Se' steak-je, Sesztákja - micsoda regények születnének 2026-ról, ha Rejtő Jenő ma is köztünk élne

Itt egy volt miniszterelnök, aki - két napja sincsen - arról beszél, hogy a miniszterei elleni vádak hazugságok. Aztán itt van egy volt minisztere, aki nem bélyeget gyűjtött, hanem üres széfeket. Tonnás, üres széfeket. Barcza Mihály írása a Seszták-ügyben előásott milliárdokról. 

Ha felütjük a Wikipédiát, abból megtudhatjuk, hogy 1799. július 3-án egy szerb szőlősgazda a bánáti Nagyszentmiklóson árokásás közben különleges leletre bukkant. Kincset talált. 

Amely 23 aranyedényből állt, majdnem 10 kg összsúllyal. 

Előkerülése óta eredete heves viták tárgya volt, mivel az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett, melyet a kaganátus végnapjaiban rejthettek el.

Az eredeti tulajdonosok kiléte ismeretlen.

Változnak az idők. 

A Nemzeti Együttműködés Kaganátusa végnapjainak zavaros hetei is megtermették a maguk kincsleletét. 

Csak ennek megleléséhez nem kellett várni ezer évet. 

Seszták Miklós, a NER kisvárdai kistérségi Seuso-ja - úgy látszik - szintén a Bánát határáig ment. 

Csak ő nem Nagy Károly frankjai, hanem saját igazságszolgáltatása elől ásott. 

Frank híján forintot, dollárt és eurót. Papírban. 

És most a szőlősgazdák nem találtak, hanem valszeg vallottak. Időről, helyről és temetőről. 

Pedig Orbán Viktor a napokban pislogta magabiztos hangon az angolul - mint azt a Lavrov-interjú óta tudjuk - kiválóan beszélő és kőkemény keresztkérdéseiről elhíresült Cs. Király Tamás mikrofonjába, hogy az ő kormányzása alatt nem volt korrupció. 

Semmise. 

Ez az ásás sem volt más, mint komposzt. 

A pesti, nógrádi és (bánát- meg temesközeli) békési szőlőnek.

És biztosak lehetünk abban, ez még nem a vége. 

Sevégesehossza. Se’ steak-je, Sesztákja.

Micsoda regények születnének 2026-ról, ha Rejtő Jenő ma is köztünk élne.

De ha egy pillanatra félretesszük a viccet. Felfogjuk ezt a hírt? Itt egy volt miniszterelnök, aki - két napja sincsen - arról beszél, hogy a miniszterei elleni vádak hazugságok. 

Aztán itt van egy volt minisztere, aki nem bélyeget gyűjtött, hanem üres széfeket. Tonnás, üres széfeket. 

És még meg sem száradt rajta a fogolykiváltó ima, de már hatmilliárdot szarvasgombáztak ki cash-ben a magyar hatóságok vidéki tanyákról és őszi magyar erdőkből, ami elég esélyes, a széfjeibe illik.

Mi a fában éltünk mi 16 évig? Mi volt itt? 

Ha csak a fele igaz annak, amit látunk, akkor ami 16 éve körénk épült, az nem írható le pusztán politikatudományi fogalmakkal. 

Ez egy alkotmánytörténeti és politológiai hungarikum, egy sci-fi-fantasy reality, amit labanc Habsburgok meg ideiglenesen itt állomásozó orosz szuronyok nélkül sikerült nekünk, magunknak iderittyenteni.

Szerző: Barcza Mihály tőkepiacokkal és vállalat-felvásárlásokkal foglalkozó ügyvéd, az Oppenheim Ügyvédi Iroda alapító partnere

(A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Kontroll szerkesztőségének álláspontját.) 

Fotó: Kontroll