Szétesőben az ügyészség? Példa nélküli üzenetet küldött az átmeneti vezető
A nyilvánosság előtt intette rendre a renitens kollégákat a legfőbb ügyész feladatait ellátó Lajtár István. Videóüzenetében egységre szólította fel az ügyészeket és arra, hogy ezt a társadalom felé is közvetíteni kell.

A nyilvánosság előtt intette rendre a renitens kollégákat a legfőbb ügyész feladatait ellátó Lajtár István. Videóüzenetében egységre szólította fel az ügyészeket és arra, hogy ezt a társadalom felé is közvetíteni kell.
Lajtár István videoüzenetben szólította fel a munkatársait egységre és az integritás szabályainak tiszteletben tartására. A legfőbb ügyészi tisztséget átmenetileg gyakorló szakember szerint a 155 éves ügyészség az eddigi legnehezebb időszakát éli át: az alkotmányos feladataikra kiterjedő változások, a jogszabályok, a társadalmi elvárások korábban nem tapasztalt feszültséget és bizonytalanságot teremtettek - ehhez hozzájárult az új főügyész megválasztását megelőző "feszült várakozás."
"Sikeres munka azonban csak egységes, fegyelmezett és az integritás szabályait tiszteletben tartó közösségben végezhető. Ezen értékek figyelmen kívül hagyása nemcsak a szervezetet, de annak minden munkatársát sérti: rombolja a morált, rontja a társadalom bizalmát és előítéletét, ami elfogadhatatlan"
- fogalmazott Lajtár, aki szerint egy ilyen helyzetben az ügyészségnek azt kell üzennie, hogy mindenkire kiterjedően, tisztességesen és részrehajlás nélkül teljesíti a kötelességét.
Lajtár azután beszélt az alkotmányos feladataikra kiterjedő változásokról, hogy a Tisza-kormány felállította a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, amellyel az ügyészség elvesztette korábbi vádmonopóliumát.
Unger Anna, az NVVH elnöke 2026. szeptember 1-jén azt mondta, hogy már „egy tucat ügyész és nyomozó” elfogadta a hivatal állásajánlatát, a szervezet nyomozati részlegét mintegy 70 fősre tervezik.
Orbánék választási kampányakciója próbára tette az egységet
Az ügyészségen belüli feszültségek hónapok óta érzékelhetők. Júniusban lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, aki döntését hivatalosan is az úgynevezett aranykonvojügyben kialakult szakmai nézetkülönbségekkel indokolta. A Legfőbb Ügyészség közlése szerint Fürcht és a KNYF nyomozását felügyelő legfőbb ügyészségi szakfőosztály között alakult ki konfliktus. A HVG akkori értesülései szerint a nézeteltérések ennél szélesebbek lehettek, és az ügyészi szervezeten belül is törés alakult ki.
Az aranykonvojügy később további belső konfliktusokat hozott felszínre. Sajtóértesülések szerint már májusban figyelmeztetés érkezett a Központi Nyomozó Főügyészségről a Legfőbb Ügyészségre az eljárással kapcsolatos problémákról. A Telex júliusban arról írt, hogy az ügyészségen belül is kialakult egy konfliktus Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész körül, miközben egymásnak ellentmondó állítások jelentek meg arról, hogy a szervezet vezetése megfelelően vizsgálta-e az ügy valamennyi szálát.
Júliusban végül maga Nagy Gábor Bálint is bejelentette távozását. Lemondását olyan időszakban nyújtotta be, amikor az aranykonvojügy miatt kívülről és a szervezeten belülről is jelentős nyomás nehezedett az ügyészség vezetésére. Nagy közleményében azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség nem válhat politikai küzdelmek eszközévé és hatalmi játszmák színterévé. Megbízatása augusztus 25-én szűnt meg, ezt követően az új legfőbb ügyész megválasztásáig Lajtár István legfőbbügyész-helyettes vette át a szervezet irányítását.
Fotó: YouTube/Magyarország Ügyészsége




