Trump, Putyin és Hszi Csin-ping „történelmi jelentőségű” csúcstalálkozón vesz részt Kínában

Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezetői az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján ülnek asztalhoz Sencsenben. A találkozótól sokat remélnek, de az igazán fontos kérdésekben nem közeledtek az álláspontok.

„Az elnök egyértelművé tette, hogy többek között a világ nukleáris fegyverzetének csökkentéséről is tárgyalni fog, amelynek elterjedését rendkívül veszélyesnek tartja” – közölte Olivia Wales elnöki szóvivő. Egyelőre úgy tűnik, hogy a világ legnagyobb nukleáris hatalmainak találkozóján Iránról is szó eshet, Ukrajnáról azonban nem. Moszkva és Peking egyelőre nem nyilatkozott az ügyben – írja a BBC.

Az amerikai elnök szerdán késő este érkezik Sencsenbe a 21 tagállam részvételével zajló kétnapos csúcstalálkozóra. Csütörtökön kétoldalú tárgyalásokon is részt vesz Hszi Csin-pinggel. Ez lesz a negyedik találkozójuk azóta, hogy Trump 2025-ben visszatért hivatalába. Az elnök útja, aminek során kedden részt vesz a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóján is a Fülöp-szigeteken – „történelmi győzelmekkel ér fel az amerikai nép számára, és előmozdítja az ország érdekeit az Indiai-óceáni térségben” – magyarázta lelkesen Wales.

Az Egyesült Államok és Oroszország közötti nukleáris fegyverkorlátozási szerződés februárban lejárt, így a világ legnagyobb nukleáris arzenáljai jelentős korlátozások nélkül maradtak, ami gyakorlatilag véget vetett a hidegháború időszaka utáni fegyverkorlátozási együttműködésnek.

Az ENSZ sürgette mindkét felet, hogy haladéktalanul állapodjanak meg egy új keretrendszerről. Trump azonban kijelentette, hogy a megállapodást egy jobb, Kínát is magában foglaló egyezménnyel helyettesítheti, hiszen Peking folyamatosan bővíti arzenálját.

Hszi Csin-ping idén év elején, alig néhány nap különbséggel fogadta Pekingben Putyint és Trumpot is, míg az amerikai elnök szeptemberben látta vendégül kínai kollégáját Washingtonban. Peking Moszkva számára kulcsfontosságú kereskedelmi partnerré vált, mióta Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, ami nyugati szankciók alá vonta és elszigetelte az agresszor országot.

Trump ismét borsot tört Európa orra alá

Az orosz dízel importjára vonatkozó, ellentmondásos amerikai megállapodás, valamint a moszkvai olaj és gáz legnagyobb vásárlóit – köztük Kínát – célzó szankciók felfüggesztése azonban a múlt hónapban fokozta az európai aggodalmakat a Trump-kormány Kreml iránti engedékeny hozzáállása miatt.

Trump és Hszi Csin-ping eközben igyekeztek bensőséges hangulatot sugározni az idei pekingi és washingtoni csúcstalálkozókon – bár úgy tűnik, alig történt előrelépés olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a kereskedelem, a mesterséges intelligencia terén folyó versengés és Tajvan problematikája. Az iráni háború is neuralgikus pontot jelent, mivel Kína az iráni olaj legnagyobb vásárlója és a perzsa ország elsőszámú kereskedelmi partnere.