"A cím és a lead ez legyen, kérlek!" - így érkeztek a fideszes utasítások a közmédiához

Kormányzati megrendelések, letiltott hírek, előre megadott címek és leadek, politikailag kényelmetlen információk elhallgatása, kötelező narratívák és a választások közeledtével egyre erősebb propaganda – ezekről tanúskodik az a dokumentumcsomag, amelyet a közmédia munkatársai állítottak össze az MTI és az MTVA korábbi működéséről. Az iratok alapján nemcsak a közmédia vezetői, hanem közvetlenül kormányzati szereplők és sajtósaik is befolyásolhatták, milyen hírek és milyen formában jelenjenek meg.

A közmédia új vezetése augusztus elején számolt be először részletesen a PRO DOMO munkacsoport által összegyűjtött dokumentumokról. A több MTI-s újságíróból álló csoport több mint tíz éven keresztül mentette azokat az e-maileket, belső levelezéseket és üzeneteket, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogyan manipulálták, írták át vagy hallgatták el politikai szempontok alapján a híreket. A dokumentumokat a kormányváltás után átadták a közmédia új vezetésének, amely belső vizsgálatot rendelt el.

Az első nyilvánosságra hozott példák között már szerepelt Havasi Bertalan, Orbán Viktor korábbi sajtófőnöke is, aki az iratok szerint egy alkalommal konkrét címet és leadet küldött az MTI-nek. Most már a teljes, közel ötszáz oldalas dokumentumgyűjteményből az is látható, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter sajtósa szintén közvetlenül alakíthatta a közmédia egyik hírét, amikor meghatározta egy 2023-as tudósítás címét.

Bende Balázst sejtették a külpolos főcenzornak

A dokumentum szerint már 2019-ben olyan utasítás volt érvényben a külpolitikai szerkesztőségben, hogy a Human Rights Watch és az Amnesty International anyagait nem szabad kiadni. A munkatársak arról kaptak tájékoztatást, hogy ez Bende Balázs döntése volt. Bende később, az MTVA hírterületi és külpolitikai vezetőjeként egy 2020-ban kiszivárgott hangfelvételen azt mondta a munkatársaknak, hogy az intézmény „nem az ellenzéki összefogást támogatja”, és a megfelelő narratíva, módszer és irányvonal mentén kell dolgozniuk; aki ezen meglepődik, „az most menjen haza”. A dokumentumok szerint a 2022-es választások után az is világossá vált a munkatársak számára, hogy a külpolitikai hírek legmagasabb szintű manipulációjában Bende meghatározó szerepet játszott.

A politikai irányítás a szóhasználatban is megjelent. 2020-ban például új szabályt vezettek be arra, hogyan kell nevezni az ellenzéki polgármestereket: az „ellenzéki” vagy „ellenzéki összefogás” kifejezés helyett a „baloldali” jelzőt kellett használni.

Havasi Bertalan kézzel írt sorvezetőt

Az MTI közvetlenül Havasi Bertalantól, Orbán Viktor akkori sajtófőnökétől és a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkártól is kapott kéréseket. Az egyik esetben Havasi arról érdeklődött, hogy egy általa megjelölt témából tudnának-e hírt készíteni, egy másik levélben pedig már konkrétan megszabta, hogy milyen címet és leadet szeretne látni. Orbán egyik londoni látogatásán személyes, kézzel írt instrukciót is adott az anyag elkészítéséhez.

A dokumentumok szerint az sem volt ritka, hogy a közmédia úgy közölt valótlan vagy erősen problémás információkat, hogy erre belül már előre figyelmeztettek. Így jelenhetett meg például egy nem létező seattle-i „fegyveres területfoglalásról” szóló hír is, amelyet az amerikai sajtóban lényegében csak a Trump-barát Fox News kezelt tényként. Az ügyben az éppen beosztott szerkesztő jelezte a problémát, de a magasabb szintű védelem miatt sem ő, sem a külpolitikai szerkesztőség vezetője nem merte visszavonni az anyagot.

Hasonló konfliktus alakult ki 2020-ban egy Sadiq Khan londoni főpolgármesterről szóló anyagnál. Az M1 egy magyar YouTube-videó alapján kért bejelentkezést, de a tudósító jelezte, hogy a videó manipulált, régi felvétel, és az idézett rendőrségi statisztikák sem léteznek. Telefonon közölték vele, hogy a bejelentkezés kötelező, ő azonban ezt nem vállalta. 2022-ben ugyancsak a londoni tudósító egy, a brit menekültügyi rendszerről szóló Magyar Nemzet-cikk feldolgozását is megtagadta azzal, hogy az

 „uszítás, ráadásul egy szó nem igaz az egészből”.

A közmédia aktívan közvetítette és erősítette a kormány külpolitikai narratíváját

A Covid-járvány idején politikailag kényelmetlen hírek is eltűntek. Elkészült, de végül nem jelent meg például az az anyag, amely szerint három, Szputnyikkal már beoltott orosz egészségügyi dolgozó elkapta a koronavírust. Szintén nem kellett kiadni a német Szputnyik V-beszerzés elakadásáról szóló anyagot. A 2022-es választások előtt pedig egy külpolitikai tudósításból kivették a Benjamin Netanjahu korrupciós érintettségére utaló részt. Nem tartották elég „érdekesnek” azt sem, hogy Oroszország legismertebb ellenzéki lapjának nem sikerült bírósági úton elérnie működésének folytatását.

Ezzel párhuzamosan kifejezetten megrendelésre is készültek anyagok. Egy német katasztrófavédelmi videóból például külön hírt kellett írni arról, mit tegyenek az emberek, ha leáll a fűtés; a kérést Németh Zsolt küldte a külpolitikai szerkesztőnek. 2021 novemberében pedig egy olasz lap nyomán azt az álhírt is le kellett hozni, hogy Brüsszel be akarja tiltani a „karácsony” szó és a keresztény nevek használatát.

2022 áprilisától az ukrajnai háborúról szóló híreket már külön cenzor ellenőrizte, és az ilyen anyagok egyeztetéskötelessé váltak. Egy Szijjártó Péter–Szergej Lavrov-találkozón a Külügyminisztérium szóvivője azt is közölte, hogy az orosz féltől nem kérdezhetnek. Paczolay Máté jelezte, hogy Szijjártó mondandóját közleményként majd elküldik, elég azt feldolgozni.

Vitának helye nincs

A fideszes politikusok megszólalásai eközben kiemelt kezelést kaptak. Az MTI-sek olykor már előre megkapták, miről fog beszélni egy fideszes EP-képviselő: Hidvéghi Balázs egyik 2022-es felszólalása előtt tíz perccel már arra utasították a szerkesztőt, hogy kezdje el az anyagot, majd a végén vessék össze azzal, ami ténylegesen elhangzott.

2022 novemberétől pedig a fideszes EP-képviselők felszólalásairól nemcsak az adott EP-vitáról szóló összefoglalóban kellett beszámolni, hanem külön anyagot is kellett készíteni, amelyet a mondandójukat támogató külföldi jobboldali és szélsőjobboldali politikusok hozzászólásaival kellett kiegészíteni.

A cenzúra és az egyeztetési kényszer odáig jutott, hogy 2023-ban még az a hír is felkerült a vezetői szintekre, hogy Vlagyimir Putyin kitüntette Steven Seagalt. A publikálásra jogosult szerkesztő továbbította felettesének, aki Németh Zsolt hírigazgatóhoz küldte tovább, végül az anyagot eldobták.

Nemcsak Havasi Bertalan szólt bele a közmédia hírszolgáltatásába. Varga Judit akkori igazságügyi miniszter sajtósa is alakította a megjelenő tartalmat: egy 2023. májusi tudósítás címét ő határozta meg, amely végül „Varga Judit: az Európai Parlament baloldali többségének nem tetszik Magyarország” címmel jelent meg.

2023 októberében a külpolitikai szerkesztőket és témagazdákat külön emlékeztették arra is, hogy a vezetés által e-mailben továbbított kormányzati megrendelések teljesítése kötelező, azokon felesleges vitatkozni. 

Ennek közvetlen előzménye az volt, hogy egy nappal korábban egy ismeretlen eredetű, nyugat-európai antiszemitizmust bizonyítani hivatott Word-fájl forrásain kezdtek el gondolkodni. A vezető szerkesztő szerint nagykövetségi információkról volt szó, ami a dokumentum készítői szerint arra utalt, hogy közvetlenül kormányzati megrendelésre kellett anyagot készíteni.

A forráskezelésben is kettős mérce rajzolódik ki. Miközben álhíreket és politikailag kedvező, kétes hitelességű anyagokat is átvettek, egy vezető szerkesztő szerint a Financial Times „nem lehet forrás semmilyen hírhez”. Egy másik levélből az is kiderül, hogy azért is „letolást” kaptak szerkesztők, mert egy nem egyeztetésköteles hírhez a Financial Timest használták forrásként.

Bedolgoztak a Fidesz választási kampányába is

A kormányzattól érkező úgynevezett „rendelések” külön rendszert alkottak. Ezeket a teljes kiadásért felelős vezető szerkesztő küldte szét a szerkesztőségeknek, és nem fakultatív feladatok voltak: az MTI-nek kötelezően be kellett számolnia a megjelölt eseményekről. A kormányzat azt is előírta, hogy ezek az események ne szerepeljenek a hasonló programokat felsoroló Agendában. A dokumentum szerint ami ott nem szerepelt – például kormányzati politikusi szereplés vagy interjú –, arról az MTI saját döntése alapján nem számolhatott be.

A választás közeledtével pedig tovább erősödött a politikai irányítás. 2025. október 20-án az egyik vezető szerkesztő arra utasította a külpolitikai szerkesztőséget, hogy írjanak több háborús hírt. A levélből az is kiderült, hogy egy hónap alatt 54-54 anyag ment ki orosz és ukrán forrásból; ezt az addigi napi 1,8-as átlagról 2-2, majd 3-3 anyagra akarták felpörgetni.

2026-ban, alig egy hónappal a választás előtt már konkrétan Fidesz-propagandát is szemléztettek. Németh Zsolt hírigazgató egy olyan idézetet küldött feldolgozásra, amelynek eredeti forrása nem volt ismert, miközben több fideszes propagandalap szó szerint közölte. Az ehhez kapcsolt hír a Habony Árpádhoz közel álló Visegrád24 egyik posztjára épült a katari földgázkitermelés leállításáról.

A politikai szempontok még közvetlenebbül jelentek meg 2026. március 17-én, amikor az egyik szerkesztő elutasította egy szabályos hír elkészítését arról, hogy Habsburg Károly szerint Magyarország már nem emlékszik 1956-ra. Az indoklás egyetlen mondatban összefoglalta a szerkesztési szempontot: 

„ne üssünk a kormányon.”

Ugyanebben az időszakban viszont utasították az MTI munkatársait arra, hogy szemlézzék a Fidesz felügyeletével működő Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójának, Philip Pilkingtonnak a bejegyzését. A levélben szereplő szöveg forrása ismeretlen volt, és nem egyezett a hivatkozott Politico-cikk tartalmával. Pilkington annak egyetlen olyan mondatát emelte ki, amely szerint több uniós vezető valószínűnek tartotta Orbán Viktor választási győzelmét, miközben a teljes Politico-cikk ennél jóval árnyaltabb képet adott.

Megkezdődött a nagytakarítás

Az április 12-i, a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó választást követő hónapokban alapjaiban kezdték átalakítani a közmédiát. Az Országgyűlés júniusban új médiaszabályozást fogadott el, július 7-én pedig Horváth András vezetésével ideiglenes vezetés vette át a közmédia irányítását. Az új vezetés átmenetileg leállította, majd új szerkesztési alapelvek alapján fokozatosan újraindította a hírszolgáltatást, több mint negyven munkatársat mentesített a munkavégzés alól, és megkezdte a szervezet szakmai, pénzügyi és szerződéses átvilágítását. Saját közlésük szerint már az első két hétben közel hétmilliárd forint megtakarításáról döntöttek, többek között külső műsorgyártási és sportközvetítési kiadások visszavágásával.

Július 26-án megszűnt az MTVA korábbi formája, miután beolvadt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be. Az átalakítás végén Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven működik tovább az egységes közmédia, miközben az MTI-t ismét önálló szervezetként hozzák létre. Az új vezetés egyik hangsúlyos vállalása a korábbi politikai befolyás feltárása lett: ennek része a PRO DOMO dokumentumgyűjtemény nyilvánosságra hozatala és az annak alapján elrendelt belső vizsgálat is.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda