Lázár János „őszödi beszéde": „a kormány hibát követetett el"

Rátalált a sajtó a volt miniszter tavaly decemberben elhangzott szavaira. Lázár János valóban kritizálta az Orbán-kormányt, az általa elmondottak azonban ennél lényegesen többről szóltak. Elsősorban arról, hogy Magyarország önellátásra törekedjen-e az élelmiszeriparban. 

„Egy balatonnyi édesvíz megy ki az országból. Őrültség, tarthatatlan dolog kiengedni az országból az édesvizet, és a kormány hibát követetett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt.” Az idézet Lázár Jánostól származik, és tavaly decemberben hangzott el az Országgyűlés egyik bizottságában az akkor még építési miniszteri tisztséget betöltő politikus éves meghallgatásán. Fontos megjegyezni, hogy Lázár különbséget tett víztározó és árvízi vésztározó között, utóbbiak épültek a NER időszakában.  

A volt miniszter mondott olyat is, hogy a „vízhiány brutális valóságot” jelent, meg olyat is, hogy a „teljes megsemmisülés felé haladunk, olyan természeti jelenségek vannak, amik brutális aggodalomra adnak okot.” Itt nyilvánvalóan a klímaváltozásra, a globális felmelegedésre utalt, bár egyik kifejezést sem használta. 

"Mi a víz és mi az agrárium szerepe?"

Az általa elmondottak tálalhatók belső kormánykritikaként is, de mondandója ennél összetettebb volt abból adódóan, hogy az Alföldön él. hangsúlyozta, hogy vízgazdálkodás szempontjából az ország kettészakadt, az Alföldön 200 mm víz hiányzik a talajból, a Dunától nyugatra már kedvezőbb a helyzet, a Balatontól nyugatra pedig végképp. (jelenleg a talaj a Balatontól nyugatra fekvő területek kivételével az egész sországban kritikusan száraz állapotban van)

Szerinte épp ezért a kormánynak stratégiai döntést kell vagy kellett volna már hoznia, amivel elismerte e téren az Orbán-kormány mulasztását. 

„El kell dönteni, hogy mi a víz és mi az agrárium szerepe. Azt akarjuk-e, hogy feltöltsük vízzel a tájat és legyen tájgazdálkodás, vagy profi élelmiszeripart kiszolgáló agráriumot akarunk, ahova öntözővíz kell, hogy kukoricát lehessen termelni, mert a kukorica alapvető alapanyag, anélkül nincs élelmiszeripar” – mondta Lázár János, hozzátéve, hogy ebből következően azt is el kell dönteni, hogy az élelmiszeripar mely szegmenseiben akar Magyarország önellátó lenni. 

„Ha ilyen marad az Alföld, olcsóbb lesz a lengyelektől kukoricát venni, de akkor nem lesz magyar élelmiszeripar, nem lesz önellátási képesség” – fogalmazott a miniszter.

Ugyanakkor ő sem vitatta, hogy a már most félsivatagnak minősülő Homokhátságon el kell engedni a szántóföldi termelést, mert – mint fogalmazott – a homokot értelmetlen dolog öntözni, a Homokhátságon ezért át kell térni a tájgazdálkodásra. 

Beszélt arról is, hogy a stratégiai szemlélet eredményes megvalósításához olyan vidékfejlesztési igazgatás kell, ahol az élelmiszeripar, a vízügy és a teljes agrárium a portfólió része. Nem vitatta, hogy az Orbán-kormány nem e szempontok alapján alakította ki a vidékfejlesztés struktúráját. (a vízügy 2022 és 2026 között az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozott) 

Vízmegtartás a tájban 

Lázár János mindezeket az LMP-s Keresztes László Lóránt felvetéseire válaszul mondta el. Keresztes egyértelműen a tájgazdálkodás elsőbbsége mellett érvelt, mint mondta, a vízhiány enyhítésére a tájban való vízvisszatartás jelenti a valódi megoldást, nem pedig az öntözés és a csatornakotrás. 

Épp ezért felrótta Lázár Jánosnak, hogy az Országos Településrendezési Tervben nem jelölték ki azokat a területeket, amik eláraszthatók akkor, amikor időszakosan többletvíz érkezik az országba. 

A Lázár által elmondottak Orbán Viktorénál lényegesen cizelláltabb véleményt tükröztek, a volt miniszterelnök a vízgazdálkodás ügyét 2023-ban egyetlen mondattal elintézte: „Magyarország ma semmilyen vízhiányban nem szenved.”

Ezt a mondat mostanában naponta köszön vissza a sajtóban és a közösségi médiában.

Fotó: Facebook