Megnyílnak az ügynökakták - vége a zsarolások időszakának?

Korlátozásokkal ugyan, de bárki számára hozzáférhetővé és kutathatóvá válik a kommunista állambiztonság iratainak jelentős része. Az megfigyelt személyek anonimizálatlanul is megismerhetik majd a rájuk vonatkozó dokumentumokat. Az ügynökakták kezelésére önálló szaklevéltárat és független felülvizsgálati bizottságot állítanak fel. A törvényjavaslatot ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés.

A jogszabályra a TISZA Párt és a Mi Hazánk valamennyi jelenlévő képviselője igent mondott, a KDNP-frakcióból négyen fogadták el, a Fideszből pedig ketten. A többi fideszes, illetve KDNP-s képviselő tartózkodott.  

Digitális formában tesznek közzé számos állambiztonsági iratot

A törvény hatálya dokumentumok széles körére terjed ki. Nyilvánosságra kerülnek – anonimizált formában – a III. Főcsoportfőnökség, az ÁVH, a Magyar Néphadsereg katonai elhárítási és hírszerzési dokumentumai, köztük internálással, kényszermunkával és kitelepítéssel kapcsolatos iratok is. Akiket a felsorolt szervek megfigyeltek, anonimizáció nélkül is betekintést nyerhetnek majd a dokumentumokba, így megismerhetik a rájuk állított ügynökök nevét. 

Állami szaklevéltárrá alakul át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Feladata lesz a iratok átvételén, kezelésén és megőrzésén túl a külföldi állambiztonsági szervek magyar vonatkozású iratainak feltárása, gyűjtése vagy legalább másolatok beszerzése. A levéltár főigazgatóját és helyettesét az Országgyűlés elnöke nyilvános pályázat után nevezi majd ki 6 évre. Egyikük sem lehet olyan személy, aki állambiztonsági szervekkel működött együtt, de olyan sem, aki az utóbbi 10 évben politikai tisztséget töltött be vagy politikai párt alkalmazásában állt. 

Az állambiztonsági iratok anonimitását az érintett személy halálát követően öt évvel feloldják a főszabály szerint. Kivételt képeznek a különösen érzékeny, vallásra, világnézeti meggyőződésre, egészségi állapotra, szexuális irányultságra utaló adatok, amik anonimitása az érintett személy halálát követő 60 évig fennmarad. Nem hoznak nyilvánosságra személyes adatot akkor sem, ha az nemzetbiztonsági érdeket vagy nemzetközi kötelezettségvállalást sértene.

A levéltár által kezelt iratok minősítését legalább két évente (de kérésre külön is) egy 13 tagú, független tanácsadó bizottság fogja felülvizsgálni, és ők fognak javaslatokat tenni a minősítés megváltoztatására. A bizottság tagjainak nagy részét a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős miniszterek, illetve a kultúráért felelős miniszter fogja jelölni. Két tagot az Országgyűlés ellenzéki frakciói is jelölhetnek majd, akiket a kormány köteles lesz kinevezni.

A meghatározott iratok közül a már a levéltárnál lévők digitális úton való közzététele október 20-án kezdődhet meg. Ugyanezzel a dátummal hatályukat vesztik a jelenleg érvényben lévő kutatási tilalmak. Azok a magánszemélyek pedig, akik jogellenesen ilyen dokumentumokat birtokolnak, 6 hónap türelmi időt kapnak arra, hogy azokat a levéltárnak átadják.