Hiába tiltakoztak a civilek, elindult a Cordia lakóparkjának építése a Balaton-parton

Nemrég még szabadstrandként, zöldövezetként funkcionált Fonyódon az a partszakasz, ahol szeptemberben kivonultak a munkagépek és megkezdték a 99 lakásos komplexum építését. A civilek szerint a beruházás körül sok a vitatott kérdés, mint például a telek feltűnően olcsó eladása vagy a helyi építési szabályzat megváltoztatása. Az ügy egyébként még a költségvetési csalás gyanújával letartóztatott fideszes polgármester, Hidvégi József regnálása idején indult.

A fonyódi Balaton-part egyik utolsó érintetlen szakaszán, egy korábbi szabadstrand területén építi fel a Cordia ingatlanfejesztő a 99 lakásos, négyszintes luxus-lakóparkját, amit a cég a weboldalán The View lakópark néven hirdet és már elindult az előregisztráció a lakásokra.

A helyi civilek már az építés bejelentésekor tiltakozni kezdtek, szerveztek tüntetést, petíciót is indítottak, amit több mint 2600-an írtak alá és a kormány illetékes szerveinek is megküldték észrevételeiket. Olyan szakmai szervezetek támogatták őket, mint a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, a Levegő Munkacsoport, a Kék Ernyő összefogás és a NABE.

Összefogtak a civilek

A civil nevében az összefogás és az ellenállás egyik főszervezője, Papp Annamária a Kontroll.hu megkeresésére foglalta össze a beruházás körüli feltételezhető anomáliákat. Elmondása szerint már a telek eladásánál felmerültek kérdések.

„A felbecsülhetetlen értékű vízparti területet a korábbi városvezetés mintegy 180 millió forintért értékesítette a beruházónak. Mástól hallott állítások szerint a korábbi értékbecslésnél megállapított összeg túl drágának bizonyult, mert az önkormányzat évekig árulta a területet és mivel nem tudta eladni, jobbnak látta lejjebb vinni az eredetileg 350 millió forintos összeget. (Közel egy hektáros területről beszélünk.) Ezt egy jóval korábbi, a Balatontól elvett nádas feltöltése és építési telekké történő nyilvánítása előzte meg. Hidvégi József korábbi fideszes polgármesternek kulcsszerepe volt az adásvételben, őt a hatóságok azóta hivatali visszaélés és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt előállították, és jelenleg is előzetes letartóztatásban van” – mondta el Papp Annamária, aki úgy folytatta, hogy sajnos nemcsak a régi, hanem az új kormány és a minisztériumok sem léptek érdemben az ügyben.

A többszöri, dokumentált civil megkeresés ellenére teljesen elzárkóztak a segítségnyújtástól és az ügy felülvizsgálatától, mivel jogilag rendezve van az építkezés háttere és a jogerős építési engedélyt megkapta az üdülőövezeti környezetbe abszolút nem illeszkedő épülettömb. A civilek számára az is kérdés, hogy az Országos Tervtanács hogyan bírálta el a tájbaillesztési tervet, mivel nyaralók, üdülő épületek és kis lakóházak övezik a környéket.

„Helyi szinten Erdei Barnabás, akinek polgármesterként az engedélyezési folyamatba nem volt beleszólása, Fonyód város számára jó lehetőségként tekint a lakóparkra. Egy személyes találkozón elmondta, hogy szerinte Fonyód nincs túlépítve, ami igaz is, de ha csak az utóbbi 1-1,5 évet nézzük, gombamód megszaporodtak a társasházi építkezések a településen. A képviselő-testület kisebb része pedig nyíltan kiáll a civilek mellett és támogatásukkal segítik munkájukat. A másik része pedig tartózkodik vagy a beruházó érdekei mellett áll.

A 2017-es telekeladást követően többszöri próbálkozás után sem kapta meg a Kormányhivataltól az építési engedélyt a komplexum. A 2024-es önkormányzati választások előtti fideszes többségű testület 2023-ban célzottan módosította a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), hogy a már vegyesen beépült üdülőövezetben is engedélyezze a lakóingatlanok építését.

Ez a kiskapu 2025. május 31-ig volt hatályban, a Cordia pedig a határidő lejárta előtt mindössze egyetlen nappal, május 30-án nyújtotta be a papírokat, az építési engedélyt pedig 2025 nyarán adták ki, amelyről a lakosság semmit sem tudott, emiatt fellebbezési jogukkal sem tudtak élni. Ráadásul az épület vélhetően jelentősen túllépi az övezetben előírt 7,5 méteres magasságot, mivel sajnos az építészeti szabályok jogilag lehetővé teszik, hogy egy 13 méter magas épület jöhessen létre” – szögezte le a civil aktivista.

A civilek szerint a Balaton-parton ökológiai szempontból sincs helye a betonnak. A klímaválság kellős közepén elképesztő mennyiségű, mintegy 11 000 m³ betont terveznek felhasználni a közvetlen vízparton. A fák kivágásával egy mesterséges hősziget jön létre, teljesen elpusztítva a védett madárfajok (kócsagok, jégmadarak, fecskék) eddigi háborítatlan élőhelyét. 

„A komplexum ráadásul egy instabil, feltöltött nádas területre épül, ahol 17 méter mélyre kell cölöpözni. A szűk, környező utcák alatti elöregedett közműrendszer a nehézgépek súly- és rezgésterhelése miatt a hálózat összeomlásával és a szomszédos lakóházak esetleges rongálódásával lehet számolni. A beruházó ígérete szerint, ha az építkezés közben tapasztalunk kellemetlenséget, akkor segítenek orvosolni a problémát. A beruházó a munkálatok végén szeretne két sávos utat biztosítani a lakóparkhoz, amit a civilek teljes mértékben elutasítanak. Ez 1,5 méterrel toldaná meg a jelenlegi aszfaltozott út szélességét, emiatt a már egyébként is szűk utcákban jelentősen csökkenne a zöld felület, illetve nem szeretnének a környező lakók zajterhelést sem, mert a nyugalom miatt választottak itt ingatlant korábban” – állítják a civilek.

Védett vízfolyás kerülhet veszélybe

„Az egyik fontos kérdésük a civileknek az volt, hogy készült-e környezeti hatástanulmány a beruházás megkezdése előtt, amelyre azt a választ kapták, hogy az építési engedélyhez nem volt szükség ilyen dokumentumra, mert nem éri el azt a volument, amelynél már jogszabály írja elő a környezeti hatástanulmány készítését.  Ezt csak azért nem értik, mert maga a Balaton Natura 2000-es területnek számít. A partszakasza már nem, de régen ez a terület is a Balaton része volt, mindemellett itt kapja a Balaton az egyik legfontosabb vízpótlását, hiszen itt található a Pogányvölgyi-vízfolyás és annak torkolata”

A Pogányvölgyi-víz – más néven Keleti-Bozót-csatorna – Fonyód és Fonyódliget között torkollik a Balatonba. Mintegy 42 km hosszú vízfolyás, és a Balaton egyik jelentős déli befolyója.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet azt írta közösségi oldalán, hogy a torkolat és a környező nedves, növényzettel borított területek azért különösen fontosak, mert természetes pufferzónaként működhetnek. A lassabban mozgó víz, a növényzet és a talaj együttesen képes visszatartani hordalékot és a vízzel érkező tápanyagok egy részét. A Balaton vízminőség-védelmében nemcsak magát a tavat, hanem a hozzá vezető vízfolyásokat és azok parti területeit is védeni kell.

A kutatók a Balaton-part beépítése miatt az alkotmánybírósághoz fordultak beadványukkal.

„Egyáltalán nem mindegy, hogy ezen a területen, hol, hogyan építkeznek, mit és mennyit betonoznak, térköveznek le, hiszen az intézet arra is felhívta a figyelmet, hogy a befolyó természetes szűrőként is működik megtisztítva a Balatonba érkező vizet” – hangsúlyozta az aktivista hozzátéve, hogy éppen ezért az építési engedélyben lévő vízügy hozzájárulása kapcsán nyújtanak majd be felülvizsgálati kérelmet az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz.

A Cordia képviselői a beruházás menetével kapcsolatos minden változtatási kérelemtől elzárkóztak, így a civilek azon kérését sem hallgatták meg, hogy legyen alacsonyabb, a környező épületekhez jobban illeszkedő a társasház. A környezet kialakításához viszont konstruktívan álltak, majd hozzá lehet szólni, ott lehet javaslatokkal élni.

Az utolsó utáni pillanat érkezett meg a beruházó

 „Kiderült azt is, hogy a HÉSZ megváltoztatása – ami arról szólt, hogy lehessen lakóházat építeni az adott üdülőövezetben – 2025. április 25-én a képviselő testület elé került, hogy eltöröljék felsőbb szintű jogszabályi rendelkezések alapján, de valaki indítványozta, hogy vannak még folyamatban tervezések, ezért éljenek a jog adta lehetőséggel és még 30 napra hosszabbítsák ezt meg. És ekkor történt az, hogy ennek a hosszabbításnak a lejárata előtt egyetlen nappal, nyújtotta be a dokumentumait a beruházó cég. A kérdés, hogy ki és mi késztette minderre?”

Megtudtuk azt is, hogy a beruházással és Fonyód város ügyeivel kapcsolatban szeptember 19-én 10 órától közmeghallgatást tart a fonyódi önkormányzat.

Mi pedig elküldtük kérdéseinket Erdei Barnabás polgármesternek is, de nem érkezett válasz. Korábban viszont a hirbalaton.hu-nak azt nyilatkozta a Cordia fonyódi, vízparti The View lakópark-beruházásáról, hogy pozitív dolognak tartja az építkezést a településen, és úgy véli, hogy azt már nem lehet megakadályozni. Kiemelte, hogy az engedélyezési eljárásba a polgármestert nem vonták be, az épület terveit az Országos Tervtanács tárgyalta, így ahhoz nem volt beleszólása és bár nem lát a jövőbe, a Cordia érvényes, engedélyes szintű tervekkel rendelkezik, és szerinte ezt már bárki nehezen tudná megakadályozni. Fonyód pedig amúgy sincs annyira beépítve, mint a többi északi vagy déli parti település.

A Cordia közben a beruházás teljes körű jogszerűségét, a hivatalos szabadstrandok érintetlenségét és a fejlesztés gazdasági előnyeit hangsúlyozza. A Balatonhír szerint a vállalat úgy érvel, hogy a projekt nemcsak munkahelyeket teremt a régióban, hanem jelentős közműfejlesztéseket és infrastrukturális megújulást is hoz Fonyód számára. A fejlesztő ígéretet tett arra, hogy a beruházás során kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelmi szempontokra, és a modern építészeti megoldások illeszkedni fognak a balatoni táj hangulatához.

Szerző: Dobó Csaba

Fotó: Cordia