Felállt a szuperhatóság, de az ellopott vagyon nem jön vissza magától

A Tisza egyik fő kampányígéretét váltotta törvényre az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásával. A Transparency International Magyarország és a K-Monitor vezetőit arról kérdeztük, alkalmas lehet-e az új szervezet a jogellenesen magánkézbe került közvagyon visszaszerzésére. Mindketten üdvözlik a hivatal felállítását, de abban is egyetértenek, hogy az erős jogosítványok önmagukban még nem hozzák vissza az eltűnt pénzt.

Megszavazta az Országgyűlés Magyar Péter egyik fő kampányígéretét, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását. A törvényt kedden 143 igen és 47 nem szavazattal fogadták el, a szervezet elnökét és elnökhelyetteseit pedig a jogszabály hatálybalépésétől számított harminc napon belül választhatja meg a parlament.

A Tisza a kampányban olyan, a parlament alá rendelt hivatalt ígért, amely kivizsgálja az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseit, felkutatja a belföldön vagy külföldön elrejtett vagyont, és megpróbálja visszaszerezni azt. Korábban külön említették a közbeszerzéseket, a koncessziókat, az alapítványokba kiszervezett vagyont, az MNB ügyleteit és a Paks II. beruházást is.

Az új hivatal vizsgálatot indíthat, gazdálkodó szervezeteket vonhat felügyelet alá, beléphet irattárakba, raktárakba és szerverszobákba, átnézhet szerződéseket, nyilvántartásokat, bankszámlákat és pénzügyi eszközöket. Nyomozhat, vádat emelhet, segítséget kérhet a rendőrségtől, az ügyészségtől és a NAV-tól, valamint polgári perben is felléphet a közvagyon visszaszerzéséért, vagyis jóval többről van szó, mint egy újabb ellenőrző hivatalról. Egy helyre kerül a visszaélések feltárása, a nyomozás, a vádemelés és a vagyon visszakövetelése. Hogy mindez a gyakorlatban mire lesz elég, az már más kérdés.

„Mostantól lényegében két ügyészségünk lesz”

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint egyelőre nehéz megmondani, mennyire lesz hatékony az új konstrukció.

„Ez egy újszerű és merész kísérlet. Mostantól lényegében két ügyészségünk lesz. Ezt még nem próbáltuk soha. Kicsit bigámista helyzet alakul ki” – fogalmazott.

Ligeti formabontó megoldásnak tartja a hivatal felállítását, amelynek szerinte akár „vérpezsdítő hatása” is lehet a kissé megalvadt állami struktúrákra. Már azt is erősségnek nevezte, hogy egyáltalán létrejön egy szervezet, amely kifejezetten a közvagyon visszaszerzésére koncentrál.

Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezető igazgatója szintén jó döntésnek tartja az új hivatal létrehozását. Úgy véli, az elmúlt évtizedekben nemcsak a politikai akarat hiányzott a korrupció üldözéséhez. A hatóságoknál olyan szervezeti kultúra és működés alakult ki, amelyet önmagában egy vezetőcsere aligha számolna fel.

Különösen fontosnak tartja, hogy az NVVH a bűnüldözést összeköti a vagyon visszaszerzésével. A hivatal teljesítményét ugyanis nem elsősorban azon mérik majd, hány ügyet tárt fel, hanem azon, mennyi pénzt és vagyont hozott vissza.

Ez Léderer szerint arra kényszerítheti az NVVH-t, hogy ne elégedjen meg egy korrupciós ügy könnyebben bizonyítható részével, hanem menjen végig a pénz útján, és tárja fel a nagyobb összegeket érintő szálakat is. Fontos változás az is, hogy az NVVH önállóan vádat emelhet, vagyis a saját nyomozását az ügyészségtől függetlenül is bíróság elé viheti. Egyes ügyekhez ráadásul más állami szervektől is bevonhat szakembereket, így nem kell minden feladatra külön apparátust felépítenie.

Nem kerül azonban minden korrupciós ügy automatikusan az új hivatalhoz. Ligeti arra hívta fel a figyelmet, hogy az NVVH büntetőeljárási hatásköre meghatározott bűncselekményekre korlátozódik, miközben több, a korábbi rendszerhez kapcsolódó eljárás már most is más hatóságoknál zajlik.

Mi történik, ha a hatóságok egymásnak feszülnek?

Ligeti arról beszélt, hogy a hivatal egyik legnagyobb próbatétele az lesz, hogyan tud beilleszkedni a már most is zsúfolt korrupcióellenes intézményrendszerbe.

„Olyan lesz, mint amikor egy érettségiző osztályba új tanuló érkezik. Ha a hatóságok együttműködnek, akkor ez jó történet lehet. Ha viszont elkezdik egymást szívatni, semmi sem lesz jó" – mondta.

Az erős jogosítványok sem érnek sokat, ha a rendőrség, az ügyészség, a NAV vagy más állami szervek nem osztják meg az információikat az NVVH-val, esetleg akadályozzák a munkáját. Ligeti itt az Integritás Hatóság példáját említette, amelynek működését szerinte éppen a régi intézmények hozzáállása nehezítette.

Léderer ezzel szemben kevésbé tart attól, hogy az ügyészség és az NVVH között bénító háború indul. Mint mondta, korrupciós ügyből annyi van, hogy bőven jut munka mindkét szervezetnek. A verseny akár arra is ösztönözheti az ügyészséget, hogy komolyabban foglalkozzon ezekkel az eljárásokkal.

Egy-egy nagyobb ügy körül ugyanakkor kialakulhat presztízsharc, különösen azért, mert az NVVH bizonyos eljárásokat magához vonhat.

A visszaélés feltárása még nem hozza vissza a pénzt

Az egyik dolog feltárni, hogy mi történt, és egészen más ténylegesen visszaszerezni a vagyont: a Transparency ezért azt javasolta, hogy az NVVH bizonyos esetekben maga is kimondhassa a közvagyont károsító szerződések érvénytelenségét. Végül ezt a rendkívül erős jogkört végül nem kapta meg, így az ilyen szerződésekkel szemben polgári pert kell indítania.

Ezek a perek azonban évekig tarthatnak, Léderer szerint éppen ezért gyorsított eljárást kellett volna bevezetni legalább az NVVH egyes ügyeiben. Ellenkező esetben akár tíz év is eltelhet, mire jogerős döntés születik arról, hogy egy szerződés érvénytelen, vagy egy vagyonelemet vissza kell adni.

A legnehezebb ügyek ráadásul alighanem azok lesznek, amelyekben a vagyon átruházását törvény, kormányhatározat vagy más, formailag szabályos politikai döntés tette lehetővé. Ilyenkor a korábbi hatalom azzal érvelhet, hogy nem lopás történt, hanem legitim döntés született, például amikor állami vagyont helyeztek alapítványokba.

Léderer úgy véli, éppen itt derülhet ki, mennyire életképes az új hivatal: talál-e jogi eszközt azoknak a konstrukcióknak a visszafordítására, amelyek papíron törvényesek, a haszonélvezőik és a következményeik alapján azonban közvagyont károsítottak.

A K-Monitor hiányolja azt is, hogy a törvény nem terjed ki egyértelműen a politikai vagy gazdasági nyomással végrehajtott cégkisajátításokra és a piacok leuralására. Ezekben az esetekben nem feltétlenül közpénzt vesznek el közvetlenül, a verseny felszámolása miatt azonban az állam később jóval drágábban vásárolhat.

Léderer véleménye az, hogy a közvagyon fogalmát is tágabban lehetett volna meghatározni, és abba akár a természeti értékek vagy műemlékek súlyos megkárosítása is beletartozhatna.

A külföldre vitt pénz külön történet

Ligeti szerint a külföldre vitt vagy bonyolult céghálók mögé rejtett vagyon felkutatása nem attól lesz könnyebb, hogy létrejön egy új hivatal. Ehhez megfelelő tudás és nemzetközi együttműködés kell.

Más országok még akkor sem feltétlenül sietnek kiadni egy vagyont, ha bizonyítható, hogy bűncselekményből származik. Az ott befektetett pénz ugyanis addig az ő gazdaságukat erősíti. Emellett végig kell követni a cégek, közvetítők és átutalások láncolatát, majd elérni, hogy a megtalált vagyont valóban vissza is adják.

„Ha nem próbáljuk meg visszaszerezni a vagyonokat, akkor semmi nem fog visszajönni. Ha megpróbáljuk, legalább van rá esély, hogy valamennyit sikerül visszaszerezni” – mondta Ligeti.

Azt sem tudni pontosan, mi lesz azzal, ami visszajön

A K-Monitor úgy látja, a törvény nem rendezi elég világosan, mi történik a visszaszerzett pénzzel, ingatlanokkal vagy vállalkozásokkal. Nem mindegy, ki kezeli ezeket, és az sem, hogy a pénz visszakerül-e abba az ágazatba, ahonnan korábban eltérítették.

Léderer az átláthatósági garanciákat sem tartja elég erősnek, és szerinte nyílt pályázaton kellett volna kiválasztani a hivatal elnökét, és nyilvános adatbázist kellene vezetni arról, milyen vagyont szerzett vissza az NVVH, mennyit ér, illetve mely ügyekben nem sikerült eredményt elérni.

„Ez egy szuperhatóság. Benne van a veszély, hogy politikai boszorkányüldözésre használják, ha nincsenek megfelelő garanciák, viszont van hozzá rossz szándék” – figyelmeztetett.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az észrevételeit az általa utoljára megismert, nem pedig a véglegesen elfogadott szöveg alapján fogalmazta meg.

Több civil javaslat bekerült, valódi egyeztetés viszont nem volt

A Transparency és a K-Monitor is küldött észrevételeket a társadalmi egyeztetés során, és több javaslatuk bekerült az elfogadott szabályozásba.

A vagyonvédelmi felügyeletnél például már nemcsak a közbeszerzésekből származó bevételeket lehet figyelembe venni, hanem az állami támogatásokat, hiteleket és más állami finanszírozási formákat is.

Bekerült az is, hogy az NVVH kezdeti vizsgálatát jelentés zárja le, és létrejön egy értesítési rendszer, amelyen keresztül a hivatal tudomást szerezhet a rendőrségnél, az ügyészségnél vagy a NAV-nál megindított, a hatáskörét érintő ügyekről. Az NVVH csőd- és felszámolási eljárásokban is felléphet, ami segíthet megakadályozni, hogy közben kimentsék a vizsgált vagyont.

A K-Monitorral ugyanakkor nem folytattak közvetlen szakmai egyeztetést. A szervezet a nyilvános társadalmi egyeztetés keretében küldhette el a véleményét. Léderer szerint jót tett volna a törvénynek, ha a jogalkotók leülnek a témával foglalkozó szakemberekkel, és elmondják, pontosan mit akarnak elérni az egyes rendelkezésekkel.

Azt sem tették közzé, mely szervezetek milyen javaslatokat nyújtottak be, ezek közül melyeket fogadták el, és melyeket utasították el. Így sok esetben az sem tudható, kitől származott egy végül bekerült módosítás.

Az új hivatal tehát erős eszközöket kap, és valódi változást hozhat a korrupciós ügyek kezelésében. Az azonban majd a gyakorlatban derül ki, hogy képes lesz-e együttműködni a régi intézményekkel, végigvinni az összetett ügyeket, visszafordítani a formailag törvényes vagyonkimentéseket, és megtalálni a külföldre vitt pénzt.

Hogy végül mire jut, azt az első lezárt ügyek és a ténylegesen visszaszerzett vagyon mutatja majd meg. Addig annyi biztos, hogy – ahogy Ligeti Miklós fogalmazott – a söntésben, a pultot támasztva nem lehet vagyonvisszaszerzést csinálni.

Fotó: Facebook