Aranykonvoj-ügy: Többször cáfolt hazugsággal védi a Fidesz Orbánt a meggyanúsítástól

Az „ukrán maffia” embereként próbálta beállítani a Fidesz Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjét, miután a volt főügyész nyílt levélben azt állította: Orbán Viktor személyesen adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására.

A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy „az ukrán maffia emberek tucatjait fizeti Magyarországon, akik már beépültek az állami szervekbe is”, és az „ukránok zsoldjában álló, hamisan vádaskodó emberek” felelősségre vonását helyezte kilátásba.

A párt egyúttal fenntartotta korábbi állítását, amely szerint az „ukrán maffia” óriási mennyiségben szállította a pénzét Magyarországon keresztül, ennek pedig a magyar hatóságok vetettek véget.

Fürcht korábban azt írta, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei már májusban, az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra jutottak, hogy az aranykonvojügy „egy politika által kreált ügy”. A volt főügyész szerint a nyomozás akkori állása alapján az volt látható, hogy Orbán Viktor március 3-án személyesen adott feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat. Fürcht azt állította, hogy erről még főügyészként jelentést tett feletteseinek, ezután azonban „irányba állították”, és a Legfőbb Ügyészség vezetőit tanúként sem lehetett megszólítani.

Régóta megcáfolták a Fidesz választási meséjét 

Az „ukrán maffiáról” szóló állításokkal szemben az ügyben azóta több hivatalos megállapítás született. A szállítmány az ukrán állami tulajdonú Oscsadbanké volt, amely közölte, hogy saját pénzszállító járművei és alkalmazottai a Raiffeisen Bank Austriával kötött nemzetközi megállapodás alapján szállították Bécsből Kijevbe a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat; a NAV későbbi nyomozása pedig megállapította, hogy az értékek valóban a Raiffeisen és az Oscsadbank közötti bankközi ügyletből származtak, eredetük jogszerű volt, és bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosás miatt indított eljárást.

Az akció jogszerűségével kapcsolatban ezzel párhuzamosan súlyos problémák merültek fel: a Fővárosi Főügyészség főügyész-helyettese szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal, hogy a hét pénzszállító nemzetbiztonsági kockázatot jelentett, a NAV belső vizsgálatáról nyilvánosságra került dokumentum pedig többek között jogsértő hatósági kijelölést, megalapozatlan bűncselekményi gyanút és a pénz többnapos, jogalap nélküli visszatartását állapította meg. Az akció miatt később jogellenes fogvatartás gyanújával Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját is gyanúsítottként hallgatták ki.