Átnevezték a Századvéget, több mint felére csökkent a kutatócég létszáma

A korábban jelentős állami megbízásokból működő Századvég Konjunktúrakutató Zrt. októbertől Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven folytatja, miután összeolvadt egy másik, századvéges céggel. A két társaság korábbi létszámához képest több mint 51 százalékkal kevesebb munkavállaló szerepel az új cég nyilvántartásában.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025-ös beszámolója szerint a 2026-ban bekövetkező kormányzati struktúraváltozások miatt csökken a szervezet szakpolitikai és tanácsadói feladatainak súlya, ezért a működést kisebb létszámmal folytatják. A cég úgy fogalmazott: „a szervezeti működés a továbbiakban kisebb létszámmal, a meglévő kompetenciákra építve és azok fejlesztésével folytatódik”.

A beszámoló május közepén készült. A változások hátterében az állami megbízások jelentős visszaesése állhat: a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2024 és 2026 áprilisa között több mint 26 milliárd forintot fizetett a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-nek és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnak kutatásokért, elemzésekért és tanácsadói munkákért. Ebből több mint 7,6 milliárd forintot 2026 első három hónapjában utaltak.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Századvég közötti szerződést április 30-i hatállyal megszüntették, így a kormányváltást követően a szervezet már nem készít elemzéseket az új kabinet számára.

A Századvég neve közben október 1-jétől eltűnt a cég nevéből. A korábbi Századvég Konjunktúrakutató Zrt. immár Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven működik tovább, miután összeolvadt a korábban Századvég Gazdaságkutató Zrt. néven működő Magyar Gazdaságkutató Zrt.-vel.

Az egyesülésről a Magyar Konjunktúra Zrt. már május 14-én döntött, az összeolvadási szerződést pedig júniusban fogadták el. Eredetileg úgy tervezték, hogy a jogutód megtartja a Századvég nevet, augusztusban azonban megváltoztatták ezt a döntést.

A két cég mérete jelentősen eltért egymástól. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025-ben 4,36 milliárd forintos nettó árbevételt és 419,29 millió forintos adózott eredményt ért el. A beolvadó Magyar Gazdaságkutató Zrt. ugyanebben az évben 123,63 millió forintos árbevétel mellett 893 ezer forintos veszteséget könyvelt el.

A létszámadatok alapján is jelentős változás történt. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025 végén 72 munkavállalót foglalkoztatott, éves átlagos állományi létszáma pedig 73,5 fő volt. A másik társaságnál négyen dolgoztak. Ehhez képest a NAV október 2-án lekérdezett nyilvántartása szerint az immár Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt.-nél 37 foglalkoztatott szerepel. Ez a két korábbi cég együttes létszámához képest több mint 51 százalékos csökkenést jelent. Arról, hogy pontosan hány embert bocsátottak el, illetve hányan távoztak saját döntésük alapján, a céget írásban kérdeztük.

A Századvég az elmúlt években jelentős összegű állami kutatási és tanácsadói megbízásokban vett részt. Ezeknek egy részét csak hosszú jogi eljárások után sikerült megismernie a nyilvánosságnak.

Joó Hajnalka újságíró a TASZ segítségével például a 2012 és 2014 között, mintegy négymilliárd forintért készült Századvég-tanulmányokat perelte ki. Az anyagokat végül 2016-ban adták át. Ezekből többek között az derült ki, hogy a kormány tanácsadói bizonyos esetekben az Orbán-kormány intézkedéseit is bírálták, és politikai kockázatokra figyelmeztettek.

Később a HVG perelte ki a 2015 és 2018 közötti, többmilliárdos megbízások dokumentumait. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azonban több mint 350 szakpolitikai tanulmányt nem adott át, arra hivatkozva, hogy azoknak nem ő az adatkezelője.

A most átnevezett cég az alapítvánnyal közösen 2020-ban nettó 9,34 milliárd forintos megbízást nyert az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Az Átlátszó 2022-ben ennek keretében készült tanulmányok listáját és adatait kérte ki, de a minisztérium nem adta ki azokat.

A Századvég politikai elemzései a 2026-os választás előtt is nagy figyelmet kaptak. A választás előtt két nappal a kutatóintézet még 105–115 parlamenti mandátumot becsült a Fidesznek, amely végül ennek nagyjából a felét szerezte meg. Egy választás utáni konferencián a közönség nevetéssel reagált, amikor Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a becslés és a tényleges eredmény közötti jelentős eltérést magyarázta.

A nyilvánosságra került adatok alapján ugyanakkor a Századvég a választás előtt a kormány számára készült olyan kutatásokkal is rendelkezett, amelyek jelentős társadalmi elégedetlenséget mutattak. A március 2-án elkészült elemzések szerint a megkérdezettek 57,7 százaléka elégedetlen volt a demokrácia működésével. A válaszadók a nemzeti szégyen legfontosabb forrásai között az egészségügy állapotát, a gazdasági helyzetet és a kormányzati politikát említették.

Fotó: Századvég / Facebook