekotthoni csoport volt, 2026 júliusára már 97. A működő csoportok száma eközben 601-ről 558-ra csökkent.

2026 júliusának végén 853 olyan engedélyezett férőhely volt az állami intézményekben, amiket nem tudtak használni, elsősorban azért, mert nem volt elegendő szakember a gyermekek ellátásához.

A gyermekvédelmi gyámok túlterheltségét mutatja, hogy miközben harminc gyermek lenne a létszámhatár, több helyen 35–40 gyermek jut egyetlen gyámra. A diagnózis készítői 42, illetve 52 gyermekért felelős szakemberrel is találkoztak, az egyik gyám pedig saját és egy távozott kollégája ügyeivel együtt 75 gyermekért felelt nyolc megyében.

Gyerekek ezrei várnak megfelelő helyre

A rendszer túlterheltsége mára oda vezetett, hogy olyan gyermekeket sem képes megfelelően elhelyezni, akikről már megállapították, hogy erre szükségük lenne.

2024 júniusában 888 gyermek várt elhelyezésre, 2025 nyarára számuk meghaladta az 1500-at. 2026. június 1-jén 1463 gyermek szerepelt várólistán. A diagnózis szerint az elmúlt évben tartósan 1300–1500 gyermek várt arra, hogy megfelelő gondozási helyet kapjon.

Közben havonta további 1300–1500 szakellátásban lévő gyermek vár gondozási helyének megváltoztatására. Így összesen 2500–2700 gyermek élhet olyan helyen, ami nem felel meg a szükségleteinek, illetve várhat megfelelő elhelyezésre.

A férőhelyhiány miatt sok gyermeket családjától távol helyeznek el. Pest megyében a szakellátásban lévő gyermekek 52 százaléka másik megyében él, Budapesten 47,6 százalék ez az arány. Pest megye 937 gyermekét máshol helyezték el, miközben a megye intézményeiben 878 olyan gyermek él, akinek másik megyében van a vér szerinti családjuk.

Egészséges csecsemők hónapokat töltenek kórházban

A férőhelyhiány egyik legszélsőségesebb következménye, hogy egészséges csecsemők is kórházakban rekednek, mert a gyermekvédelem nem tudja őket megfelelő helyen elhelyezni.

A jelentésben szereplő egyik intézményben rendszeresen 12–13 olyan gyermek tartózkodik, akinek nincs szüksége kórházi kezelésre. Volt olyan gyermek, aki

20 hónapos koráig folyamatosan kórházban élt.

Az ellátásukhoz szükséges tápszert, pelenkát, ruhát és más eszközöket a kórházaknak kell előteremteniük, részben adományokból.

A gyermekek állapota közben egyre összetettebb. A szakemberek már 12 éves szerfüggő gyermekekkel is találkoznak, miközben pszichológusból, gyermekpszichiáterből és addiktológusból is hiány van. Több helyen hónapokat kell várni gyermekpszichiátriai vizsgálatra.

A jelentés szerint a magyar gyermekvédelmi rendszer működőképességét jelenleg sok helyen az ott maradt szakemberek hivatástudata, többletmunkája és egyéni megoldásai tartják fenn. A diagnózis megállapítása ennél is egyértelműbb: a rendszer 2026-ra a strukturális összeomlás határára sodródott.

Magyar Péter: A rendszer jelenleg nem képes minden gyermeket megvédeni

Magyar Péter miniszterelnök a jelentést egy olyan gyógyulási folyamat kezdetének nevezte, amin szerinte az egész országnak közösen kell végigmennie. Megköszönte a diagnózis elkészítésében részt vevő miniszterek és szakemberek munkáját, arra emlékeztetve, hogy a NER időszakában a gyermekvédelem számos ügyét titoktartás övezte, amivel szakítani kell. 

A miniszterelnök úgy fogalmazott: jelenlegi állapotában a magyar gyermekvédelmi rendszer nem képes minden gyermeket megvédeni, ezen pedig változtatni kell.

Magyar Péter bemutatta azt a dokumentumot, amiben személyesen Orbán Viktor terjesztette fel 2016-ban állami kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, a bicskei gyermekotthon akkori igazgatóját, akit később pedofíliáért jogerősen elítéltek. Az ő cinkosa volt a kegyelmi botrányban érintett Kónya Endre. 

Vásárhelyi János „a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése és önálló életre való felkészítése iránti példaadó elhivatottsággal végzett munkája elismeréseként” kapta meg a Magyar Bronz Érdemkeresztet. Az egykori igazgató visszaéléseiről évekkel korábban értesült a magyar állam, a bicskei gyermekotthonban elkövetett jogsértésekről az Orbán-kormány illetékes minisztériuma, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkapta a rendőrségi nyomozás és az ombudsmani vizsgálat főbb megállapításait összegző jelentést.

„Én remélem, hogy a volt miniszterelnök és a kormányának nagyhatalmú tagjai életük végéig emlékezni fognak azokra az áldozatokra, akiket meg kellett volna védeniük” – fogalmazott a miniszterelnök.

Tízmilliárdos krízisprogram indul

A kormány azonnali, 10 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot indít. Ebből hatmilliárd forintot szakmai programokra, további 3,4 milliárdot fejlesztésekre fordítanak még az idén.

A program részeként 184 új férőhelyet hoznak létre, és 15 speciális gyermekotthonban erősítik meg az ellátást. Felállítanak egy 80 férőhelyes krízisellátási rendszert azoknak a gyermekeknek, akik rendszeresen megszöknek, súlyos pszichés problémákkal vagy függőséggel küzdenek.

Külön célzott ellátást indítanak az autizmussal és értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára. 440 millió forintból fiatal lányokat és leendő édesanyákat segítő program indul annak érdekében, hogy ahol lehetséges, megelőzzék az anya és gyermeke szétválasztását. A gyermekvédelmi dolgozók helyzetének javítására 1,5 milliárd forintot fordítanak.

Külön program indul a kórházakban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére is, aminek éves költségét egymilliárd forintra teszik.

Magyar Péter bejelentette azt is, hogy a kormány a jövő héten benyújtja a gyermekek jogainak megerősítését célzó törvénycsomagot. Ebben a többi közt olyan szabályokat vezetnének be, amik megakadályoznák, hogy egy ellátásra nem szoruló csecsemő megfelelő gondozási hely hiányában hónapokon keresztül kórházban maradjon.