Feloldották az őszödi beszéd idején tartott kormányülések titkosított jegyzőkönyveit

Mostantól szabadon lehet olvasgatni a beszéd idején tartott kormányülések eddig titkosított jegyzőkönyveit, melyekből az is kiderül, hogy a kormány mennyire foglalkozott az egyre inkább elharapódzó tiltakozásokkal, és mennyire az általa szükségesnek tartott reformokkal. Annyit el lehet árulni, hogy az előbbiekkel alig, a hangsúly inkább az utóbbin volt.

Húsz éve, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, az évfordulóra tekintettel pedig a kormány csütörtökön nyilvánosságra hozta honlapján a 2006 őszi kormányülések titkos jegyzőkönyveit.

Az iratokat a kormányülés után 50 évre titkosították, majd ezt 3 évenként felülvizsgálták, és a titkosítást meghosszabbították. Ezeket a jegyzőkönyveket hozta most a kormány nyilvánosságra.

A kormány honlapján azt írják, hogy a jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a Gyurcsány-kormány érdemben nem foglalkozott a beszéd nyomán kialakult politikai válsággal, ehelyett a korábban meghirdetett reformterveire összpontosított.

„A most nyilvánosságra kerülő jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a Gyurcsány-kormány asztalán már előkészítés alatt állt 2006 őszén a vizitdíj bevezetése, ahogyan az új kormányzati negyedet előkészíteni hivatott államreform, és a 2007-es költségvetés sarkalatos pontjai is” – olvasható a honlapon.

A dokumentumokból az is kiderül – írják- , hogy már az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt, szeptember 13-án látta a kormány, hogy a reformok kapcsán a közvéleményt leginkább érzékenyen érintő, feszültséget jelentő kérdéseket konkrét, számszerű adatok hiányában nehezen lehet majd kommunikálni.

„Napirend előtt a sajtó képviselőinek jelenlétében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tájékoztatást adott a tüntetésekkel és az azokon megfogalmazott követelésekkel kapcsolatos kormányzati álláspontról. Hangsúlyozta, hogy a Kormány minden törvényes eszközzel fenntartja a rendet, kitart a reformok végrehajtásában” – olvasható a beszéd kikerülése után három nappal, az MTV-székház ostroma után két nappal tartott ülés összefoglalójában. A most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyveket itt lehet elolvani.

Hazúgság- vagy igazságbeszéd

Pontosan húsz évvel ezelőtt, szeptember 17-én, vasárnap délután hangzott el a Kossuth Rádióban Gyurcsány Ferenc még május 26-án az MSZP balatonőszödi frakcióülésén elmondott beszédének hangfelvétele, pontosabban annak néhány kiragadott részlete.  

„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.”
„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon.” 
„Európában még egy olyan ország nincs, ahol ilyen böszmeséget csináltak volna.” 

Ami pedig ezután következett, az néhány hét alatt a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb politikai válságává nőtte ki magát: kormányellenes tüntetések, a Magyar Televízió székházának erőszakos ostroma, napokon át tartó véres utcai összecsapások, rendőrattak, lovasroham, az önkormányzati választáson elszenvedett súlyos kormánypárti vereség, majd az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján kirobbant újabb, az előzőeknél is erőszakosabb zavargások. Nem csillapodó indulatok, a politikai hisztéria eluralkodása mindkét oldalon.   

A beszédet Gyurcsány zárt körben, az MSZP frissen megválasztott parlamenti frakciója előtt mondta el, a felvételen pedig többek között arról beszélt, hogy a kormány a megelőző másfél-két évben nem tárta fel a választók előtt a tényleges gazdasági helyzetet, és nem beszélt őszintén az immár szükségessé és elkerülhetetlenné vált megszorító intézkedésekről sem. Bár a közvélemény később a trágár szóhasználatot is kifogásolta, a lényeg mégis csak a bevallott hazugságon volt; igaz a kormányoldal ezt már a kezdetektől is egyfajta „igazság-beszédre” igyekezett átkeretezni. 

Kiszivárgott

Sokáig vitatott volt az is, hogyan is került ki a beszéd az elhangzás jól őrzött helyszínéről. Ami bizonyos, hogy a hanganyagot a rendezvény technikai rögzítésére felkért szakemberek készítették, a felvétel több példányban készült, ami pedig végül nyilvánosságra került, az – legalábbis a későbbi vizsgálatok ezt állapították meg - a párt egyik példánya lehetett. Az viszont a mai napig nem teljesen tisztázott, hogy ez milyen úton, módon is került a politikai ellenfelek, illetve a sajtó birtokába, annak ellenére sem, hogy a 2007-ben és a két évvel később elkészült titkosszolgálati jelentések több lehetséges szereplőt és útvonalat is beazonosítottak. 

Ami biztos: szeptember 17-én a hangfelvétel több szerkesztőségbe is eljutott. A Magyar Rádió, miután ellenőrizte annak hitelességét, részleteket közölt belőle, a teljes anyag pedig felkerült az internetre, és az akkor még független-objektív Origo is közzétette a felvételt. 

Gyurcsány Ferenc még aznap este elismerte, hogy ő hallható a felvételen, a beszéd tartalmát vállalta, a stílusért elnézést kért, ugyanakkor azt is közölte, hogy nem mond le, ragaszkodik a miniszterelnöki pozícióhoz.

Ostrom

A kezdődő politikai válság első jeleként a beszéden felháborodott emberek ekkor spontán utcai tiltakozásokba kezdtek. 

Már szeptember 17-én este tüntetők gyülekeztek a Parlament épülete előtt, a miniszterelnök lemondását és új választásokat követelve. A Kossuth tér napok alatt a kormányellenes demonstrációk központjává vált, és az is maradt még huzamosabb ideig, később a tiltakozók tábort vertek, sátorváros lett a nemzet főtere. 

Szeptember 18-án este a demonstrálók egy része a Kossuth térről a Magyar Televízió Szabadság téri székházához vonult, azt szerették volna elérni, hogy követeléseik a köztelevízió élő adásában hangozzanak el. Miután elvárásaik nem teljesültek, erőszakhoz folyamodtak, a székház előtt hamarosan összecsapás alakult ki a rendőrök és a fociultrákat is szép számmal a soraiban tudó tömeg között.

Az éjszaka folyamán a helyzet teljesen kicsúszott az ellenőrzés alól. A tüntetők egy része kövekkel dobálta a vidékről felrendelt, helyismerettel egyáltalán nem rendelkező, gyenge védőfelszereléssel ellátott rendőröket, autókat gyújtottak fel, majd a rendőrségi kordont is áttörve bejutottak a székházba, ahol rongáltak, és kifosztották a büfét. A székház előtt több jármű lángra kapott, bent az adást megszakították, az ott dolgozó műsorkészítőket pedig kimenekítették. A rendet csak hajnalra sikerült helyre állítani, az ostromban és az éjszakai összecsapásokban mintegy 150 ember sérült meg, köztük rendőrök is.

Lovasroham

Az MTV ostroma azért is vált szimbolikus eseménnyé, mert addig elsősorban politikai demonstrációkban merült ki a tiltakozás, ettől az éjszakától kezdve viszont a válság nyílt utcai erőszakba torkollt, és a rákövetkező napokban újabb és újabb összecsapások következtek Budapesten. 

A rendőrség könnygázt, vízágyút és lovas egységeket is bevetett, miközben a tüntetők között egyre nagyobb számban jelentek meg radikális jobboldali aktivisták és futballszurkolói csoportok.

Október 23-a - ünnep helyett erőszak 

A kormány eközben megpróbálta politikai mederben tartani a válságot, amire egyfajta esélyt kínált volna a közelgő október elsejei önkormányzati választás.  

Annak eredménye egyértelműen megmutatta a politikai erőviszonyok eltolódását a fővárosi közgyűlésben éppúgy, mint országos szinten; mindenhol jelentősen megerősödött az ellenzéki pártszövetség, több településen és megyei közgyűlésben pedig egyértelműen a Fidesz–KDNP került fölénybe.

Gyurcsány Ferenc ugyanakkor ezután sem érezte úgy, hogy távoznia kellene, sőt október 6-án egy bizalmi szavazás keretében, amelyet személye és kormánya ellen kért, sikerült megerősíteni pozícióját, a parlamentben mindenképpen.   

 Gesztusokban persze továbbra sem volt hiány: Gyurcsány a szavazás előtt bocsánatot kért azért, hogy a választási kampányban nem voltak elég „egyenesek”, és a beszéd stílusát is vállalhatatlannak nevezte. 

De még a neheze előttünk volt: közeledett október 23-a, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója. A felhalmozódott feszültség pedig robbant, a fővárosban ismét összecsapások törtek ki. 

A Fidesz az Astoriánál tartott nagygyűlést, melynek befejeztével a távozókra a rohamrendőrök brutálisan rátámadtak. Ezt megelőzően persze már a belváros más pontjain a rendőrök és a tüntetők között komoly összecsapások alakultak ki. 

A rendőrség könnygázt, vízágyút és gumilövedéket is alkalmazott. A helyzetet különösen bonyolította, hogy a különböző tüntetői csoportok, a megemlékezésre érkezők és a Fidesz rendezvényéről távozókat részben ugyan azokra az útvonalakra terelték. 

A rendőri fellépés később komoly vizsgálatok követték, azonban a Papp-bizottság jelentése azt állapította meg, hogy a 2006. október 22–23-i rendőri intézkedések alapvetően törvényesek voltak, ugyanakkor több elemében szakszerűtlennek minősültek. A későbbi jogvédői vizsgálatok szintén számos jogsértést tártak fel.

Mindenki a saját politikai ízlése szerint

Az október 23-i eseményekkel a szeptember 17-én kirobbant válság leglátványosabb szakasza ugyan lezárult, de politikai következményei messze nem értek véget. Gyurcsány Ferenc továbbra is miniszterelnök maradt, az őszödi beszéd pedig ettől kezdve állandó politikai hivatkozási pont lett a magyar közéletben, egyfajta szimbólum, amelyet a két politikai oldal gyökeresen eltérő módon értelmezett, és értelmez talán máig is. 

Kép: Facebook