Egy hetet adtak a kormánynak a Balaton megmentéséért küzdő civilek

Öt civil szervezet közös fellépést sürget a még megmaradt természetes balatoni partszakaszok védelmében. Az SOS Balaton mozgalom kezdeményezői 15–30 milliárd forintos állami alapot hoznának létre, és elsőként a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatánál szeretnének nagyobb beavatkozást.

Az érintett fonyódi területen a Cordia 99 lakásos, négyemeletes társasházat épít a korábban szabadstrandként használt partszakaszon. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szerint a vízfolyás torkolata a tó egyik különösen értékes, megmaradt természetes kapcsolata a parti élőhelyekkel. A kutatók már korábban figyelmeztettek az építkezés lehetséges ökológiai következményeire.

A 444.hu összefoglalója szerint a civilek most a beruházás soron kívüli vizsgálata mellett olyan intézkedéseket is követelnek, amelyek megakadályoznák a terület visszafordíthatatlan átalakítását, amíg a természetvédelmi aggályokat kivizsgálják. A kezdeményezés nem csak Fonyódról szól: az egész tóparton felmérnék, hol fenyegetik hasonló fejlesztések a még természetközeli területeket.

A fő kezdeményezők, vagyis az SOS Balaton mögött a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége áll. Közös aláírásgyűjtést is indítottak ezen az oldalon, amihez további helyi közösségek és szervezetek csatlakozását várják.

Nem csak tiltani akarják az újabb beépítéseket. Azt kérik a kormánytól, hogy a megóvandó partszakaszokat vegye állami tulajdonba. Elsősorban megállapodásos vásárlásra gondolnak, de ha ez nem vezet eredményre, a kisajátítás jogi lehetőségét is megteremtenék, méghozzá teljes kártalanítás mellett. A szükséges beavatkozásokat a javasolt Balaton-védelmi alapból finanszíroznák.

A kutatók szerint elfogy a természetes part

A BLKI adatai szerint a Balaton déli partjának beépítettsége és mesterséges átalakítottsága már eléri a 75 százalékot. Az intézet közleményében úgy fogalmazott, hogy ebben a helyzetben „minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás súlyos ökológiai felelőtlenség”.

A természetes nádasok, torkolatok és sekély vizű parti részek nem csupán élőhelyek, a tóba jutó víz tisztulásában is jelentős szerepük van, és segítik a Balaton alkalmazkodását a változó vízálláshoz. A kutatók szerint éppen ezért nem elegendő külön-külön megítélni az egyes beruházásokat: azok együttes hatását is vizsgálni kell.

Korábban már írtunk arról, hogy a fonyódi lakópark építése a tiltakozások ellenére elindult. Külön kitértünk a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet figyelmeztetésére, amelyben a szakemberek a part további átalakításának veszélyeire hívták fel a figyelmet. A kutatók szerint a természetes partszakaszok beépítése és a parti élőhelyek felszámolása a tó élővilágát, vízminőségét is veszélyeztetheti.

Egy hetet adtak a válaszra

A civil szervezetek a már károsított nádasok és torkolatok helyreállítására is programot indítanának, amibe tudományos intézményeket is bevonnának. A kormánytól és az érintett országgyűlési képviselőktől egy héten belül írásos választ várnak arról, milyen lépéseket vállalnak. Azt ígérik, a válaszokat vagy adott esetben azok elmaradását is nyilvánosságra hozzák.

Az alapvető jogok biztosához és Bándi Gyulához, a jövő nemzedékek szószólójához külön beadvánnyal fordultak. Azt szeretnék tisztázni, hogy a jelenlegi szabályozás és a hatósági gyakorlat megfelelő védelmet nyújt-e a Balaton természeti értékeinek. A fonyódi ügyben soron kívüli vizsgálatot kérnek a helyi civilek.

A nyitóképen: kilátás a Balatonra Fonyódról. Fotó: Faludi Imre / Nemzeti Archívum