Sulyok aláírta az alaptörvény-módosítást, majd elkezdett tiltakozni ellene

Sulyok Tamás tegnap aláírta a tizenhetedik alaptörvény-módosítást, vagyis azt a dokumentumot is, amely megteremtette saját eltávolításának lehetőségét. Nem sokkal később külön elnöki határozatban sorolta fel a kifogásait: jogállamiságot, hatalommegosztást és demokratikus alapelveket emlegetett, a választás óta kialakult politikai légkört pedig „verbális abúzusként” jellemezte.

A határozat szombat délután jelent meg a Sándor-palota honlapján. Sulyok korábban ugyan videóüzenetben is közzétett, az írásos állásfoglalásban azonban az addigiaknál jóval keményebben fogalmazott.

A módosítás egyes pontjait azért üdvözölte, ilyennek nevezte például az Alkotmánybíróság hatáskörének bővítését, bár arról már nem írt, hogy ezeknek a jogköröknek egy részét éppen a Fidesz szűkítette le korábban. A legsúlyosabb kifogásai a közjogi tisztségviselők eltávolítására és a cikluskorlátozásra vonatkoztak. Előbbit személyre szabott szabályozásnak tartja, és szerinte több új rendelkezés közvetlenül avatkozik be a hatalmi intézmények működésébe.

Sulyok úgy látja, a választás éjszakája óta olyan politikai nyelv terjedt el, amelyben közjogi tisztségviselőket, képviselőket és más közszereplőket már szinte korlátlanul lehet fenyegetni és megalázni. Szerinte ennek célja bizonyos szereplők elhallgattatása és eltávolítása az alkotmányos rendszerből.

Az államfő azt is érzékeli, hogy sokan mindezt szükséges vagy legalábbis elkerülhetetlen folyamatnak tartják. Mint írta, ezeket az érzéseket tiszteletben tartja, de ő maga osztja azok aggodalmait, akik szerint az új hatalomfelfogás félelmet kelt.

Más kérdés, hogy Sulyok látványos ellenállása csak akkor kezdődött el, amikor a választás után már nem kizárólag elméleti lehetőség volt, hogy leváltják. Addig, az Orbán-rendszer alkotmányos átalakításai, a fékek és ellensúlyok leépítése, valamint a személyre szabott törvényalkotás hosszú évei alatt nem hallatta ilyen erővel a hangját.

A leköszönő köztársasági elnök beszélt arról is, hogy a módosítás több eleme történeti távlatban is összeegyeztethetetlen Magyarország alkotmányos alapelveivel. Ennek ellenére aláírta, mert az alaptörvény módosítását tartalmi kifogások miatt nem küldheti vissza a parlamentnek, továbbá az alkotmánybírósághoz is csak akkor fordulhatott volna, ha az elfogadás során megsértették az eljárási szabályokat. Ilyet nem talált.
Sulyok még a módosítás elfogadása előtt megpróbálta kitágítani a saját mozgásterét, és azt szerette volna elérni, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki: attól még nem feltétlenül alaptörvény-módosítás valami, hogy a parlament annak nevezi.

Ebből végül azonban nem lett semmi. Hét alkotmánybíró kizárta magát az ügyből, így a testület napirendre sem tudta venni a beadványt. A Velencei Bizottságot szintén felkereste, ott viszont csak októberben tárgyalnak majd az ügyről.

Sulyok így tehát aláírta a módosítást, majd külön határozatban rögzítette is, hogy szerinte annak több rendelkezése sérti a jogállamiságot és a hatalommegosztást.

Mandátuma július 20-án, azaz holnap ér véget.

Fotó: Dr. Sulyok Tamás / Facebook