Vallott a lemondott főügyész: így befolyásolták a politikailag kényes ügyeket

Súlyos állításokkal indokolta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője. A kiszivárgott belső levél szerint nyomozásokat informális instrukciókkal befolyásolhattak, miközben a titkosszolgálatok szerepének feltárását is akadályozták. A Tisza Párt bedöntésére irányuló Gundalf-ügyet és az aranykonvojügyet is eltéríthették.

Súlyos belső konfliktusokról és a nyomozások befolyásolásáról írt lemondását indokló levelében Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség  korábbi vezetője – derül ki a 444 írásából. Fürcht június 8-án, hétoldalas dokumentumban indokolta döntését az azóta szintén távozott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek.

Fürcht 2022 óta vezette a KNYF-et, amely az elmúlt évek több kiemelt ügyében is nyomozott, így az MNB-alapítványok, a Schadl–Völner-ügy, az aranykonvojügy és a Gundalf–Henry-ügy is a szervezethez tartozott. Lemondásakor hivatalosan annyit közöltek, hogy döntését elsősorban az aranykonvojügyben kialakult szakmai nézetkülönbséggel indokolta. A most nyilvánosságra került dokumentum ennél lényegesen súlyosabb konfliktusról árulkodik.

Fürcht azt írta, hogy az utóbbi időben olyan kapcsolatot érzékelt a Legfőbb Ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal között, amely szerinte egyedi ügyekben károsan befolyásolta a tisztességes eljárást és az igazság feltárását. 

Állítása szerint az aranykonvojügyben és a Gundalf–Henry-ügyben is megkerülték, miközben legfőbb ügyészségi vezetők informális módon avatkoztak bele az eljárásokba.

A volt főügyész legerősebb állításai:

• Informális nyomásgyakorlással befolyásolhattak nyomozásokat: Fürcht szerint egy legfőbb ügyészségi vezető hivatalos utasítások helyett „instrukciókat” adott, így az érintett ügyész nem kérhette azok írásba foglalását, miközben a karrierjét kockáztatta, ha nem hajtotta végre azokat.
• Az aranykonvojügyben szerinte politikai megrendelés állt a rajtaütés mögött. Fürcht azt állította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem közölt minden rendelkezésére álló információt az ügyészséggel, miközben már a feljelentés előtt egyeztetések történhettek arról, hogy a NAV kapja meg az ügyet.
• Egy eljáró ügyészt arra instruálhattak, hogy zárja ki a titkosszolgálat felelősségét: Fürcht szerint a nyomozás iratainak ismerete nélkül közölték beosztottjával, hogy fogadja el, a titkosszolgálatnak nincs köze a jogellenes fogva tartáshoz.
• Fürcht szerint arra is felszólították az eljáró vezető ügyészt, hogy a jelentéseiből hagyja ki a titkosszolgálati akcióra vonatkozó következtetéseit.
• A Gundalf–Henry-ügy nyomozásából állítása szerint lényegében kizárták, és megtiltották neki, hogy az általa felvetett hivatali visszaélés miatt nyomozzanak. Eközben a Legfőbb Ügyészségről közvetlenül kezdték instruálni az eljáró ügyészséget.
• Az Alkotmányvédelmi Hivatal szerinte névtelen feljelentéssel kerülhette meg a törvényi kötelezettségeit, majd az NNI-t gyors házkutatásra és lefoglalásra késztette. Fürcht azt állította, hogy az AH egyik munkatársa a lefoglalt adathordozók másolatát átvételi elismervény nélkül vitte el.
  Fürcht végül azt írta: utólag úgy látja, Szabó Bence rendőr századosnak igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést, hanem a nyilvánossághoz fordult az AH állítólagos beavatkozása miatt.

Fürcht az aranykonvojüggyel kapcsolatban különösen keményen fogalmazott. Szerinte az ügyészségnek „kézzel-lábbal tiltakoznia” kellett volna, miután tudomására jutott, hogy politikai döntés állhatott a március 5-i rajtaütés mögött. Ugyanakkor azt is leszögezte: hisz abban, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetése nem vett részt politikai indíttatású eljárásban. Azt viszont elfogadhatatlannak tartotta, ha a nyomozó ügyészség nem tárhatja fel szabadon a történteket.

Fürcht ellen szeptember 9-én fegyelmi eljárás indult, amiért még lemondása előtt több levelet és két belső iratot továbbított más főügyészeknek. A Legfőbb Ügyészség szerint ezekhez a címzettek nem férhettek volna hozzá, Fürcht viszont úgy véli, éppen az ügyészi szervezet integritását próbálta megvédeni azzal, hogy jelezte az általa tapasztalt visszásságokat.

A levél új megvilágításba helyezi a legfőbb ügyészi tisztséget átmenetileg betöltő Lajtár István videóüzenetét is, amelyben egységre, fegyelemre és az integritás szabályainak betartására figyelmeztette az ügyészeket, és arról beszélt, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyása rombolja a szervezet morálját és a társadalom bizalmát.

Fotó: Hír TV/YouTube