Tisztavatás: hamarosan a NER által elküldött katonák is visszatérhetnek

Az idei augusztus 20-i tisztavatás nemcsak a végzős honvédtisztjelöltekről szól: a Parlament előtt rendezett ünnepséggel egy időben megnyílhat a lehetőség a NER alatt elküldött katonák visszatérésére is. A HVG értesülése szerint azonban a jogosultak kevesebb mint 20 százaléka élhet a lehetőséggel, noha a folyamat már augusztus 1-jén elindult.

A visszahívás a Fidesz-kormányok két vitatott honvédségi intézkedésének érintettjeit célozza. A 2023-as, politikai szempontokat sem nélkülöző „fiatalítás” során előbb mintegy 300, végül több mint ezer, jellemzően 45 év feletti vagy hosszú szolgálati múlttal rendelkező katonát küldtek el, míg a Covid-járvány idején az oltást megtagadókat előbb rendelkezési állományba helyezték, majd megszüntették a szolgálati jogviszonyukat.

A mostani folyamat szimbolikus helyszínen, a korábbi elbocsátásoknak otthont adó Bálnában indult el augusztus 1-jén. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter ugyanott várta azokat, akik ismét egyenruhát öltenének, és azt üzente: „Sokan hosszú évek óta vártok erre a pillanatra.” 

A történet különös fintora, hogy a „fiatalítás” végrehajtásában korábbi vezérkari főnökként maga Ruszin-Szendi is részt vett; az oltásmegtagadók ügyében pedig ma azt mondja, az akkori katonai döntést helyesnek tartja, az azt követő bánásmódot viszont politikai megtorlásnak. Persze aztán a Mórt, aki megtette kötelességét, szintén elérte a sorsa, és a „tisztogatás” után magának Ruszin-Szendinek is távoznia kellett. 

Akik pedig a visszatérést választják azok számára mindez korántsem lesz egy egyszerű folyamat.

 Az érintetteknek közvetlenül a miniszterhez kell kérelmet benyújtaniuk, majd pszichológiai, egészségügyi és fizikai alkalmassági vizsgálaton kell átesniük. Ha megfelelnek, próbaidő nélkül, korábbi rendfokozatukba térhetnek vissza, bizonyos esetekben pedig civil honvédelmi alkalmazottként is számítanak rájuk. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy hol és milyen feltételekkel: korábbi beosztásuk ugyanis többnyire már betöltött, ezért nem feltétlenül oda kerülhetnek vissza, ahonnan távozniuk kellett.

A pénzügyi szempontok sem mellékesek. A HVG értesülése szerint a visszatérők elveszíthetik az egykori illetményük mintegy háromnegyedét elérő szolgálati járadékukat – már ha egyáltalán jogosultak voltak rá –, miközben az elmúlt három évben sokan már elhelyezkedtek a civil szférában. Vagyis a visszatérés egyeseknek komoly egzisztenciális visszalépést jelenthet, ráadásul úgy, hogy nem is biztos, hogy a régi munkakörüket kapják vissza.

Mindez magyarázhatja, hogy a HVG becslése szerint a visszatérésre jogosultak kevesebb, mint ötöde élhet a lehetőséggel. Az augusztus 1-jén a Bálnában elindított „újrafelszerelés” így fontos gesztus ugyan a korábban elküldöttek felé, de a 2023-as kirúgások és az oltásmegtagadók ügye által okozott bizalmi válságot aligha lehet egyetlen intézkedéssel lezárni – vélik sokan az érintettek közül. 

Kép: Facebook/MH Ludovika Zászlóalj