„Biztos lesznek érintett közéleti személyek” – November 4-én megnyílhatnak az ügynökakták

A Tisza-kormány nyári egyik első intézkedése volt az állambiztonsági iratok széles körű nyilvánosságának megteremtése, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének minél teljesebb feltárása és a rendszerváltás óta elmaradt aktanyilvánossága. Jó eséllyel mindenkinek lehet egy ismerőse a beszervezettek között, a keresőfelületről tartott tájékoztatót a levéltár.

Az eredeti törvényi határidő október 20. volt, az első nagyobb nyilvánosságra hozatal azonban várhatóan november 4-én történik meg. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a várható módosításban azért választották november 4-ét, mert ez az 1956-os forradalom leverésének évfordulója, és így a nyilvánosságra hozatal történelmi jelentőségéhez illeszkedő időpontban történhet meg.

A kormány és a levéltár szándéka szerint az állambiztonsági hálózat működését, a beszervezéseket, a jelentéseket és a tartótisztek munkáját is minél teljesebben megismerhetővé kell tenni. A kormány ezt a rendszerváltás több mint 36 éve elmaradt ígéretének teljesítéseként, illetve a korábbi kormányok mulasztásának pótlásaként kezeli. A levéltár keddi tájékoztatóján elsősorban azt mutatták be, milyen iratok kerülhetnek nyilvánosságra, milyen szabályok vonatkoznak majd rájuk, és hogyan férhetnek hozzájuk a civilek és a kutatók.

Nem csak „ügynöklistáról” van szó

Cseh hangsúlyozta: az „ügynökakták” kifejezés nem levéltári vagy szakmai terminus, hiszen nagyon sokféle dokumentumtípusról van szó. Az új szabályozás egyik fontos eleme, hogy felgyorsítják az egykor zárolt iratok felülvizsgálatát, amelyben civil kontroll is részt vesz.

A levéltári törvény módosítása egyben szélesíti az iratok kutathatóságát. Jelentősen rövidül például a személyes adatok védelméből fakadó korlátozás az érintett halála után: a korábbi harminc év helyett öt év elteltével válhatnak megismerhetővé bizonyos adatok. A hozzátartozók hozzáférési lehetőségei is bővülnek: míg korábban például a házastárs hozzáférési jogosultsága alapvetően az együttélés időszakára vonatkozott, ez a teljes életútra kiterjedhet.

A kutatók számára is könnyebb lesz a hozzáférés. Nem lesz szükség külön támogató állásfoglalásra ahhoz, hogy valaki tudományos kutatásra engedélyt kapjon, és megfelelő indoklással személyes adatokat is kutathatnak.

A levéltárhoz fokozatosan érkeznek be a nemzetbiztonsági szolgálatoknál még meglévő iratok. Az Információs Hivatalnál 16,08 iratfolyóméternyi, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 7,44, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál 2,16, a Szolgálati Levéltárban pedig kevesebb mint egy folyóméternyi olyan anyag található, amelynek átadásával számolnak. Cseh szerint ezek az adatok fokozatosan „csordogálnak” be a levéltárba.

A nyilvánosságra kerülő iratok számára külön online felületet hoznak létre, a nyitottaktak.hu** oldalt. A tervek szerint november 4-én már elérhető lesz az adatbázis, regisztráció és külön engedély nélkül.

Első körben három dokumentumtípus lesz hozzáférhető, később pedig további iratok kerülnek fel. A nyilvánosság számára összesen négy fontos dokumentumtípus válik elérhetővé:

• a 6-os kartonok,
• a „H” jelű adattár mágnesszalagjai,
• a B-naplók,
• valamint a beszervezési dossziék, vagyis a B-dossziék.

A B-dossziék közzététele a tervek szerint 2027. február 25-én kezdődik. Ezek között akár több száz oldalas anyagok is lehetnek, amelyekből a beszervezés körülményei és a hálózati személy működése is rekonstruálható. Olyan részletek is szerepelhetnek bennük, mint az úgynevezett „találkozási legendák”, vagyis azok a fedőtörténetek, amelyekkel a tartótiszt és a hálózati személy indokolta a találkozásaikat.

A letölthető dokumentumokat vízjellel és a levéltár bélyegzőjével látják el. Cseh szerint erre azért is szükség van, mert korábban is előfordult, hogy állambiztonsági iratok hamisítására tettek kísérletet.

Több tízezer név kerül elő, egyéni tragédiákkal

Papp István, az ÁBTL főosztályvezetője szerint mintegy 55–60 ezer név jelenhet meg az adatbázisban, és körülbelül 9 ezer beszervezési dosszié kerülhet nyilvánosságra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden érintett személyről ugyanannyira részletes információ áll majd rendelkezésre.

A levéltár szerint különösen fontos lesz az iratok megfelelő értelmezése. Egy 6-os karton önmagában nem feltétlenül mondja meg, hogy az adott ember ténylegesen milyen tevékenységet végzett. Cseh a sajtótájékoztatón két példát is bemutatott: az egyik személynek ugyan volt hálózati kartonja, de munkadossziéja nem, ami arra utalt, hogy tényleges jelentéseket nem adott. Egy másik ember viszont 26 éven keresztül szerepelt hálózati személyként, és öt dossziéban gyűltek a jelentései.

A levéltárnak azonban nem feladata eldönteni, hogy egy-egy személy „bűnös” vagy „ártatlan” volt-e. Az intézmény az iratokat őrzi és szolgáltatja, a történészek feladata lesz az egyes dokumentumok összevetése és értelmezése.

Cseh arra is felhívta a figyelmet, hogy a fennmaradt iratanyag csak töredéke lehet annak, ami egykor létezett. Becslések szerint legalább 150 ezer hálózati személy működhetett, de a pontos szám nem ismert. Az ÁBTL tehát a rendelkezésére álló iratokból dolgozik. Az sem feltétlenül jelent majd hiányos levéltári munkát, ha egy-egy dossziéban kevés információ található. Bizonyos iratok egyszerűen elvesztek, rosszabb esetben a rendszerváltáskor elvihettek, vagy soha nem kerültek a levéltárba.

„Nem csak a vezetők, hanem nagyapáink, szomszédaink, tanáraink”

Papp István szerint az eddigi aktanyilvánosság egyik sajátossága az volt, hogy a közvélemény elsősorban ismert közéleti szereplők, egyházi személyek, írók vagy filmrendezők érintettségével találkozott. A mostani nyilvánosság azonban sokkal mélyebbre mehet, egészen a kisebb közösségek szintjéig, vagyis hétköznapi emberek – munkások, földművesek, takarítók és más foglalkozásúak – nevei is.

Papp szerint ezért szinte mindenki találkozhat majd saját tágabb családi vagy ismeretségi körében olyan emberrel, akinek neve felbukkan az iratokban.

„Nagyapáink, kedves szomszédaink, tanáraink, osztálytársaink” is érintettek lehetnek – mondta.

Ezzel együtt azt is hangsúlyozta: egy név megjelenése önmagában nem jelenti azt, hogy az illető komoly szerepet töltött be az állambiztonság működésében. Egyes emberek együttműködése kényszer vagy fenyegetés hatására történhetett, mások kevés vagy semmilyen érdemi információt nem szolgáltattak, míg mások hosszú éveken át rendszeresen jelentettek.

A levéltár szerint ezért az iratokat mindig más dokumentumokkal együtt kell értelmezni.

„Se alul, se felül ne becsüljük alá a történteket” – fogalmazott Papp, hozzátéve, hogy a diktatúra viszonyai sokkal bonyolultabbak voltak annál, mint hogy egyszerűen két csoportra lehetne osztani az embereket.

Sok fájdalmas baráti, családi beszélgetés vár ránk” 

– folytatta Papp, aki  szerint az akták nyilvánosságra kerülése komoly társadalmi és személyes következményekkel járhat.

A levéltár ezért nem pusztán dokumentumokat akar közzétenni, hanem értelmezési keretet is szeretne biztosítani hozzájuk. Oktatóanyagokat és filmeket készítenek az egyes irattípusokról, és a levéltár podcastját, a *Savas kémhatás* című műsort is ajánlják háttéranyagként.

A tervek szerint létrejön egy nyitottaktak@abtl.hu e-mail-cím is, amelyen az érintettek és civilek kérdéseket tehetnek fel. Iskolák és más közösségek pedig oktatási programokat is kérhetnek majd a levéltártól.

Több ezer érintett még életben lehet

A sajtótájékoztatón az is szóba került, hány érintett lehet még életben. Cseh szerint több mint három évtized telt el a rendszerváltás óta, így a legfiatalabb érintettek is jellemzően az ötvenes éveik végén járhatnak. Becslése szerint 6–8 ezer olyan személy lehet még életben, aki érintett az iratokban, közülük 4–5 ezren akár még dolgozhatnak is.

Arra a kérdésre, hogy találhatók-e majd a nyilvánosságra kerülő dokumentumokban jelenleg is aktív közéleti szereplők, Cseh azt mondta:

„Biztos lesznek olyan közéleti személyek”, akik érintettek.

Arra azonban, hogy közülük vannak-e jelenleg is aktív politikusok vagy közszereplők, csak annyit mondott: „Ezt majd november 4-én.”

A magántulajdonban lévő állambiztonsági iratok beszolgáltatására a törvény fél évet biztosít. A levéltár vezetése azonban nem különösebben optimista azzal kapcsolatban, hogy minden ilyen dokumentum ténylegesen eljut hozzájuk. Cseh szerint a levéltárnak nincs eszköze arra, hogy ezeket kikényszerítse.

Egyelőre az úgynevezett hírszerzési 5-ös kartonok helyzete is rendezetlen. Ezekre jelenleg nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján az ÁBTL megkaphatná őket; ehhez további törvénymódosításra lenne szükség.

A cél: ne csak neveket, hanem egy egész rendszert lehessen megérteni

Papp István szerint november 4-e szimbolikus dátum: 1956-ban ezen a napon verték le a forradalmat, és ezzel kezdetét vette a Kádár-rendszer kiépülése. Most az ehhez a korszakhoz kapcsolódó állambiztonsági iratok kerülnek széles körben hozzáférhetővé.

Az ÁBTL vezetői szerint Magyarországon korábban nem látott mélységű forrásanyag válhat kutathatóvá. A levéltár ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az iratok nem önmagukban jelentik a múlt teljes történetét: a dokumentumok hiányosak lehetnek, egyes információk tévesek vagy szándékosan hamisak is lehetnek, és sok esetben csak más forrásokkal összevetve állapítható meg, mi történt valójában történészi munkával.

A levéltárnak nem feladata az iratokban szereplő állítások történészi ellenőrzése. Ahogy Cseh fogalmazott, ők az iratokat „hitelesen őrzik” abban a formában, ahogy fennmaradtak. A dokumentumok tartalmának és egymáshoz való viszonyának értékelése már a kutatók feladata.

Az új rendszer ezért egyszerre jelent majd adatbázist, történeti forrást és társadalmi szembesülést a kommunista diktatúra működésével. Az ÁBTL vezetése szerint a cél az, hogy a rendszerváltás után több mint három és fél évtizeddel ne csak egyes ügynökök nevei váljanak ismertté, hanem minél pontosabban rekonstruálható legyen az a rendszer is, amelyben a hálózati személyek, a tartótisztek és a titkosszolgálatok működtek.

A nyilvánosságra hozatal nem egyszerre történik meg: a levéltár folyamatosan veszi át az újabb iratokat, ezért a következő hónapokban és 2027-ben is új dokumentumok kerülhetnek elő.