Megfizette az árát a mezőgazdaság a forró nyárnak

A tartós hőség és a csapadékhiány komoly veszteségeket okozott a nyári növényeknél Európa-szerte. A leginkább érintett területeken a kukorica akár három héttel korábban beérett, egyes táblákon pedig olyan mértékű volt a károsodás, hogy a betakarítás sem bizonyult gazdaságosnak.

A 2026-os termesztési időszak kedvezően indult, a nyár azonban alaposan átírta a gazdák számításait. A tartós forróság és a csapadékhiány elsősorban Nyugat- és Közép-Európa mezőgazdaságát viselte meg – írja az Időkép az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) friss értékelése alapján.

A nyár folyamán szokatlanul sok 35 Celsius-fok feletti forró napot mértek, miközben a 20 fok feletti minimumhőmérséklettel járó trópusi éjszakák száma is kiugróan magas volt. A kevés csapadék miatt ezzel párhuzamosan fokozatosan kiszáradt a talaj, ami tovább súlyosbította a növényeket érő stresszt.

A szélsőséges meleg felgyorsította a növények érését és öregedését, így kevesebb idő maradt arra, hogy a szemek, gumók és csövek megfelelően fejlődjenek. A JRC modelljei szerint a legsúlyosabban érintett térségekben a kukorica akár három héttel korábban is elérhette az érettséget a megszokottnál. Ahol a hőséghez súlyos vízhiány is társult, ott a növények idő előtt elszáradtak, egyes területeken pedig csaknem teljes terméskiesés következett be.

A téli növények valamivel kedvezőbb helyzetben voltak, mivel ezek többsége már a legsúlyosabb nyári hőség és aszály előtt befejezte a fejlődését. Hozamuk így összességében az elmúlt öt év átlagához közel alakulhat. A nyári növények azonban még kritikus fejlődési szakaszban voltak, ezért jóval érzékenyebben reagáltak a szélsőséges időjárásra.

Ez a várható terméshozamokban is megmutatkozik. Az elmúlt öt év átlagához képest a szójánál 15, a silókukoricánál 14, a cukorrépánál 11, a szemes kukoricánál 8, a burgonyánál pedig 7 százalékkal, alacsonyabb hozammal számolnak.

A teljes termelésre gyakorolt hatás ennél is jelentősebb lehet, mivel a legsúlyosabban károsodott területeken egyes növények annyira tönkrementek, hogy a betakarítás már nem lett volna gazdaságos.

A hőség a gyepterületeken is éreztette hatását. Bár a szezon kezdetén kedvezőek voltak a körülmények, a hosszú ideig tartó forróság és a csapadékhiány kiszárította a talajt, ezért Nyugat- és Közép-Európa jelentős részén gyorsan visszaesett a fű növekedése. Egyes régiókban teljesen le is állt.

A kevesebb legelhető fű és a csökkenő zöldtakarmány-termelés miatt az állatok számára is kevesebb takarmány állt rendelkezésre. A leginkább érintett térségekben ez egyes gazdákat arra késztetett, hogy csökkentsék állatállományukat.

A szakértők szerint a 2026-os nyár nemcsak az idei terméseredmények miatt lehet fontos: az időjárási szélsőségek és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatásai arra is utalhatnak, milyen körülményekhez kell az ágazatnak a jövőben egyre gyakrabban alkalmazkodnia.

Fotó:Facebook