A Magyar-kormány alatt gyakorlatilag megszűnt Orbánék titkosítási gyakorlata

Az Orbán-kormány nem nyilvános, illetve titkosított kormánydöntések garmadáját hozta még a választás előtti hónapokban. A Tisza-kabinet májusi hivatalba lépése óta viszont arányaiban jóval kevesebb döntését zárja el a nyilvánosság elől.

A kampányhajrában telt hónapokban, majd a Fidesz vereségét hozó országgyűlési választás utáni hetekben Orbánék 107 olyan határozatot hoztak, amit nem található meg a Magyar Közlönyben, ahol ez idő alatt 136 nyilvános határozatuk megjelent.

Január elseje és május 9-e között az Orbán-kormány 96 nem nyilvános, és további 11 kifejezetten titkosított kormányhatározatot hozott – derült ki a HVG közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnökség által kiadott statisztikából. Ez a 107 döntés háromféle típusú határozatot takar: 70 darab úgynevezett kétezrest, 11 darab háromezrest és további 26 darab négyezrest. Közös bennük, hogy a Magyar Közlönyben egyik sem jelent meg, de a háromezres típusúak ezen belül is különlegesek, mert csak egy szűk kör tud róluk, és ők sem beszélhetnek róla.

Nyilvános, nem nyilvános és titkos határozatok

1. Vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező azokat közzétenni a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezek az ezres határozatok. 
2. Vannak a nem titkos, de ettől még közzé nem tett kormányzati döntések, amelyek a kormány alá rendelt szerveknek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok. 
3. Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik. 
4. Vannak a nem nyilvános, általában, de nem kizárólag munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok.

A háromezres határozatokról a darabszámnál többet azért nem lehet tudni, mivel a határozatok tartalma titkos, vagyis „nemzeti minősített adat”. Ezeket a határozatokat tartalmuktól függően 10, 20 évre, vagy „Szigorúan titkos!” minősítés esetén 30 évre titkosítják. Ez utóbbi minősítés kétszer is meghosszabbítható, így az ilyen kormánydöntések akár 90 évre is elzárva maradhatnak a nyilvánosság elől.

Az ilyen titkos határozatból volt te az Orbán-kormány utolsó hónapjaiban 11, míg tavaly egész évben volt 27, 2024-ben pedig 27darab. A NER 16 évében a 2021-es év 38 darab háromezres döntése a rekord. A Magyar Péter vezette kormány viszont a Miniszterelnökség közlése szerint eddig egyetlenegy titkos határozatot sem hozott.

Látványos szakítás a NER „top secret” gyakorlatával

A HVG kikérte a másik kétfajta – nem titkos, de főszabályként 20 évig nem is nyilvános – kormányhatározat-típus adatait is. Ilyen határozatból az Orbán-kormány az év eleje óta május 9-ig 70 darabot hozott, míg május óta az új kormány ilyenből egyet fogadott el. A kétezres határozatokból van egyébként minden évben a legtöbb: tavaly 419-et fogadott el ezekből a Fidesz-kormány, 2024-ben pedig 272-t, de a 16 évnyi NER csúcsértéke a 2021-es 679 darab kétezres határozat volt.

A számokból úgy tűnik, hogy a transzparenciát és a kormányzati döntések nyilvánosságát ígérő Tisza-kormány szakítani kíván Orbánék azon gyakorlatával, hogy a kormány jelentős számú döntését igyekeztek elzárni a nyilvánosság elől. 

A nem nyilvános határozatok másik fajtájából, a négyezresből az Orbán-kormány januártól az új Országgyűlés alakuló üléséig 26-ot fogadott el. Ilyenből tavaly egész évben volt kereken száz, 2024-ben pedig 96 darab. Ebből az amúgy csak 2019-ben bevezetett besorolású kormányhatározatból a Miniszterelnökség közlése szerint a Tisza-kormány beiktatása óta mindössze 7 darabot hozott.