Ligeti Miklós „foglyul ejtett” testületről beszélt – tíz jelölt az Alkotmánybíróság öt helyére

A Tisza Párt és a Mi Hazánk öt-öt alkotmánybíró-jelöltjét hallgatta meg az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága. Volt, aki az Alkotmánybíróság tekintélyét állítaná helyre, más az alkotmányos párbeszédet, a nemzeti szuverenitást vagy a bírói önmérsékletet hangsúlyozta. A parlament holnap titkos szavazással választja meg az új alkotmánybírákat, akik mások mellett Polt Péter váltják. 

Elsőként Chronowski Nóra alkotmányjogász, az ELTE egyetemi tanára, az MTA doktora mutatkozott be. Több évtizedes oktatói és kutatói tapasztalata mellett az alkotmányjogi panaszok és az alapjogvédelem jelentőségét emelte ki.

Az Alkotmánybíróságot vitatkozó és érvelő közösségként képzeli el, ahol a döntések tekintélyét nem önmagában a testület pozíciója, hanem az érvelés meggyőző ereje és a következetes ítélkezés teremti meg. Az alkotmányosság központi értékeinek a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte, és hangsúlyozta az egyének, a kisebbségek és a sérülékeny csoportok védelmét.

A kérdésekre válaszolva arról is beszélt, hogy egy jogszabály megsemmisítése nem feltétlenül az alkotmányos rendszer kudarcát jelenti: annak bizonyítéka is lehet, hogy működik az alkotmányos kontroll.

Ligeti Miklós: vissza kell adni a testület méltóságát

Ligeti Miklós büntetőjogász, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója elismerte, hogy pályája nem tipikus alkotmánybírói életút, ugyanakkor éppen azt tartja erősségének, hogy a gyakorlatból, „alulnézetből” ismeri a jog működését.

Ligeti szerint az Alkotmánybíróságot újra kell gondolni és újjá kell építeni. Úgy fogalmazott, „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állunk szemben, amely az elmúlt időszakban több esetben gyenge érveléssel, nem jogállami irányban és nem az elesettek oldalán működött. „Vissza kell adni a testület méltóságát” – jelentette ki.

A kérdésekre adott válaszaiban elmondta, hogy jogvédőként az elmúlt közel másfél évtizedben közvetlenül megtapasztalt, hogy milyen jogi eszközökkel lehet fellépni akkor, amikor maga a közhatalom nem tartja tiszteletben a szabályokat, sőt azokat menet közben, neki tetsző módon alakítja. 

Kovács András György újraélesztené az alkotmányosság joggyakorlatát

Kovács András György, a Kúria tanácselnök bírája és közigazgatási jogász három évtizedes igazságszolgáltatási tapasztalattal érkezett a meghallgatásra, miközben bírói munkájával párhuzamosan egyetemi feladatokat is ellátott.

Pályájából a magyar, az európai uniós és a nemzetközi jog együttes alkalmazását emelte ki. Szerinte egy közjogász számára kevés nagyobb szakmai feladat létezik annál, mint hogy a Sólyom László nevével összeforrt, rendszerváltás utáni alkotmánybírósági joggyakorlat értékeit újraélessze és továbbfejlessze.

Célként egy hosszú távon működő, konszolidált demokratikus jogállamot jelölt meg. Kérdésre válaszolva azt is leszögezte, hogy bíróként soha nem vonódott be a politikába.

Orosz Árpád Gábor: hiteles tagokkal lehet visszaszerezni a bizalmat

Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi vezetője több évtizedes bírói, oktatói és jogirodalmi tapasztalatáról beszélt. Szakterületei közé tartozik az öröklési és a dologi jog.

Orosz szerint az Alkotmánybíróság iránti hazai és európai bizalmat mindenekelőtt hiteles és független tagokkal lehet helyreállítani. A jó bírói döntéshez valódi szakmai vita kell, és az egyes ügyek összefüggéseit, illetve a döntések következményeit is mérlegelni kell.

„Mindig a törvény betűje mögé kell nézni, lelket kell lehelni a szavakba” – fogalmazott, de rögtön jelezte ennek határát is: a bíró nem válhat önkényes jogfejlesztővé.

Szomora Zsolt: alkotmányos párbeszéd kell, nem állandó konfliktus

Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi tanára akadémiai pályáról érkezett, de fontosnak tartja, hogy az elméleti és a gyakorlati jogászi világ ne szakadjon el egymástól. Németországi kutatásai során az alkotmányjogi panasz intézményével is foglalkozott.

Szerinte az Alkotmánybíróságon szükség van különböző jogterületek szakjogászaira, mert egy-egy terület alkotmányossági problémáit igazán az látja át, aki magát a jogterületet is mélységében ismeri.

„Feltétlen híve vagyok az alkotmányos párbeszédnek” – mondta. A hatalmi ágak viszonyát nem folyamatos konfliktusként értelmezné: szerinte a közhatalmi intézményeknek reagálniuk kell egymás érveire és döntéseire. Azt is világossá tette, hogy alkotmánybírósági döntésekben politikai szempontoknak nincs helyük.

Bánovics Tamás: minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle

A Mi Hazánk jelöltjei közül elsőként Bánovics Tamás jogász mutatkozott be. Csaknem negyvenéves jogi szakmai gyakorlatot tudhat maga mögött, korábban az Országos Választási Bizottság tagja is volt, ahová a MIÉP delegálta.

Expozéjában a közjó szolgálatát és az ehhez szükséges alázatot hangsúlyozta. Az új alkotmányt a jogrendszer szempontjából kegyelmi pillanatnak nevezte, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy önmagában a szabályok megalkotása nem elég. „Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle” – fogalmazott.

Válaszaiban is arra helyezte a hangsúlyt, hogy az alkotmányosság végső próbája nem a normaszöveg, hanem az, hogy a jogállami szabályokat a gyakorlatban is tiszteletben tartják-e.

Cservák Csaba: a jog és az igazság elválaszthatatlan

Cservák Csaba alkotmányjogász, a Nemzeti Választási Bizottság tagja, tanszékvezető egyetemi tanár arról beszélt, hogy szakmai életét az alapjogok védelmére tette fel.

Testületi szervekben szerzett tapasztalata alapján fontosnak tartja a döntéshozatal során kialakuló „kollektív bölcsességet”. Saját alkotmányjogi gondolkodásában meghatározónak nevezte Sólyom László munkásságát.

Cservák szerint a jog és az igazság nem választható el egymástól. Az alkotmánybíráskodásban ezért az alapjogvédelemnek úgy kell valódi tartalmat adni, hogy közben a döntések mögött következetes szakmai érvelés álljon. 

Laky-Takács Péter a Szent Korona-tannal is védené a nemzeti vagyont

Laky-Takács Péter bírói múltja mellett diplomáciai tapasztalattal is rendelkezik: Kolozsváron és Torontóban is szolgált konzulként. A meghallgatáson a szakmailag megalapozott és az érintettek számára is érthető döntések fontosságát hangsúlyozta.

Kiemelten beszélt a nemzeti vagyonról is. Súlyos problémának tartja, ha a Szent Koronára pusztán múzeumi tárgyként tekintenek, és visszatérne ahhoz a történeti felfogáshoz, amely a Szent Koronát minden hatalom és tulajdon forrásának tekinti.

Álláspontja szerint a nemzeti vagyont nem lehet elherdálni, annak alkotmányos védelmére is figyelmet kell fordítani. Jelöltségéről azt mondta: szakmai tudását az emberek hasznára szeretné fordítani.

Pápai Ákos nagy bajban látja az önkormányzati szférát

Pápai Ákos ügyvéd, korábbi egri önkormányzati képviselő elsősorban gyakorló jogászi és önkormányzati tapasztalatait emelte ki. Kritikusan beszélt az új Polgári Törvénykönyv egyes megoldásairól, amelyet nem tart kellően „felhasználóbarátnak”, és felhívta a figyelmet arra is, hogy visszaesett a jogviták száma.

Különösen súlyosnak látja az önkormányzatok helyzetét. Bemutatkozásában és a kérdésekre adott válaszaiban is azt hangsúlyozta, hogy alkotmánybíróként a mindennapi joggyakorlatban, az ügyvédi munkában és az önkormányzati rendszerben megszerzett tapasztalataira támaszkodna.

Szmodis Jenő: az aktivizmus nem vezethet a jogalkotó szerepének átvételéhez

Utolsóként Szmodis Jenő jogtudós, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának oktatója mutatkozott be. Az alkotmányos szemlélet szélesebb társadalmi megerősítését és a jogdogmatika következetes alkalmazását emelte ki.

Szerinte az Alkotmánybíróságnak tartózkodnia kell a túlzott aktivizmustól: a testület nem léphet a jogalkotó helyébe. Egy alkotmánybírónak ugyanakkor figyelembe kell vennie a magyar jogrendszer sajátos kultúráját és annak többgyökerűségét is.

Az Európai Unióval való együttműködést fontosnak nevezte, de szerinte az alkotmányos párbeszéd nem vezethet a nemzetállam önfeladásához. Az észszerű, jogszerű és elvszerű kompromisszumoktól ugyanakkor nem szabad elzárkózni.

Szmodis a devizahitelesek helyzetét is szóba hozta. Úgy vélte, ezen a területen testközelből lehetett megtapasztalni a kiszolgáltatottságot, miközben az állami beavatkozás túlságosan óvatos volt.

Kedden öt névről dönt a parlament

Összefoglalva: a TISZA Párt jelöltjeinél hangsúlyosan jelent meg az Alkotmánybíróság szakmai tekintélyének és függetlenségének erősítése, az alapjogvédelem és az alkotmányos párbeszéd, míg a Mi Hazánk jelöltjei között erősebben előkerült a nemzeti szuverenitás, a történeti alkotmány, a jog és igazság kapcsolata, valamint a bírói aktivizmus korlátozása.

Az Országgyűlés szakbizottsága csak a kormánypárt jelöltjeit "engedte" át, így kedden a parlament csak róluk mondhat véleményt.

Idén öt hely üresedett meg a 15 tagú testületben: négy alkotmánybíró mandátuma szeptember 1-jén megszűnt az új, 70 éves korhatár miatt, Czine Ágnes 12 éves mandátuma pedig november 15-én jár le. Utóbbin kívül Polt Péter, Haszonicsné dr. Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán helyére választanak új tagokat. Hende Csaba helye már korábban megüresedett, az ő helyére érkezett Sonnevend Pál nyáron a taláros testületbe. 

Címlapkép: Kontroll